MARKET GAMES - BMEGT30V200

Patterns examined by economics – such as the different levels of development of countries around the world or income inequalities – ultimately due to the interconnected decisions and applied strategies of individual actors or groups. These decisions are the result of games among agents. Within the course different games are simulated and modelled in which students can get to know decision-making and strategy-making steps in both theory and practice. The main goal of the course is to develop students’ ability to create strategies which can be beneficiary for them in their everyday life

1. the main concepts of game theory, the logical structure of the main theoretical models,
2. the economic effects of the asymmetric information. like a phenomenon,
3. the main graph-theoretic contexts, which are necessary for the analysis of networks.
4. the phenomenon of skale-free method, the Watts-Strogatz model and the Barabási-Albert model.
5. .

1. analyze the process of economic and political decision-making,
2. use the results of graph theory for analyzing everyday social problems,
3. express the thoughts in an orderly form orally and in writing.
4. .

1. collaborate with their instructors and fellow students during the learning process,
2. gain knowledge and information,
3. are open to learn and adapt the methodology of information technology tools

1. carry out independently the consideration of economic problems that can be solved with the learned basic econometric tools and solves them on the basis of given resources,
2. are open to accept reliable critical remarks,
3. co-operates with practitioners in other fields in the performance of his / her professional duties,
4. use a systems approach in thinking.

Lectures, computational exercises and communication in written and oral form, use of ICT tools and techniques.

• Eric Rasmusen – Games and Information, Blackwell, 2006,
• Barabási Albert-László (2016): A hálózatok tudománya. Libri, Budapest,
• Handouts in the Moodle.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli teljesítménymérés (összegző tanulmányi teljesítményértékelés) alapján történik

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozatok állhatnak kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és számítási feladatokból, melyek a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. A két teljesítményértékelésen külön-külön el kell érni minimum 50%-os teljesítményt. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga)

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
• összesen: 100%

1. A két összegző tanulmányi teljesítményértékelés a szorgalmi időszakban – első alkalommal – díjmentesen pótolható vagy javítható. Javítás esetén minden esetben csak a javítás eredményét vesszük figyelembe. 2. Amennyiben az 1. pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – a pótlási héten második alkalommal ismételt kísérletet tehet a sikertelen első pótlás javítására.

0

0

0