Verziók
Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2018/19/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 5
Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2020/21/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 5
Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2022/23/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 5
Célkitűzések
A tantárgy fő célkitűzése, hogy a hallgatók képessé váljanak a nemzetközi politikai események és diplomácia több szempontú, kritikai elemzésére. A szemeszter során a hallgatók betekintést kapnak a nemzetközi politikaelmélet főbb irányaiba, valamint az azok mögött álló történelmi folyamatokba. Ezáltal az egyes elméleteket képessé válnak kontextusba helyezni, valamint a gyakorlatban értékelni.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- a nemzetközi politikaelmélet fogalomrendszerét,
- a legfontosabb nemzetközi politikaelméleti összefüggéseket és elméleteket,
- a főbb irányzatok történelmi kontextusát, kialakulásuk és alkalmazásuk gyakorlati hátterét.
Képesség
- önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére,
- megérteni és használni a téma jellemző szakirodalmát, forrásait,
- arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikál- jon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven,
- a kritikus, analitikus gondolkodásra komplex problémarendszerben.
Attitűd
- nyitott a nemzetközi politikaelmélet irányzatainak és kontextusának megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
- együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
- folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
- nyitott a kritikai gondolkodásra.
Önállóság és felelősség
- nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
- gondolkozásában az analitikus és kritikai megközelítést alkalmazza, a teljes kontextus tanulmányozása után.
Oktatásmódszertan
Előadások, számítási gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.
Tanulástámogató anyagok
- Az előadások prezentációinak anyaga, ami a félév során folyama-tosan fog feltöltésre kerülni.
- Mingst, Karen A.: A nemzetközi kapcsolatok alapjai. Budapest, Napvilág Kiadó 2011.
- Kiss J. László: Változó utak a külpolitika elméletében és elemzésében. Osiris, Budapest, 2009.
- Jackson, Robert- Sörensen, Georg: Introduction to International Relations (Theories and approaches.) Oxford University Press. Third Edition. 2007.
- Kagan, Robert: Édenkert és hatalom (Biztonság a XXI. században). Zrínyi Kiadó, Budapest, 2007.
- Kennedy, Paul: A XXI. század küszöbén. Napvilág Kiadó, Buda-pest, 1997.
- Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.
- Kissinger, Henry: Diplomácia. Panemex-Grafo, Budapest, 1998.
- The material of the slideshows of the lectures, which will be continuously uploaded during the semester.
- Mingst, Karen A. : A nemzetközi kapcsolatok alapjai. Budapest, Napvilág, 2011.
- Kiss J. László: : Változó utak a külpolitika elméletében és elemzé-sében. Osiris, Budapest, 2009.
- Jackson, Robert- Sörensen, Georg: Introduction to International Relations (Theories and Approaches.) Oxford University Press. Third Edition. 2007.
- Kagan, Robert: Édenkert és hatalom (Biztonság a XXI. században). Zrínyi Kiadó, Budapest, 2007.
- Kennedy, Paul: A XXI. század küszöbén. Napvilág Kiadó, Budapest, 1997.
- Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.
- Kissinger, Henry: Diplomácia. Panemex-Grafo, Budapest, 1998.
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy félév végi írásbeli teljesítménymérés alapján történik. Félév közben opcionálisan részt vehetnek a hallgatók egy írásbeli teljesítményértékelésen a kötelező anyag nagyjából 50%-át lefedő anyagrészből (a történeti részekből). A résztvevők a félév végi teljesítményértékelésnél be- számíttathatják a félévközi írásbeli eredményüket az összpontszámba.
Teljesítményértékelési módszerek
A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Opcionális zárthelyi dolgozat: a 7. héten opcionális zárthelyi dolgozatot írhatnak a hallgatók a történeti ré-szek- ből (1-6. hét anyaga). Aki teljesíti, annak a félév végén csak az elméleti részekből (8-14. hét) kell vizsgáznia. A félévközi zárthelyi dolgozat 50 pontot ér (60 perc, 50 pont), és kiváltja a vizsgán a történeti részekből feltett kérdéseket. A beszámítása is opcionális, tehát a hallgató akár megírhatja a vizsgaidőszakban a teljes vizsgát is, és a kettő közül a jobbik pontszámot kapja meg az összesítéshez. A zárthelyi esszékérdésekből áll, vala- mint egy tesztes részből a leglényegesebb fogalmak, személyek és évszámok tekintetében. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Félév végi írásbeli vizsga: A vizsga struktúrája: 90 perc 100 pont. A tartalma fajsúlyosan esszékérdések, ezen- kívül teszt a legfontosabb fogalmakból, személyekből és évszámokból. A történeti (1-6. hét) és az elméleti (8-14. hét) részek közötti felosztása a vizsgának 50-50% (50-50 pont).
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- Opcionális Zh a történeti részekből (1-6. hét anyaga): 50%
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
- Év végi írásbeli vizsga: 100%
- Azoknak, akik a félévközi Zh eredményét beszámítják, a félév végi írásbeli vizsga elméleti részeiből (8-14. hét): 50%
Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató. A vizsga megírásának feltétele az aláírás megszerzése. A megszerzett aláírás a TVSZ szerinti időtartamig érvényes.
Érdemjegy-megállapítás
% | |
---|---|
Jeles | 95-100 |
Jeles | 91–95 |
Jó | 76-90 |
Közepes | 61-76 |
Elégséges | 40–60 |
Elégtelen | 40 |
Javítás és pótlás
A félévközi zárthelyihez nem tartozik minimumkövetelmény, pótlása nem lehetséges.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Munka jellege | Munkaórák száma |
---|---|
Részvétel a kontakt tanórákon | 14×4 = 56 |
Felkészülés a teljesítményértékelésre | 94 |
összesen |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2018.09.01-én, érvényes 2018.09.01-től
A félévben sorra vett témák
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.
Előadások témái | |
---|---|
1. | Bevezetés a Nemzetközi Kapcsolatok világába. Miért érdemes tanulni erről? A diszciplína kialakulása,változásai, áttekintés a fejlődési ívről. |
2. | Ókori és középkori gondolkodás az államokról, háborúról, békéről (Hérodotosz, Thuküdidész, Arisztotelész, Platón, a középkori Európa politikai gondolkodása, keresztény gondolkodók stb.). |
3. | A modern állam, diplomácia és nemzetközi jog kialakulása valamint az ehhez kapcsolódó alapfogalmak (Machiavelli, Bodin, Grotius, Hobbes) a vesztfáliai békéig (1648). |
4. | Az európai erőegyensúly elmélete és gyakorlata a 17-18. században, „diplomáciai forradalom”, „monarchia universalis”, az államelméletek változása (Sully, Locke, Montesquieu, Nagy Frigyes, Kant stb.). |
5. | Nemzetközi rendszer a hosszú 19. században: a francia forradalomtól az első világháborúig. Egy vi- lágbirodalom ideológiája és gyakorlata. A gyarmatosítás ideológiája. Szövetségi rendszerek. Liberaliz- mus, konzervativizmus, marxizmus. |
6. | A 20. század nemzetközi politikai rendszerei: multipoláris és bipoláris világ. Idealizmus. A poszmodern elméletei: a Hidegháború, mint nemzetközi rendszer. A 21. század rendszere és konfliktusai, aszimmetrikus konfliktusok, hibrid háborúk stb. Thuküdidész csapdája napjainkban? |
7. | Évközi opcionális ZH a történeti részekből (főbb események, nevek, alapfogalmak, folyamatok). |
8. | A nemzetközi jog és létrejötte. Nemzetközi közjog vs. magánjog. A nemzetközi jogközösség. A nemzetközi közjog forrásai, alanyai. A nemzetközi jogi és gazdasági kapcsolatok alapintézményei. Szup ranacionális politikai és gazdasági entitások. |
9. | Realizmus a nemzetközi politikában. Klasszikus realizmus. Neoklasszikus realizmus. Stratégiai realizmus. Neorealizmus. |
10. | Liberalizmus a nemzetközi politikában. A liberális kiindulópont. Szociológiai liberalizmus. Interdependencia liberalizmus. Intézményi liberalizmus. Republikánus liberalizmus. Neoliberalizmus. Röviden az utópikus idealizmusról. |
11. | Szociálkonstruktivizmus. Konstruktivizmus mint társadalomelmélet. Konstruktivizmus a nemzetközi kapcsolatokban. |
12. | A marxista-leninista elméletek, internacionalizmus (klasszikus liberális vs. marxista), neomarxiszmus,neogramscianizmus. |
13. | Angol Iskola. |
14. | Posztmodern elméletek, új viták. |
15. | Póthét |
További oktatók
Név | Beosztás | Elérhetőség |
---|---|---|
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Pénzügyek Tanszék vezetője hagyja jóvá.