I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
KOMMUNIKÁCIÓ
Azonosító
BMEGT51A511
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
4
Gyakorlat
4
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
félévközi érdemjegy
Kreditszám
3
Tantárgyfelelős
Neve
Dr. habil. Szűts Zoltán
Beosztása
egyetemi docens
Email címe
szuts.z@eik.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Műszaki Pedagógia Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Műszaki szakoktató alapszak 2017/18/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 3

Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa 580.065/2017 számú határozatával, érvényes 2019. szeptember 1-től.

Célkitűzések

A tantárgya célja, hogy a hallgató megismerje és elsajátítsa a szakmai kommunikáció fogalmát.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - beleértve a felnőttképzést is - legfontosabb kommunikációs törvényszerűségeit.
  2. Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalom-rendszert a szakképzés nézőpontjából.
  3. Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.
Képesség
  1. Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös tekintettel a logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a műszaki kommunikációra.
  2. Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon.
  3. Képes arra, hogy szakterületének megfelelően egy idegen nyelven szakmailag adekvát módon kommunikáljon.
  4. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.
  5. Képes felismerni, értelmezni kommunikációs nehézségeit és ezen a téren önmagát fejleszteni.
  6. Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikáció-ra.
Attitűd
  1. Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
  2. Tiszteli a tanulók személyiségét.
  3. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára a hatékony kommunikáció segítségével.
  4. Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
  5. Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek kapcsolatait.
  6. Szakmai feladatainak elvégzése során hatékony kommunikáción keresztül együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
  7. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett a megfelelő kommunikációval.
  8. Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
  9. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására.
Önállóság és felelősség

Oktatásmódszertan

Előadások, órai gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

Tanulástámogató anyagok

  • Tófalvy Tamás: A digitális jó és rossz születése. Technológia, kultúra és újságírás 21. századi átalakulása. Buda-pest, L’Harmattan, 2017.
  • Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Wolters Kluwer, 2009.
  • Képes Gábor – Álló Géza: A jövő múltja. Neumanntól az internetig. [Alföldi István szerk.] Budapest, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, 2013.
  • Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet – A testbeszédtől az internetig. Budapest, Typotex, 2014.
  • Horányi Özséb: A kommunikációról. In Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Buda-pest, Osiris, 2001. 22–34.
  • Szűts Zoltán: Online. Budapest, Wolters Kluwer, 2018.

Általános szabályok

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése házi- és/vagy projektfeladatok és a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.

Teljesítményértékelési módszerek

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy csoportosan készített házi feladat, a házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét értékelési módját a gyakorlatvezető határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a gyakorlat folyamatában, felkérésre vezetett példamegoldás a hallgatók előtt; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • részteljesítmény értékelés (házi/projekt fel-adat): 50%
  • részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 50%
  • összesen: 100%

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles > 90-100
Jeles 85–90
72,5–85
Közepes 65–72,5
Elégséges 50–65
Elégtelen < 50

Javítás és pótlás

A házi és/vagy projektfeladat – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – késedelmesen a pótlási időszak utolsó napján 16:00 óráig adható be vagy elektronikus formában 23:59-ig küldhető meg. Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel a kontakt tanórákon
félévközi készülés a gyakorlatokra
házi feladat elkészítése
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása
összesen

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2019. … …-n, érvényes 2019. szeptember 1-től.

A félévben sorra vett témák

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

Előadások témái
1. A kommunikáció fogalma, tényezői. Szakmai kommunikációs elméletek és azok alkalmazása a szakképzésben. Kulturális és társadalmi beágyazottság.
2. A kommunikáció fajtái. Verbális és nonverbális kommunikáció. Kommunikációs csatornák. Gesztusok és proxémia.
3. Innovatív, IKT alapú kommunikáció használata az oktatásban. A digitális szakadék.
4. A kommunikáció és a média kapcsolata. Médiakonvergencia. Digitális tartalmak.

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt tanszék vezetője hagyja jóvá.