SZERVEZETI VISELKEDÉS ÉS VEZETÉS - BMEGT52M300

A tárgy célja, hogy a gyakorlati ismereteket és a tapasztalati tanulást integrálva újszerű, hatékonyan működtethető és modern személeti keretet adjunk át a jövő potenciális vezetőinek arra vonatkozóan, hogy hogyan működjenek hatékonyan vezetőként, hogyan vegyenek részt és alakítsák hatékonyan az emberi kapcsolatokat. Nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a hallgatók egy olyan pozitív vezetői szemléletet vegyenek át és alakítsanak ki, hogy képesek legyenek hiteles képet kialakítani és közvetíteni önmagukról. A kurzus során azt szeretnénk megértetni a jövő fiatal vezetőivel, hogy hogyan érhetnek el pozitív változást a saját életükben, a munka-szerepükben, a csoportjukban, a szervezetben és a társadalomban, mert ez a szemlélet kell, hogy jellemezze a 21. század vezetőit.

1. Ismeri a szervezetpszichológiával és vezetéssel kapcsolatos fogalomrendszert, a legfontosabb összefüggéseket és elméleteket.

1. Képes megérteni a szervezet- és vezetéspszichológiával kapcsolatos témák jellemző szakirodalmát, és önállóan is képes szakirodalmi forrásokat keresni.
2. Képes arra, hogy szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon a szervezetpszichológia és vezetés különböző témaköreiben.

1. Nyitott a szakterületéhez kapcsolódó tudás bővítésére.
2. Nyitott és motivált a megszerzett tudás alkalmazására.
3. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival.
4. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára, amelyet a kurzus során alkalmazunk.

1. Elvárja és hasznosítja az új ismereteket.
2. Aktívan részt vesz az ismeretelsajátítás folyamatában.
3. Felelősen és önállóan old meg egyéni és csoportos feladatokat.
4. Csoportmunka során együttműködik hallgatótársaival.
5. Gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata. Opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok.

• Haslam, S.A., Reicher, S.D., & Platow, M.J. (2010). The new psychology of leadership. Identity, influence and power. Routledge.
• Schein, E.H. (2016). Organizational culture and leadership 5th edition. Wiley.
• De Vries, M.K. (2009). The leader on the couch. A clinical approach to changing people and organizations. Wiley.
• Edmondson, A.C. (2018). The fearless organization. Wiley.
• Fowler, S. (2014). What Maslow’s hierarchy won’t tell you about motivation. Harvard Business Review, 92(11).
• Gagné, M., & Deci, E. L. (2005). Self‐determination theory and work motivation. Journal of Organizational behavi-or, 26(4), 331-362.
• Hertwig, R., & Grüne-Yanoff, T. (2017). Nudging and boosting: Steering or empowering good decisi-ons. Perspectives on Psychological Science, 12(6), 973-986.
• Sunstein, C. R. (2014). Nudging: a very short guide. Journal of Consumer Policy, 37(4), 583-588.
• Wood, W., & Rünger, D. (2016). Psychology of habit. Annual review of psychology, 67.
• Amabile, T. M., & Kramer, S. J. (2011). The power of small wins. Harvard Business Review, 89(5), 70-80.
• Courtney, H., Lovallo, D., & Clarke, C. (2013). Deciding how to decide. Harvard Business Review, 91(11), 62-70.
• Drucker, P. F. (2004). What makes an effective executive. Harvard business review, 82(6).
• Drucker, P. F. (2005). Managing oneself. Harvard Business Review, 83(1), 100-109.
• Miller, A. P. (2018). Want less-biased decisions? Use algorithms. Harvard business review, 26.
• Snowden, D. J., & Boone, M. E. (2007). A leader's framework for decision making. Harvard business review, 85(11), 68.
• Szaszi, B., Palinkas, A., Palfi, B., Szollosi, A., & Aczel, B. (2018). A systematic scoping review of the choice architecture movement: Toward understanding when and why nudges work. Journal of Behavioral Decision Ma-king, 31(3), 355-366.
• De Vries, M.K. (2003). Leaders, fools and impostors. Essays on the psychology of leadership. iUniverse.
• Schein, E., & Schein, P. (2018). Humble leadership. The power of relationships, openness, and trust. Berrett-Koehler Publishers.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli teljesítménymérés (összegző tanulmányi teljesítményértékelés) és kiscsoportosan végzett projekt feladatok alapján történik.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása. 1. Zárthelyi dolgozatok: A tanulók elméleti tudásának megszerzéséről a félév során írt 2 zárthelyi dolgozat gondoskodik. A dol-gozat 30-30 tesztkérdésből áll és egy-egy kifejtős esszékérdésből. A kérdések lefedik az órai anyagot, valamint a megadott kötelező szakirodalmat. A két zh-ra kapott pontszám beleszámít a végső vizsgajegybe. 2. Kiscsoportos projektfeladat: 4-6 fős kiscsoportba szerveződve kell előre megadott szempontok alapján (pl. szervezeti forma, struktúra, szervezeti életciklus, vezetői stílus stb.) elemezni egy létező szervezetet és annak ügyvezetőjét. Az elvégzett elemzéseket a kurzus utolsó két alkalmán kell bemutatni. A bemutatás során a szervezettel és vezetővel kapcsolatos diagnosztikát és fejlesztést tudományos szakirodalomba kell ágyazni.

• Első zh eredménye pontszámban : 40%
• Második zh eredményei pontszámban: 40%
• Projektmunka: 20%
• összesen: 50%

• írásbeli vizsga : 50%
• összesen: 50%

1) A két ZH-t a pótlási héten pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet vesszük figyelembe.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2020. november 25-én, érvényes 2020. szeptember 1-től.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Ergonómia és Pszichológia Tanszék vezetője hagyja jóvá.