NEMZETKÖZI POLITIKAELMÉLET - BMEGT35A028

A tantárgy fő célkitűzése, hogy a hallgatók képessé váljanak a nemzetközi politikai események és diplomácia több szempontú, kritikai elemzésére. A szemeszter során a hallgatók betekintést kapnak a nemzetközi politikaelmélet főbb irányaiba, valamint az azok mögött álló történelmi folyamatokba. Ezáltal az egyes elméleteket képessé válnak kontextusba helyezni, valamint a gyakorlatban értékelni.

1. a nemzetközi politikaelmélet fogalomrendszerét,
2. a legfontosabb nemzetközi politikaelméleti összefüggéseket és elméleteket,
3. a főbb irányzatok történelmi kontextusát, kialakulásuk és alkalmazásuk gyakorlati hátterét.

1. önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére,
2. megérteni és használni a téma jellemző szakirodalmát, forrásait,
3. arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikál- jon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven,
4. a kritikus, analitikus gondolkodásra komplex problémarendszerben.

1. nyitott a nemzetközi politikaelmélet irányzatainak és kontextusának megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
2. együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
3. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
4. nyitott a kritikai gondolkodásra.

1. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
2. gondolkozásában az analitikus és kritikai megközelítést alkalmazza, a teljes kontextus tanulmányozása után.

Előadások, számítási gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

• Az előadások prezentációinak anyaga, ami a félév során folyama-tosan fog feltöltésre kerülni.
• Mingst, Karen A.: A nemzetközi kapcsolatok alapjai. Budapest, Napvilág Kiadó 2011.
• Kiss J. László: Változó utak a külpolitika elméletében és elemzésében. Osiris, Budapest, 2009.
• Jackson, Robert- Sörensen, Georg: Introduction to International Relations (Theories and approaches.) Oxford University Press. Third Edition. 2007.
• Kagan, Robert: Édenkert és hatalom (Biztonság a XXI. században). Zrínyi Kiadó, Budapest, 2007.
• Kennedy, Paul: A XXI. század küszöbén. Napvilág Kiadó, Buda-pest, 1997.
• Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.
• Kissinger, Henry: Diplomácia. Panemex-Grafo, Budapest, 1998.
• The material of the slideshows of the lectures, which will be continuously uploaded during the semester.
• Mingst, Karen A. : A nemzetközi kapcsolatok alapjai. Budapest, Napvilág, 2011.
• Kiss J. László: : Változó utak a külpolitika elméletében és elemzé-sében. Osiris, Budapest, 2009.
• Jackson, Robert- Sörensen, Georg: Introduction to International Relations (Theories and Approaches.) Oxford University Press. Third Edition. 2007.
• Kagan, Robert: Édenkert és hatalom (Biztonság a XXI. században). Zrínyi Kiadó, Budapest, 2007.
• Kennedy, Paul: A XXI. század küszöbén. Napvilág Kiadó, Budapest, 1997.
• Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.
• Kissinger, Henry: Diplomácia. Panemex-Grafo, Budapest, 1998.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy félév végi írásbeli teljesítménymérés alapján történik. Félév közben opcionálisan részt vehetnek a hallgatók egy írásbeli teljesítményértékelésen a kötelező anyag nagyjából 50%-át lefedő anyagrészből (a történeti részekből). A résztvevők a félév végi teljesítményértékelésnél be- számíttathatják a félévközi írásbeli eredményüket az összpontszámba.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Opcionális zárthelyi dolgozat: a 7. héten opcionális zárthelyi dolgozatot írhatnak a hallgatók a történeti ré-szek- ből (1-6. hét anyaga). Aki teljesíti, annak a félév végén csak az elméleti részekből (8-14. hét) kell vizsgáznia. A félévközi zárthelyi dolgozat 50 pontot ér (60 perc, 50 pont), és kiváltja a vizsgán a történeti részekből feltett kérdéseket. A beszámítása is opcionális, tehát a hallgató akár megírhatja a vizsgaidőszakban a teljes vizsgát is, és a kettő közül a jobbik pontszámot kapja meg az összesítéshez. A zárthelyi esszékérdésekből áll, vala- mint egy tesztes részből a leglényegesebb fogalmak, személyek és évszámok tekintetében. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Félév végi írásbeli vizsga: A vizsga struktúrája: 90 perc 100 pont. A tartalma fajsúlyosan esszékérdések, ezen- kívül teszt a legfontosabb fogalmakból, személyekből és évszámokból. A történeti (1-6. hét) és az elméleti (8-14. hét) részek közötti felosztása a vizsgának 50-50% (50-50 pont).

• Opcionális Zh a történeti részekből (1-6. hét anyaga): 50%

• Év végi írásbeli vizsga: 100%
• Azoknak, akik a félévközi Zh eredményét beszámítják, a félév végi írásbeli vizsga elméleti részeiből (8-14. hét): 50%

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató. A vizsga megírásának feltétele az aláírás megszerzése. A megszerzett aláírás a TVSZ szerinti időtartamig érvényes.

A félévközi zárthelyihez nem tartozik minimumkövetelmény, pótlása nem lehetséges.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2018.09.01-én, érvényes 2018.09.01-től

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Pénzügyek Tanszék vezetője hagyja jóvá.