Verziók

I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
Azonosító
BMEGT42M520
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
24
Gyakorlat
0
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
Vizsga
Kreditszám
5
Tantárgyfelelős
Neve
Dr. Horváth György Ádám
Beosztása
egyetemi adjunktus
Email címe
horvath.gyorgy@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Regionális és környezeti gazdaságtan részidős képzés őszi kezdés

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 1

Szak: Regionális és környezeti gazdaságtan részidős képzés tavaszi kezdés

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
- mikro- és makroökonómia - micro- and macroeconomics
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Következő felülvizsgálat 2021. szeptemberében.

Célkitűzések

Megismertetni a hallgatókat a környezetgazdaságtan alapjaival, nemzetközi és hazai tapasztalataival, a környezetgazdaságtan aktuális kutatási kihívásaival és főbb vizsgálati területeivel, az alkalmazott környezetgazdaságtan fontosabb témaköreivel.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. Ismeri a közgazdasági megközelítés szerepét a fenntartható fejlődésre való átmenetben;
  2. Tisztában van a közgazdasági döntéshozatalhoz szükséges értékelés alapvető módszereivel;
  3. Ismeri a környezetértékelés célját és alapvető módszereit, eljárásait;
  4. Ismeri és átlátja a gazdaság és környezet viszonyrendszerének mikro- és makroszintű konfliktusait.
  5. Ismeri a külső gazdasági hatások fogalmát, és ezek megjelentének következményeit.
  6. Ismeri a környezetgazdaságtan főbb elméleteit, és ezek gyakorlati alkalmazási lehetőségeit és korlátait.
  7. Ismeri a környezetszabályozó eszközök elméletét, és ezeket a gyakorlatban is alkalmazni tudja.
Képesség
  1. Érzékeny a jövő nemzedékek problémáival szemben, szolidarít a jövő nemzedékeivel, és képes jövőtudatos, méltányos és igazságos döntéseket hozni;
  2. Képes a fenntartható fejlődés érdekében gazdasági, társadalmi és környezeti cselekvési terveket vázolni, ezeket értékelni;
  3. Képes gazdasági, társadalmi, környezeti döntéseket értékelni, figyelembe véve a generációkon átívelő hatásokat;
  4. Képes a gazdaság és a környezet viszonyrendszerének mikro- és makroszintű konfliktusaira társadalmi és környezeti szempontból kedvező és kívánatos megoldásokat adni.
  5. Képes a külső gazdasági hatások felismerésére, elemzésére, és elhárítására.
  6. Képes a környezetgazdaságtani elméleteket a gyakorlatba átültetni.
  7. Képes a környezetszabályozó eszközök között választani, és felmérni az alkalmazhatóságuk előnyeit és korlátait.
Attitűd
Önállóság és felelősség
  1. Önállóan végzi az erőforrásokkal való gazdálkodás elemzési, értékelési feladatait, és egyénileg is képes a felmerülő problémákra válaszokat adni,
  2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
  3. egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában,
  4. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza,
  5. törekszik arra, hogy az elvárható ismeretek terén felmerülő hiányosságait – így a természettudományok, a filozófia, a társadalomismeret és a gazdasági ismeretek terén – a lehető leghamarabb pótolja.

Oktatásmódszertan

Előadások, problémafelvetések, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok, tervek készítése

Tanulástámogató anyagok

  • • Bartus Gábor - Szalai Ákos: Környezet, jog, gazdaságtan. Budapest: Pázmány Press, 2014.
  • • Szlávik János (szerk.): Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás. Környezetvédelmi kiskönyvtár 14. Complex kiadó, Budapest, 2005.
  • • Tietenberg, Tom – Lewis, Lynne: Environmental & Natural Resource Economics. 10th Edition. Pearson, 2014
  • • Phaneuf, D. J. – Requate, T.: A course in environmental economics. Theory, Policy and Practice. Cambridge University Press, 2017.
  • • Folyóiratcikkek és további, folyamatosan kiadott oktatástámogató anyagok
  • • A detailed and up-to-date list is provided during classes.

Általános szabályok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két pillérét: 1. a félév közben elsajátított kompetenciák összegző értékelésére szolgáló cselekmények (1 zárthelyi dolgozat); 2. valamint az elemzési, értékelési és tervezési készségeket bemutató, részteljesítmények értékelése (1 beadandó házi feladat) jelenti.

Teljesítményértékelési módszerek

Teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja vizsgadolgozat formájában. A dolgozat az elsajátított alapismeretek felmérésére, valamint a meghatározó összefüggések ismeretének feltárására összpontosít. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő 60 perc. 2. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy csoportosan készített házi feladat, a házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét értékelési módját az oktató határozza meg.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • 1. részteljesítmény értékelés (házi feladat): 50%
  • 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
  • összesen: 100%

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • :

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles 95-100
Jeles 87,5–95
75–87,5
Közepes 62,5–75
Elégséges 50–62,5
Elégtelen 50

Javítás és pótlás

1) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés első alkalommal a pótolási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 4) A részteljesítmény-értékelés pótlása, késedelmes leadása a szorgalmi időszakban és a pótlási időszakban történik. A pótlási időszakban történő késedelmes leadás a szabályzatban rögzített különeljárási díj ellenében történik.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel a kontakt tanórákon 24
félévközi készülés órákra 12
felkészülés a teljesítményértékelésekre 24
házi feladat elkészítése 40
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása 30
vizsgafelkészülés 20
összesen 150

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2019. május 13-án, érvényes 2019. május 29 -től.

A félévben sorra vett témák

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

Előadások témái
1. A környezetgazdaságtan tárgya és módszerei.
2. A természeti erőforrások típusai, a természeti tőke fogalma, annak teljes gazdasági érték-koncepciója. ökoszisztéma-szolgáltatások. A természeti erőforrások kitermelésének és felhaszná-lásának gazdaságtana (bevezetés).
3. A gazdaság és a környezet közötti kölcsönhatások. A szennyezési lánc modell, a környezeti károk kialakulása.
4. Makroökonómiai problémák és válaszok I. Növekedés, fejlődés és környezetvédelem. A termelési lehetőségek határa és a fenntarthatóság. Erős és gyenge fenntarthatóság. Elméletek a növekedés és a környezetminőség kapcsolatára. A környezetvédelmi Kuznets-hipotézis. A fenntartható fejlődés politikai fogalma - különbsége a fenntarthatóság, mint közgazdasági fogalomtól.
5. Makroökonómiai problémák és válaszok II. A gazdasági és környezeti teljesítmény mérésének problémái. A nemzetgazdasági teljesítmény számbavételének környezeti szempontjai. Fenntartha-tósági indikátorok, új típusú mutatók (a NEW-től az ökológiai lábnyomig).
6. Mikroökonómiai problémák I. külső gazdasági hatás.
7. Mikroökonómiai problémák II. közjavak, tranzakciós költségek, diszkontálás.
8. Válaszok a mikroökonómiai problémákra: a Pigou-tétel és a Coase-hagyomány. A környezetszennyezés optimális szintje.
9. A környezetpolitikai beavatkozások (környezeti szabályozás) alapelvei és típusai.
10. A Coase-tételen alapuló környezeti szabályozás. A tulajdonjogok allokálása és a felelősségi szabá-lyok. A tétel gyakorlati alkalmazásának vizsgálata.
11. A Pigou-tételen alapuló környezeti szabályozás. Közvetlen előírások és gazdasági ösztönzők.
12. Választás a szabályzóeszközök között, az egyes szabályzóeszközök előnyei és hátrányai. A szabá-lyozás kormányzati kudarcai. A bizonytalanság hatásai. Vállalati innováció eltérő szabályozási környezetben.

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan Tanszék vezetője hagyja jóvá.