TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁS - BMEGT42M526

Megismertetni a hallgatókat a regionális gazdaságtan alapjaival, nemzetközi és hazai tapasztalataival, a regionális gazdaságtan kihívásaival és főbb vizsgálati területeivel, az alkalmazott regionális gazdaságtan és a térségi gazdaságfejlesztés fontosabb témaköreivel.

1. Ismeri a jóléti államok működésének alapvető összefüggéseit, az államszervezés alapvető modelljeit;
2. Ismeri a kormányzati hierarchia különböző szintjeit, a kormányzatiság európai és globális vonatkozásait;
3. Ismeri az önkormányzatiság globális és európai alakítóit;
4. Tisztában van az önkormányzatiságot formáló jogszabályok alapjaival, alapvető összefüggéseivel;
5. Ismeri az önkormányzati rendszer jogállását, gazdasági alapjait és pénzügyi szabályozásának jellemzőit;
6. Tisztában van a településgazdálkodás pénzügyi forrásaival, az adókkal, díjakkal, a hitelekkel és a PPP szerepével;
7. Tisztában van a szolgáltatások megszervezésének alapvető kérdéseivel, a helyi közfeladat-ellátás lehetséges szervezeti kereteivel;
8. Ismeri a települések tervezési rendszerét, tisztában van a gazdasági programok/stratégiák, költségvetések, rendezési és fejlesztési tervek összefüggéseivel;
9. Ismeri a helyi vagyongazdálkodás alapvető kérdéseit; 1
10. Ismeri a települési beruházási döntések, a fejlesztések fenntarthatóságának kérdéseit; 1
11. Tisztában van az önkormányzatok éghajlatvédelemben és a fenntartható fejlődésben betöltött szerepével

1. Képes a különböző államszervezési modellek előnyeit, hátrányait, az azokban rejlő lehetőségeket és kockázatokat beazonosítani;
2. Képes alapvető gazdasági, pénzügyi, tervezési kérdésekre adható válaszokat adni, azokat értékelni;
3. Képes az önkormányzatok költségvetéseit értelmezni, alapvető értékeléseket elvégezni, a költségvetésekkel kapcsolatosan kritikai észrevételeket megfogalmazni;
4. Képes a települési beruházási döntésekről, azok fenntarthatóságáról észrevételeket megfogalmazni;
5. Valamint képes az éghajlatvédelem és a fenntartható fejlődés céljait az önkormányzatok feladatrendszerében elhelyezni.

Előadások, problémafelvetések, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok, tervek készítése.

• Vigvári András: Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek, KJK-KERSZÖV 2002.
• Vigvári András: Közpénzügyeink, KJK-KERSZÖV 2005.
• Sivák J.- Szemlér T.- Vigvári A: A magyar államháztartás és az Európai Unió közpénzügyei. CompLex Kiadó, 2013.
• Folyóiratcikkek és további, folyamatosan kiadott oktatástámogató anyagok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két pillérét: 1. a félév közben elsajátított kompetenciák összegző értékelésére szolgáló cselekmény (1 zárthelyi dolgozat); 2. valamint az elemzési, értékelési és tervezési készségeket bemutató, részteljesítmény értékelése (1 beadandó házi feladat) jelenti.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat az elsajátított alapismeretek felmérésére, különösképpen a fogalmi ismeretekre és az alapvető összefüggésekre összpontosít. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő 60 perc. 2. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy csoportosan készített házi feladat, a házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét értékelési módját az oktató határozza meg.

• 1. részteljesítmény értékelés (házi feladat): 50%
• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
• összesen: 100%

• :

1) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés első alkalommal a pótolási időszakban díjmentesen pótolható, javítható. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2019. május 13-án,érvényes 2019. szeptember 1-től.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan Tanszék vezetője hagyja jóvá.