OKTATÁSELMÉLET 1. - BMEGT51A509

A tantárgy célja, hogy a hallgató tájékozottságra tegyen szert a szakképzés általános oktatáselméleti összefüggés-rendszerében, valamint váljék képessé az iskolai tanítási és tanulási folyamat törvényszerűségeinek feltárására és alkalmazására.

1. Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás legfontosabb pedagógiai, az oktatás, a képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
2. Átfogóan ismeri a szakképzés jogszabályi elvárásait és rendszerét.
3. Rendelkezik az iskolai szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal, gyakorlati ismeretekkel.
4. Átfogóan ismeri a műszaki szakoktató szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
5. Ismeri a műszaki szakoktató szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus társadalom-tudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat a szakképzés nézőpontjából.
6. Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő foga-lomrendszert a szakképzés nézőpontjából.
7. Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
8. Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.
9. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. 1
10. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét. 1
11. Ismeri szakterülete ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel, továbbá a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára.

1. Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös tekintettel a logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a műszaki kommunikációra.
2. Képes szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.
3. Képes az oktatási stratégiáknak (módszerek, munka és szervezeti formák, taneszközök) a gyakorlati oktatás nézőpontjából való megválasztására, alkalmazására.
4. Képes a szakterületére jellemző online és nyomtatott szakirodalom magyar és részben idegen nyelven történő megértésére és használatára.
5. Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
6. A megszerzett informatikai ismereteket képes a szakterületén adódó feladatok megoldásában alkalmazni.
7. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére.
8. Képes a megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.
9. Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására. 1
10. Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. 1
11. A tananyag feldolgozása során tudatosan él a transzferhatás kihasználásának lehetőségeivel. 1
12. Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. 1
13. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását. 1
14. Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus, internet alapú, könyvtári forrásait.

1. Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működés alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
2. Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
3. Tiszteli a tanulók személyiségét.
4. Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival.
5. Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra.
6. Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási, tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
7. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, és reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
8. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
9. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára. 1
10. Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógiai céljai megvalósulásának egyik eszközévé váljon. 1
11. Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában.

1. Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
2. Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek kapcsolatait.
3. Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
4. A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
5. Hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
6. Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.
7. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
8. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
9. Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. 1
10. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

Interaktív előadások, egyéni és csoportos órai gyakorlatok, házi feladatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

• Fűzi B.: Didaktika és oktatásszervezés. (tankonyvtar.hu) 2015. (adott fejezetek)
• Falus Iván (szerk.): Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
• Benedek András (szerk.): Oktatáselméleti kérdések a szakképzésben, Műszaki Könyvkiadó, 1995.
• Benedek András (szerk.): Szakképzés-pedagógia. TYPOTEX 2006. Budapest.
• Feketéné Szakos Éva: Innovatív irányok az ezredforduló utáni andragógiában. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2014. 53-76.
• Feketéné Szakos Éva (1997): Új irány a didaktikában: ismeretelmélet alapú szubjektivizálás. Új Pedagógiai Szemle, 1998. 4. 19-27.
• Molnár Edit Katalin: A tanári tervezés tanulásának és tanításának vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle, 2015. 11-12. 92-106

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése két évközi írásbeli teljesítménymérés (szintfelmérő tanulmányi teljesítményértékelés), egy beadandó házi feladat (részteljesítmény értékelés), a konzultációkon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés), valamint szóbeli vizsga alapján történik.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: - Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése írásos formában. A második konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész az első konzultáció anyaga, valamint a kötelező szakirodalom első két fejezete. A harmadik konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a második konzultáció anyaga, valamint a kötelező szakirodalom harmadik és negyedik fejezete. Az ellenőrző dolgozat állhat kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; rövid esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon; az értékelési elveket a tantárgy előadója határozza meg.

• szintfelmérő értékelés (1. ellenőrző dolgozat): 20%
• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 50%
• szintfelmérő értékelés (2. ellenőrző dolgozat): 20%
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 10%
• összesen: 100%

- A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. - Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2020. 01. 29-én, érvényes 2020.02.01.-től

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt tanszék vezetője hagyja jóvá.