Verziók

I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
MÉRNÖKETIKA
Azonosító
BMEGT41M004
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
2
Gyakorlat
0
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
félévközi érdemjegy
Kreditszám
2
Tantárgyfelelős
Neve
Dr. Héder Mihály
Beosztása
egyetemi docens
Email címe
heder.mihaly@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU; angol - ENG
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve
Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa, érvényes 2020. április 29-től.

Célkitűzések

A kurzus célja a résztvevők felkészítése a mérnöki munkából, a különböző mérnöki szerepekből adódó erkölcsi problémák, konfliktusok megértésére, valamint felelősségteljes és hatékony kezelésére. A tárgy • ismerteti az erkölcsi döntések szempontjait. • bemutatja a döntéseknél alkalmazható etikai elméleteket. • tárgyalja a racionális döntés módszereit. • tudatosítja a jó döntés és az etikus magatartás ellen ható pszichológiai tényezőket. • elemez a mérnöki munka során felmerülő néhány tipikus problémát és bemutatja azok lehetséges megoldását. A tárgy olyan gyakorlati tudást és szemléletváltozást ad, amely lehetővé teszi az erkölcsi, a műszaki és a gazdasági kérdések együttes kezelését. Ugyanis az erkölcsi megfontolások nem függetleníthetők a műszaki-gazdasági megfontolásoktól, és még kevésbé állíthatók szembe velük, hiszen ez utóbbiaknak általában vannak erkölcsi következményei is.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. Ismeri szakterülete általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb etikai kérdéseit, a szakterület kapcsolódását a rokon etikai kérdésekhez.
  2. Részletekbe menően ismeri az adott szakterület etikai összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát.
  3. Ismeri szakterületének sajátos etikai (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
  4. Jól ismeri szakterülete etikai szókincsét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait: legfontosabb formáit, módszereit, és technikáit anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
  5. Birtokában van azon etikai ismeretek körének, amelyek szükségesek az adott és más képzési területen folyó doktori képzésbe való belépéshez.
  6. Részletekbe menően ismeri a szakterületéhez kapcsolódó jogi szabályozást, az etikai normákat.
Képesség
  1. Elvégzi az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző etikai elképzelések részletes analízisét, az átfogó és speciális összefüggéseket szintetizálva megfogalmazza és ezekkel adekvát értékelő tevékenységet végez.
  2. Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai etikai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
  3. A szakterület etikai elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazza.
  4. Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait, rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel a szakterülete etikai vonatkozásában.
  5. Szakterületének etikai résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít.
Attitűd
  1. Vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.
  2. Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.
  3. Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
  4. Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.
  5. Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
  6. Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.
  7. Szakterülete legfontosabb erkölcsi problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket.
  8. Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.
Önállóság és felelősség

Oktatásmódszertan

Előadás.

Tanulástámogató anyagok

  • PPT-k a tárgy Moodle oldalán. / Slides availabe on Moodle.
  • Arpaly, Nomy (2002). Unprincipled Virtue: An Inquiry Into Moral Agency – Chapter 3. Oxford University Press.
  • Arpaly, Nomy & Schroeder, Timothy (2013). In Praise of Desire – Chapter 8-9. Oxford University Press.
  • Audi, Robert, 2009, “Moral Virtue and Reasons for Action”, Philosophical Issues, 19: 1–20.
  • Bratman, Michael.
  • Bratman, Michael.
  • Doris, J. (1998). Persons, situations, and virtue ethics. Nous 32, 504-530.
  • Doris, J. (2002). Lack of character: Personality and moral behaviour – Chapter 2 and Chapter 3. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Levy, Neil (2011). Hard Luck: How Luck Undermines Free Will and Moral Responsibility – Chapter 8. Oxford University Press UK.
  • Levy, Neil (2014). Consciousness and Moral Responsibility – Chapter 5-6. Oxford University Press.
  • Merritt, M. (2000). Virtue ethics and situationist personality psychology. Ethical Theory and Moral Practice 3, 365-383.
  • Miller, C. (2013). Moral character: An empirical theory – Chapter 1. Oxford: Oxford University Press.
  • Miller, C. (2014). Character and Moral Psychology – Chapter 1-2. Oxford: Oxford University Press.
  • Ridge, Michael.
  • Upton, C. (2009). The structure of character. Journal of Ethics 13, 175-193.

Általános szabályok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: három évközi írásbeli teljesítménymérés és opcionális házi feladatok (esszé készítés) alapján történik.

Teljesítményértékelési módszerek

1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A szorgalmi időszakban 2 db (külön-külön legalább elégséges) zárthelyi. 2. Részteljesítmény-értékelés – szorgalmi feladat (házi feladat – esszé készítés): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített esszé.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
  • 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
  • részteljesítmény értékelés (házi feladat): 100% (opcionális)
  • összesen: 100%+

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • :

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles 91-100-100
Jeles 81-90
71-80
Közepes 61-70
Elégséges 50 – 60
Elégtelen 0 - 49

Javítás és pótlás

A pótlási héten az egyik zárthelyi pótolható.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel a kontakt tanórákon 14×2=28
félévközi készülés a gyakorlatokra 0
felkészülés a teljesítményértékelésekre 2×16=32
házi feladat elkészítése 32 (opcionális)
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása 0
vizsgafelkészülés 0
60

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2017. … …-n, érvényes 2017. szeptember 1-től.

A félévben sorra vett témák

Előadások témái

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség
Gyarmathy Ákos egyetemi tanársegéd gyarmathy@filozofia.bme.hu

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.