ALKALMAZOTT DIDAKTIKA - BMEGT51A520

A tantárgy célja, hogy a hallgató az Oktatáselmélet1 és 2 tantárgyak keretében elsajátított didaktikai alapismereteit alkalmazásképes, elmélyültebb tudássá fejlessze. Új kutatási eredmények és korunk követelményeinek tükrében mélyítjük, elemezzük, ”problematizáljuk” a klasszikus didaktika egyes elemeit.

1. Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás legfontosabb pedagógiai, az oktatás, a képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
2. Rendelkezik az iskolai szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal, gyakorlati ismeretekkel.
3. Átfogóan ismeri a műszaki szakoktató szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
4. Ismeri a műszaki szakoktató szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus társadalom-tudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat a szakképzés nézőpontjából.
5. Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert a szakképzés nézőpontjából.
6. Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
7. Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.
8. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.
9. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét. 1
10. Ismeri szakterülete ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel, továbbá a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára.

1. Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös tekintettel a logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a műszaki kommunikációra.
2. Képes szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.
3. Képes az oktatási stratégiáknak (módszerek, munka és szervezeti formák, taneszközök) a gyakorlati oktatás nézőpontjából való megválasztására, alkalmazására.
4. Képes a szakterületére jellemző online és nyomtatott szakirodalom magyar és részben idegen nyelven történő megértésére és használatára.
5. Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
6. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére.
7. Képes a megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.
8. Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.
9. Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. 1
10. A tananyag feldolgozása során tudatosan él a transzferhatás kihasználásának lehetőségeivel. 1
11. Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. 1
12. Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus, internet alapú, könyvtári forrásait.

1. Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működés alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
2. Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
3. Tiszteli a tanulók személyiségét.
4. Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra.
5. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
6. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.

1. Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
2. Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek kapcsolatait.
3. Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
4. A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
5. Hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
6. Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.
7. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
8. Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
9. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

Interaktív előadások, egyéni és csoportos órai gyakorlatok, házi feladatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

• Fűzi B.: Didaktika és oktatásszervezés. (tankonyvtar.hu) 2015. (adott fejezetek)
• Falus Iván (szerk.): Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
• Balogh Andrásné (2006): Kompetenciák és kvalifikációk a szakképzésben. In: Benedek András (szerk.): Szakképzés-pedagógia. TYPOTEX 2006. Budapest. 65-98.
• Benedek András (szerk.): Oktatáselméleti kérdések a szakképzésben, Műszaki Könyvkiadó, 1995.
• Cents-Boonstra, M., Lichtwarck-Aschoff, A., Denessen, E., Haerens, L. & Aelterman, N. (2018) Identifying motivational profiles among VET students: differences in self-efficacy, test anxiety and perceived motivating teaching. Journal of Vocational Education & Training, https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080 /13636820.2018.1549092
• Czakó Á. & Győri Á. (2017) Egyes pedagógiai eszközök ösztönzőerejének tanulói megítélése társadalmi háttérváltozóik szerint. Szociológiai Szemle, Vol. 27. No. 1. pp. 4–29.
• Fehérvári A. (2017) Digitális egyenlőtlenségek Magyarországon. Educatio, Vol. 26. No 2. pp. 157–168.
• Feketéné Szakos Éva (2019): Nyitott tananyagfejlesztés: innovatív lehetőség a tanulás motiválására a szakképzésben. In: Fehérvári Anikó, Széll Krisztián (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2018. MTA Pedagógiai Bizottsága. Budapest, megjelenés alatt.
• Feketéné Szakos Éva: Innovatív irányok az ezredforduló utáni andragógiában. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2014. 53-76.
• Feketéné Szakos Éva (1997): Új irány a didaktikában: ismeretelmélet alapú szubjektivizálás. Új Pedagógiai Szemle, 1998. 4. 19-27.
• Kiss H. & Pikó B. (2018) Problémás okostelefon- és internethasználat középiskolás és egyetemista fiatalok körében – a veszélyeztetettség meghatározása klaszteranalízis alapján. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 68. No. 5–6. pp. 22–43.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése két évközi írásbeli teljesítménymérés (szintfelmérő tanulmányi teljesítményértékelés), egy beadandó házi feladat (részteljesítmény értékelés), a konzultációkon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés), valamint szóbeli vizsga alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: - Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése írásos formában. A szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a konzultációk anyaga, valamint kijelölt szakirodalom. Az ellenőrző dolgozat állhat kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; rövid esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon; az értékelési elveket a tantárgy előadója határozza meg. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés A vizsga elemei: - szóbeli teljesítményértékelés a félév során elsajátított teljes tananyag vonatkozásában, a vizsgán elhangzott kérdésekre történő válaszadás útján

• szintfelmérő értékelés (1. ellenőrző dolgozat): 20%
• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 50%
• szintfelmérő értékelés (2. ellenőrző dolgozat): 20%
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 10%
• összesen: 100%

• szóbeli vizsga: 60%
• évközi eredmények beszámítása: 40%
• összesen: 100%

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 60%-át elérje a hallgató.

- A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. - Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiváltható vagy helyettesíthető.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2020. január 29-én, érvényes 2020. február 1-jétől.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alap-ján az 1.8. pontban megjelölt tanszék vezetője hagyja jóvá.