Verziók
Szak: Gazdálkodási és menedzsment alapszak 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe:
Ajánlott félév: 5
Szak: Kommunikáció és médiatudomány alapszak - kötelező tárgyak 2018-tól
Tantárgy szerepe: Szabadon választható
Ajánlott félév: 0
Szak: Műszaki menedzser alapszak 2015/16/1 félévtől
Tantárgy szerepe:
Ajánlott félév: 6
Szak: Műszaki menedzser alapszak 2017/18/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Szabadon választható
Ajánlott félév: 3
Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2018/19/1 félévtől
Tantárgy szerepe:
Ajánlott félév: 5
Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2020/21/1 félévtől
Tantárgy szerepe:
Ajánlott félév: 3
Szak: Pénzügy és számvitel alapszak 2019/20/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Szabadon választható
Ajánlott félév: 4
Szak: Gazdálkodási és menedzsment alapszak 2018/19/1 félévtől
Tantárgy szerepe:
Ajánlott félév: 5
Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2022/23/1 félévtől
Tantárgy szerepe:
Ajánlott félév: 5
Célkitűzések
Megismertetni a hallgatókkal az éghajlatvédelem főbb szakpolitikai és indikátor-alapú összefüggéseit
Tanulmányi eredmények
Tudás
- Ismeri az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó megelőzés és alkalmazkodásfőbb fogalmait.
- Ismeri az éghajlatvédelem és az ágazati dimenziók közötti fontosabb kapcsolódási pontokat.
- Ismeri az ÜHG kibocsátás forrásait, azok környezetre, társadalomra gyakorolt hatásait.
- Ismeri a hazai, az EU és a nemzetközi klímapolitika főbb elveit.
Képesség
- Képes önálló véleményt alkotni éghajlatvédelmi kérdésekben.
Attitűd
- Együttműködik az oktatóval és hallgató társaival.
- Törekszik komplex rendszerek megértésére.
- törekszik arra, hogy döntéseit a műszaki-gazdasági-társadalmi szempontok együttes figyelembevételével hozza meg.
Önállóság és felelősség
- A szakterületéhez tartozó elemzői feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldó, elemző módszereket.
- Felelősséget érez az éghajlatvédelem megvalósításáért
- Felelősséget érez a műszaki szempontok mellett a éghajlati és társadalmi szempontok fokozott figyelembevételére.
Oktatásmódszertan
Elóadások
Tanulástámogató anyagok
- Lecture slides
- K-faktor: Klíma, gazdaság, társadalom
- https://repozitorium.omikk.bme.hu/handle/10890/13144
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli teljesítménymérés (összegző tanulmányi teljesítményértékelés), házi feladatok alapján történik.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komp-lex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában; a dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek al-kalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő 90 perc. 2. Részteljesítmény értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség tí-pusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy cso-portosan készített házi feladat; a házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét értékelési módját az oktató határozza meg.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 40
- 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 40
- részteljesítmény értékelés (házi feladat): 20
- összesen: 100
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
- -: 0
Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
-
Érdemjegy-megállapítás
| % | |
|---|---|
| Jeles | 90-100 |
| Jeles | 85–89 |
| Jó | 75–84 |
| Közepes | 55–74 |
| Elégséges | 40–54 |
| Elégtelen | 0-39 |
Javítás és pótlás
1) Az egyes évközi teljesítményértékelésekhez nem tartozik egyenkénti minimumkövetelmény, ezért egyenkénti pótlásuk nem lehetséges. 2) A házi feladat – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – késedelmesen a pótlási időszak utol-só napján 16:00 óráig adható be vagy elektronikus formában 23:59-ig küldhető meg. 3) A beadott és elfogadott házi feladat a 2) pontban megadott határidőig és módon díjmentesen javítható. 4) A két összegző tanulmányi teljesítményértékelés összevont formában a pótlási időszakban – első alkalom-mal – díjmentesen pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a hallgató szá-mára kedvezőbbet vesszük figyelembe. 5) Amennyiben az 4) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal, összevont formában is-mételt kísérletet a sikertelen első pótlás javítására.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Munka jellege | Munkaórák száma |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 28 |
| házi feladat elkészítése | 30 |
| kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása | 32 |
| összesen | 90 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.
A félévben sorra vett témák
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.
| Előadások témái | |
|---|---|
| 1. | Mit jelent az éghajlatváltozás? Az üvegházhatás és az éghajlatváltozás kiváltó okainak, hatásainak tudományos háttere, az éghajlatváltozás megjelenési formái, várható tendenciáiMiért foglalkoznak „Rió-tól Párizsig” klímával a politikusok? Az éghajlatváltozás kapcsolódása egyes globális és regionális fenntarthatósági kihívásokhoz, az éghajlatvédelem nemzetközi dimenzióiKi tehet róla? Az üvegházhatású gázok kibocsátását okozó ágazatok, társadalmi-gazdasági tevékenységek „életciklus szemléletben”Mit mér a karbonlábnyom? Az üvegházhatású gázok kibocsátásának számítási módszerei, a karbonlábnyom számítás gyakorlata, nemzetközi összehasonlításaMi a teendő? Az éghajlatvédelem stratégiai megközelítése, EU-s és hazai klímapolitikák, klímastratégiák alapjai, kapcsolódás az energia- közlekedés és agrárpolitikákhozMenedzselhető a megelőzés? A kibocsátás-csökkentés főbb technológiai lehetőségei, a tervezés, termelés, szállítás, fogyasztás hatása az üvegházhatású gázok kibocsátásáraMerre vezet az éghajlatvédelem helyi útja? Az éghajlati sérülékenység alakulása, a megelőzés és a tervszerű (reziliens) felkészülés stratégiái az önkormányzatok szintjénTervezhető-e az alkalmazkodás? Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás ágazati dimenziói többek között a vízgazdálkodás, kritikus infrastruktúra, mezőgazdaság, turizmus, természetvédelem területénFejben dől el? Az éghajlati szemléletformálás és a partnerség-építés stratégiai eszközei, többek között a lakossági célcsoportok, a gazdasági és államigazgatási döntéshozók, civil szervezetek körébenSzervezhető-e az éghajlatvédelem? A klímastratégiák tervezés-koordinációja, végrehajtásának és nyomonkövetésének intézményi háttere, az állam, az önkormányzatok, a tudományos és gazdasági (köz)testületek, civil szervezetek és egyházak szerepeMikro-szint: hogyan lehet az „üzlet” klímabiztos? Vállalati szintű éghajlatvédelem, kapcsolódás a vállalati menedzsment eszközökhözMakro-szint: hozhat-e pénzt a CO2? A kibocsátás-kereskedelem és a karbon-adó közgazdasági háttere, EU-s és hazai gyakorlata, a karbon tőzsde „működése” |
További oktatók
| Név | Beosztás | Elérhetőség |
|---|---|---|
| Dr. Pálvölgyi Tamás | egyetemi docens / associate professor | palvolgyi.tamas@gtk.bme.hu |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.