Valtozasok

ALAPADATOK

A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

Verziók

I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
ÉRVELÉS- ÉS TÁRGYALÁSTECHNIKA
Azonosító
BMEGT418706
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
2
Gyakorlat
0
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
vizsgás érdemjegy
Kreditszám
2
Tantárgyfelelős
Neve
Dr. Láng Benedek
Beosztása
egyetemi tanár
Email címe
lang.benedek@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve
Közvetlen előkövetelmények
Erős
Érvelés- és Tárgyalástechnika BMEGT41MS01; BMEGT41M400
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Oktatási Bizottsága (Érvényes: 2021.10.04-től).

Célkitűzések

A kurzus során a hallgatók három témakör: az érvelés, a tárgyalás és a meggyőzés alapvető elméleti és gyakorlati ismereteit sajátíthatják el. A meggyőzés-technikai blokkban a manipuláció, a befolyásolás és a meggyőzés technikáit, pszichológiai előfelte-véseit és társadalmi jelentőségét vizsgáljuk. Az órákon szó lesz a racionális döntési folyamatokról, a csoportközi konfliktusokról, a normakövetésről és a csoportgondolkodásról a szociálpszichológia szemszögéből. A hallgatók a disszonancia-elméletekkel, az észlelés, emlékezés, keretezés, társadalmi kategorizáció és attitűdváltozás fogalmaival hétköznapi példákon keresztül, valamint esettanulmányok segítségével ismerkedhetnek meg, így képesek lesznek felismerni és helyesen értelmezni a média és a reklámipar vonatkozó folyamatait. Az érveléstechnika során a különféle vitatípusok – kiemelten a racionális vita – sajátosságait tárgyaljuk. A hallgatók valós párbeszédek, videó részletek és személyes példák elemzésével, a logika eszköztárának segítségével fejleszthetik érvelési-, vita- és előadói készségeiket, hogy a munka és a magánélet érvelési és retorikai szituációiban egyaránt képesek legyenek megállni a helyüket. A tárgyalástechnika keretében sorra vesszük az alapvető tárgyalási típusokat és stratégiákat, a tárgyalási helyzetek buktatóit és ezek javasolt elkerülési módjait. Az elméletet az órák során esettanulmányok és kiscsoportos feladatok segítségével ültetjük át a gyakorlatba, valós tárgyalási helyzeteket szimulálva, melyek során a hallgatók „élesben” tesztelhetik, fejleszthetik tárgyalási készségeiket, ezzel is készülve a munkaerőpiac kihívásaira.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. Ismeri a társadalomtudomány módszertani alapjaikat.
  2. Ismeri a tudomány, az oktatás, a társadalom és média összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű meg-nyilvánulásait és ezek következményeit.
  3. Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kon-textusok használatára.
  4. Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
Képesség
  1. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
  2. Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a tudományt és annak környezetét interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni.
  3. Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyaráza-tok szintetizálására.
  4. Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles ská-lájának alkalmazására.
  5. Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
  6. Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfo-galmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
  7. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen - hazai, illetve nemzetközi - környezetben is.
Attitűd
  1. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen kép-viseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
  2. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás ön-fejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
  3. Problémacentrikus látásmóddal, problémamegoldó gondolkodással rendelkezik.
Önállóság és felelősség
  1. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
  2. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
  3. Önállóan végzi munkáját tevékenysége kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett.
  4. Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
  5. Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.

Oktatásmódszertan

Írott és szóbeli kommunikáció.

Tanulástámogató anyagok

  • Slides on the Moodle site of the subject.
  • Aronson, E. – Anthony R. P.s (1992): A Rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest: AB OVO Kiadói Kft.
  • Fischer, R. – W. Ury – B. Patton (1997): A sikeres tárgyalás alapjai. Budapest: Bagolyvár Kiadó.
  • Margitay, T. (2007): Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Budapest: Typotex.
  • Sas, I. (2012): Reklám és pszichológia a webkorszakban. Upgrade 3.0. Budapest: Kommunikációs Akadémia.
  • Smith, E. R. – Dian M. (2005): Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Ury, W. (1993): Tárgyalás nehéz emberekkel. Budapest: Bagolyvár Kiadó.
  • Zentai, I. (1998): A meggyőzés útjai. A mindennapi élet meggyőzéspszichológiája. Budapest: Typotex.

Általános szabályok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése.

Teljesítményértékelési módszerek

1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • 1. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat) : 0%
  • 2. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat) : 0%
  • 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés : 50%
  • 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés : 50%
  • részteljesítmény értékelés (házi feladat) : 0%
  • részteljesítmény értékelés (aktív részvétel) : 0%
  • összesen: 100%+

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • :

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles 90-100
Jeles 86–90
74–85
Közepes 62–73
Elégséges 50–61
Elégtelen 49

Javítás és pótlás

A félévközi jegy megszerzésének feltétele a két zárthelyi dolgozat megírása, melyek együttes eredményének el kell érnie az 50%-ot. A két zárthelyi dolgozat közül maximum egyet lehet javítani/pótolni a pótlási héten/vizsgaidőszakban. A javító dolgozat eredménye a korábbi eredményt nem rontja.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel a kontakt tanórákon 14×2=28 14×2=28
félévközi készülés a gyakorlatokra 0
felkészülés a teljesítményértékelésekre 2x16=32
házi feladat elkészítése 0
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása 0
vizsgafelkészülés 0
összesen 60

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2017. … …-n, érvényes 2017. szeptember 1-től.

A félévben sorra vett témák

Előadások témái
1. Bevezetés. Befolyásolás
2. Az attitűd. Kognitív disszonancia
3. Egyensúlymodellek. Észlelés. Emlékezet
4. Keretezés. Retorika. Gyakorlat
5. Vitatípusok.
6. 1. ZH
7. Racionális vita
8. Érvelési hibák I.
9. Érvelési hibák II.
10. Vitaóra. Dialektika
11. Tárgyalástechnikai alapok.
12. Tárgyalási típusok. TELA
13. Nehéz tárgyaló. Videóelemzés
14. 2. ZH

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség
Szabó Krisztina egyetemi tanársegéd kriszti.szabo@filozofia.bme.hu
Szemere Alexandra egyetemi tanársegéd szemere.szandra@filozofia.bme.hu
Csordás Hédi Virág egyetemi tanársegéd hedi.csordas@filozofia.bme.hu
Egres Dorottya, egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egres.dorottya@filozofia.bme.hu
Geng Viktor doktorandusz geng.viktor@filozofia.bme.hu

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.