KOMMUNIKÁCIÓ - BMEGT51A511

A tantárgya célja, hogy a hallgató megismerje és elsajátítsa a szakmai kommunikáció fogalmát.

1. Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - beleértve a felnőttképzést is - legfontosabb kommunikációs törvényszerűségeit.
2. Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalom-rendszert a szakképzés nézőpontjából.
3. Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.

1. Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös tekintettel a logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a műszaki kommunikációra.
2. Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon.
3. Képes arra, hogy szakterületének megfelelően egy idegen nyelven szakmailag adekvát módon kommunikáljon.
4. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.
5. Képes felismerni, értelmezni kommunikációs nehézségeit és ezen a téren önmagát fejleszteni.
6. Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikáció-ra.

1. Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
2. Tiszteli a tanulók személyiségét.
3. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára a hatékony kommunikáció segítségével.
4. Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
5. Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek kapcsolatait.
6. Szakmai feladatainak elvégzése során hatékony kommunikáción keresztül együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
7. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett a megfelelő kommunikációval.
8. Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
9. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására.

Előadások, órai gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

• Tófalvy Tamás: A digitális jó és rossz születése. Technológia, kultúra és újságírás 21. századi átalakulása. Buda-pest, L’Harmattan, 2017.
• Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Wolters Kluwer, 2009.
• Képes Gábor – Álló Géza: A jövő múltja. Neumanntól az internetig. [Alföldi István szerk.] Budapest, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, 2013.
• Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet – A testbeszédtől az internetig. Budapest, Typotex, 2014.
• Horányi Özséb: A kommunikációról. In Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Buda-pest, Osiris, 2001. 22–34.
• Szűts Zoltán: Online. Budapest, Wolters Kluwer, 2018.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése házi- és/vagy projektfeladatok és a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy csoportosan készített házi feladat, a házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét értékelési módját a gyakorlatvezető határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a gyakorlat folyamatában, felkérésre vezetett példamegoldás a hallgatók előtt; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg.

• részteljesítmény értékelés (házi/projekt fel-adat): 50%
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 50%
• összesen: 100%

A házi és/vagy projektfeladat – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – késedelmesen a pótlási időszak utolsó napján 16:00 óráig adható be vagy elektronikus formában 23:59-ig küldhető meg. Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2019. … …-n, érvényes 2019. szeptember 1-től.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt tanszék vezetője hagyja jóvá.