A 21. SZÁZAD MUNKAPSZICHOLÓGIÁJA - BMEGT52M103

A tantárgy célja a 21. századi munkahelyeken jellemző legáltalánosabb és legújabb kihívást jelentő munkahelyi kérdésekkel és problémákkal kapcsolatos munkapszichológiai ismeretek és gyakorlati megoldási lehetőségek számba vétele. Olyan témák kerülnek feldolgozásra, amelyek a leendő munkapszichológusok munkája szem-pontjából is új szemlélet, tudás és készségek elsajátítását követeli meg. A kurzus nem csak elméleti, de gyakorlati oldalról is gazdagítani kívánja a leendő munkapszichológusok eszköztárát, mely lehetővé teszik a 21. századi szervezetekben való szakmai helytállást.

1. A hallgató megismeri a klasszikus munkapszichológia történeti gyökereit, fejlődését és a 21. században jellemző alkalmazási területeit.
2. A hallgató átfogó ismeretet szerez a legújabb, munkapszichológiai érintettségű munkahelyi témákról, mint a pszichoszociális kockázatértékelés, a munkahelyi stressz-kezelés megújult gyakorlata, munkahelyi ergonómia, pozitív pszichológiai gyakorlatok a munkahelyi jóllét fejlesztése érdekében, humán erőforrás fejlesztéssel kapcsolatos csoportmódszerek.
3. A hallgató tudással rendelkezik a pszichológiai jellegű kérdések (pl. elégedettség, elkötelezettség), problémák elméleti és gyakorlati megközelítéséről.
4. A hallgató ismeri a munkapszichológia és a társszakmák (pl. HR, tréning és coaching szakemberek munkájának) kapcsolódási területeit.
5. A hallgató megismeri azokat a munkavégzéssel kapcsolatos, releváns szakmai területeket, ahol munkapszichológiai tudását és kompetenciáit alkalmazni tudja (pl. foglalkoztatási rehabilitáció, UX).

1. A hallgató képes új szakmai ismeretei és kompetenciái gyakorlati alkalmazására.
2. A hallgató képes a munkahelyen felmerülő, szakmai kérdések értelmezésére és megoldására.
3. A hallgató képes eredeti módon gondolkodni és megoldási terveket készíteni egy adott munkahelyi témához kapcsoltan.
4. A hallgató képes az interdiszciplináris területeken (pl. szoftver-ergonóma, munka- és egészségvédelem) a saját szakmai kompetenciát alkalmazni.
5. A hallgató képes a társszakmák (pl. munkavédelmi szakemberek, trénerek, szervezeti tanácsadók) képviselőivel közös, szakmai programban együtt gondolkodni és dolgozni.

1. Nyitott a legújabb, trendszerűen megjelenő munkapszichológiai ismeretek iránt.
2. Adott kérdésben készségesen együttműködik a társszakmák képviselőivel.
3. Proaktívan lép fel és működik közre a munkáját érintő kérdésekben.
4. Hatékonyságra orientált az általa végzett munkával összefüggésben.
5. Képes meghallgatni és elfogadni mások nézeteit és véleményét.
6. Értéknövelt szemléletet képvisel a szakmájában.
7. Igénye van önmaga folyamatos fejlesztése iránt.

1. Képes önállóan értékelni és döntést hozni a szakmai tevékenységét érintő kérdésekben.
2. Önállóan dolgoz ki munkapszichológiai témájú programokat és terveket.
3. Felelősséget vállal az általa tervezett és/vagy vezetett feladatokért, programokért.
4. Felelősségteljesen és etikusan képviseli a szakmáját.

Előadás, interaktív órai feladatok, csoportmunka, prezentáció, multimédiás eszközök.

• Kiss, Gy. (1998). A munkalélektan története. Távközlési Munkalélektani és Üzemegészségügy Egyesülés.
• Antalovits, M., Dienes, E., Kovács, Z. & Perczel, T. (2003). A munka- és szervezetpszichológia szakmai proto-kollja. „Emberhez méltó munkáért” Alapítvány.
• Evans, D. C. (2017). Bottlenecks: Aligning UX Design with User Psychology. Apress.
• Weinschenk, S. (2011). 100 dolog, amit minden tervezőnek tudnia kell az emberekről. Kiskapu Kft.
• Kahneman, D. (2012). Gyors és lassú gondolkodás. HVG Kiadó.
• Hart, P. M. & Cooper, C. L (2011). Occupational Stress: Toward a More Integrated Framework. In N. An-derson, D. S. Ones, H. K. Sinangil, & C. Viswesvaran (Eds), Handbook of Industrial, Work and Organizational Psychology (vol. 2: Personnel Psychology). London: SAGE.
• Seligman, M. E. P., & Csíkszentmihályi, M. (2000). Positive psychology. American Psychologist 55, 5–14.
• Avey, J. B.; Wernsing, T. S. & Luthans, F. (2008). Can Positive Employees Help Positive Organizational Change? The Journal of Applied Behavioral Science, Vol. 44(1). 48-70.
• Avey, J.; Luthans, F.; Smith, R. M. & Palmer, N. F. (2010). Impact of Positive Psychological Capital on Employee Well-Being Over Time. Journal of Occupational Health Psychology, Vol 15(1), 17-28.
• Bartram, D. & Turley, G. (2009). Managing the causes of work-related stress. In Practice, 31(8), 400–405.
• Karasek, R. A. & Theorell, T. (1990), Healthy work: Stress, Productivity, and the reconstruction of working life. New York: Basic Books.
• Leka, S., Houdmont, J. (2010). Occupational Health Psychology, Wiley-Blackwell.
• Lazarus, R S and Folkman, S, (1984). Stress, Appraisal, and Coping. New York: Springer.
• Luthans, F. (2002a). Positive organizational behavior: developing and managing psychological strengths. Academy of Management Executive, 16, 57–72.
• McGrath, J. (1976). Stress and behavior in organizations. In M. Dunnette (Ed.), Handbook of industrial and organizational psychology (pp. 1351-1396). Chicago, IL: Rand-McNally.
• Rick, J. & Briner, R. B. (2000). Psychosocial risk assessment: problems and prospects. Occupational Medici-ne, Vol. 50. No. 5. pp. 310-314.
• Tabanelli, M.C., Depolo, M., Cooke, R.M.T., Sarchielli, G., Bonfiglioli, R., Mattioli, S., & Violante, F.S. (2008). Available instruments for measurement of psychosocial factors in the work environment. Journal International Archives of Occupational & Environmental Health, 82(1), 1-12.
• Jaffe, E. (2014). What big data means for psychological science. Observer, 27. https://www.psychologicalscience.org/observer/ what-big-data-means-for-psychological-science
• Hercegfi, K. & Izsó, L. (szerk) (2010). Ergonómia. Typotex Kiadó.
• Leiszter, A. (szerk.) (2011). Webergonómia – Jakob Nielsen nyomán. Budapest: Typotex.
• Rogers, Y., Sharp, H., & Preece, J. (2011). Interaction Design Beyond Human-Computer Interaction. West Sus-sex: Wiley, Chichester.
• Shneiderman, B. (2009). Designing the User Interface. Prentice Hall, Reading, MA: Addison-Wesley.
• Barcy, M. (2013). Csoportmódszerek alkalmazása a segítésben és fejlesztésben. Budapest: Akadémiai Ki-adó.
• Klein, S. (2018). Munkapszichológia – a 21. században. Edge 2000 Kft.
• Juhász, M. (szerk) (2010). A foglalkozási rehabilitáció támogatása pszichológiai eszközökkel, Budapest: Typotex Kiadó
• Előadásanyagok letölthetök a tanszéki oktatástámogató portálról (https://edu.gtk.bme.hu/) – Lecture material downloadable from the learning portal (http://edu.gtk.bme.hu/)

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése zárthelyi dolgozatok, kiscsoportos projektmunka és szóbeli vizsga alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény értékelés: kiscsoportos projekt munka írásbeli leadása és bemutatása. 2. Összegző teljesítmény értékelés: három zárthelyi dolgozat – a félév során tárgyalt témakörök ismereteinek számonkérése, a tudás tesztelése. Szóbeli vizsga.

• részteljesítmény értékelés (3 zh): (3x10%) 30%
• projekt munka bemutatása: 20%
• összesen: 50%

• szóbeli vizsga: 50%
• összesen: 50%

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 40%-át elérje a hallgató. A megszerzett aláírás a TVSZ vonatkozó rendelete szerint érvényes.

A szóbeli vizsga a TVSZ szabályai szerint ismételhető. A projektfeladat beadása a pótlási hét végéig adható be 20% pontlevonással. A projektfeladat bemutatása a pótlási héten pótolható 10% pontlevonással. A zárthelyi dolgozatok közül egy-egy a szorgalmi időszak utolsó hetében tartott pót ZH és a pótlási héten tartott (két) pótpót ZH alkalommal pótolható.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2020. május 27-én, érvényes 2020. szeptember 1-től.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Ergonómia és Pszichológia Tanszék vezetője hagyja jóvá.