Verziók

I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
Az EU környezet- és regionális politikája
Azonosító
BMEGT42A007
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
2
Gyakorlat
0
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
félévközi érdemjegy
Kreditszám
2
Tantárgyfelelős
Neve
Szalmáné Dr. Csete Mária
Beosztása
habilitált egyetemi docens
Email címe
csete.maria@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Pszichológia mesterszak - Ajánlott szabadon választható tárgyak

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 0

Szak: Szabadon választható tárgyak

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 0

Közvetlen előkövetelmények
Erős
-
Gyenge
-
Párhuzamos
-
Kizáró feltételek
-
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa (2023.03.29.) az 580251/13/2023 iktatószámon hozott határozatával, amely érvényes 2023.03.29-től.

Célkitűzések

Az Európai Unió környezeti és regionális politikájának, annak történetének, szerepének, elemeinek és eszközeinek bemutatása.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. Ismeri a környezet- és regionális politikák fogalmát, elméletét, kapcsolatát a többi szakpolitikával;
  2. Ismeri a környezet- és regionális politikák céljait az Európai Unióban;
  3. Ismeri a környezet- és regionális politikák alapelveit, azok kialakulásának jellemzőit;
  4. Ismeri a környezet- és regionális politikák eszközrendszerét az Európai Unióban.
Képesség
  1. Képes önálló véleményt alkotni környezet- és regionális politikák kérdésköreiben.
Attitűd
  1. Együttműködik az oktatóval és hallgató társaival;
  2. törekszik komplex rendszerek megértésére;
  3. törekszik arra, hogy döntéseit a műszaki-gazdasági-társadalmi szempontok együttes figyelembevételével hozza meg.
Önállóság és felelősség
  1. A szakterületéhez tartozó elemzői feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldó, elemző módszereket;
  2. felelősséget érez az környezet- és regionális politikák megvalósításáért;
  3. felelősséget érez a műszaki szempontok mellett a környezeti és társadalmi szempontok fokozott figyelembevételére.

Oktatásmódszertan

Előadások keretében a célkitűzések megvalósítása. A hallgatók ezen kívül önállóan készítik el két gyakorlati feladatukat, melyekben egy általuk választott ország környezeti és regionális politikáját mutatják be, elemzik, értékelik.

Tanulástámogató anyagok

  • Előadás-anyagok / Lecture slides
  • Kengyel Ákos (szerk.): Az Európai Unió közös politikái. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2010. (IX. fejezet. Környezetpolitika).
  • Az EU VII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (2013-2020). /”Jólét bolygónk felélése nél-kül”/. ec.europa.eu/environment/newprg/index.htm
  • Illés Iván: Regionális gazdaságtan. Területfejlesztés. Typotex Kiadó, Budapest. 2008 (3., 4. feje-zet)
  • Rechnitzer János, Smahó Melinda: Területi politika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2011 (III. rész)
  • Wallerstein, I. M. (2004). World-systems analysis: An introduction. Durham: Duke University Press.
  • Hey, C. (2007) III. EU Environmental Policies: A short history of the policy strategies. EU Environmental Policy Handbook. [EU Commission - Working Document] online: http://aei.pitt.edu/98675/
  • Ijjas, I. (2016) Good Practices for Integrated Water Resources Management in EU and Hungary, Hungarian Journal of Hydrology Vol. 96. No. 3. 2016

Általános szabályok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése a szorgalmi időszakban két zárthelyi dolgozat (összegző tanulmányi teljesítményértékelés) és egy csoportmunka keretében elkészítendő projektfeladat (részteljesítmény-értékelés) alapján történik. A végső érdemjegy a zárthelyi dolgozatok és a projektfeladatok alapján kerül kialakításra.

Teljesítményértékelési módszerek

1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál, így a fogalmak pontos ismeretén kívül a probléma-felismerést és megoldást helyezi a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő 60 perc. 2. Részteljesítmény-értékelés: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a csoportosan készített projektfeladat, melynek tartalmát, követelményeit, beadási határidejét értékelési módját az oktató határozza meg.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 25
  • 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 25
  • részteljesítmény értékelés (2 db projektfeladat): 50
  • összesen: 100

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • -: 0

Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége

-

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles 90-100
Jeles 80–89
70–79
Közepes 60–69
Elégséges 50–59
Elégtelen 0–49

Javítás és pótlás

1) A két félévközi összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat) díjmentesen pótolható a pótlási időszakban. Javítás esetén az új eredmény a régit felülírja . 2) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel kontakt órákon 28
felkészülés összegző teljesítményértékelésre 10
projektfeladatok elkészítése 22
összesen 60

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.

A félévben sorra vett témák

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a két tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

Előadások témái
1. A jelenkori környezeti problémák vizsgálatának szemléleti alapelemei: komplexitás és globalitás. A nemzetközi környezeti együttgondolkodás és - működés keretei: együttműködés az ENSZ-en belül. Az együttműködés fontosabb állomásai az 1970-es és 1980-as évtizedekben.
2. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság tevékenysége. A fenntartható fejlődés stratégiája. Az ENSZ II. Környezetvédelmi Világkonferenciája. Rio-i dokumentumok. Az ENSZ III. Környezetvédelmi Világkonferenciája (2002. Johannesburg). Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés a XXI. század elején.
3. Az Európai Unió környezetpolitikája fejlődésének kronológiája. A közösségi környezetpolitika reaktív szakasza (1957-1987) - a Közösség I-III. Környezetvédelmi Akcióprogramja (1973-1986).
4. Az Egységes Európai Okmány (1987) szerepe, a környezetpolitika proaktívvá válása. IV. Környezetvédelmi Akcióprogram (1987-1992). Az EU V. Környezetvédelmi Akcióprogramja (1993-2000) - a fenntarthatóság felé. Célok és eszközök.
5. VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (2001-2010). Az „integratív környezetvédelem” megközelítés, az ún. Cardiff-i folyamat.
6. Az EU VII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (2013-2020). A környezeti szabályozás rendszere az EU-ban, összevetése a hazai gyakorlattal. Az EU környezetvédelmi joganyag hazai harmonizációja.
7. Az EU VIII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (2021-2030).
8. 1. ZH
9. A regionális politika tartalma, alapvető céljai, kapcsolata a környezetpolitikával és az ágazati politikákkal. A regionális politika kialakulása az egyes európai országokban.
10. Az európai regionális politika szakaszai, céljai az egyes országokban. Az országok csoportosítása regionális politikájuk célrendszere szerint. A régió fogalma és típusai. A közösségi regionális politika szükségessége, korai története és eszközei.
11. Az 1973-as és a mediterrán bővítések hatásai. A közösségi regionális politika 1988-as reformja, alapelvei. A NUTS rendszer.
12. A kohéziós politika cél- és eszközrendszerének változásai az 1990-es években.
13. A 2004-es bővítés előzményei és hatásai. Aktuális kérdések és jövőbeli lehetséges fejlődési irányok. A regionális politika értékelése.
14. 2. ZH

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség
Dr. Valkó László címzetes egyetemi tanár / honorary professor valko.laszlo@gtk.bme.hu
Csigéné Dr. Nagypál Noémi Éva egyetemi adjunktus / senior lecturer csigene.noemi@gtk.bme.hu
Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens / associate professor palvolgyi.tamas@gtk.bme.hu

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.