Verziók
Szak: Környezetmérnöki alapképzési szak, nappali BSc
Tantárgy szerepe: Szakirányon kötelező
Ajánlott félév: 5
Célkitűzések
Szemléltetni a jelenkori környezeti problémák komplex és lokális-regionális-globális jellegét. Ismertetni a nemzetközi környezeti együttműködés főbb állomásait, mindenkori súlypontjait és értékelni annak eredményességét. Bemutatni az EU környezetpolitika történeti fejlődését, stratégiai elemeit és változó eszközrendszerét, a környezeti jogharmonizáció hazai folyamatát.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- A hallgatók értelmezni tudják a nemzetközi környezetvédelmi együttműködések alapelveit és folyamatait, valamint az Európai Unió környezetpolitikáját.
Képesség
- Képesek lesznek elemezni, értékelni a szakpolitikai változásokat és azok relevanciáját a globális fenntarthatósági célok és a tagállami törekvések szempontjából.
Attitűd
- Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival;
- folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását, nyomon követi a környezet- és regionális politika alakulását;
- a környezet-és regionális politikai ismeretei révén munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is),
- törekszik komplex rendszerek megértésére.
- nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
- gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.
- Az uniós regionális és környezetpolitika ismerete hozzájárul ahhoz, hogy ezekkel kapcsolatos társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményező, felelős magatartást tanúsítson.
Önállóság és felelősség
- Önállóan végzi a projektek értékelését,
Oktatásmódszertan
Előadások, problémafelvetések, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.
Tanulástámogató anyagok
- Dr. Láng István: A környezetvédelem nemzetközi körképe. Mezőgazdasági Kiadó, 1980.
- Feladatok a XXI. századra – Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia dokumentumai. Föld Napja Alapítvány, Budapest 1993.
- Pelle Anita: Az Európai Unió környezetpolitikája. Fókuszban az Európai Unió (Sorozatszerkesztő: Farkas Beáta). JATE Press, Szeged 2008.
- Az EU VII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (2013-2020). /”Jólét bolygónk felélése nélkül”/. Letölthető: ec.europa.eu/environment/newprg/index.htm
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: a félév közben elsajátított kompetenciák összegző értékelésére szolgáló cselekmények (2 zárthelyi dolgozat);
Teljesítményértékelési módszerek
Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál, így a probléma felismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
- összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
- öszesen: 100
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
- vizsga: 100
Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Az aláírás megszerzésének feltétele a szorgalmi időszakban egyenként eredményesen (min. 50%-ra) teljesített zárthelyi dolgozatok.
Érdemjegy-megállapítás
| % | |
|---|---|
| Jeles | 90-100 |
| Jeles | 85–89 |
| Jó | 73–84 |
| Közepes | 65–72 |
| Elégséges | 50–64 |
| Elégtelen | 0-49 |
Javítás és pótlás
1) A kettő összegző tanulmányi teljesítményértékelés pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Munka jellege | Munkaórák száma |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 28 |
| félévközi készülés órákra | 10 |
| felkészülés a teljesítményértékelésekre | 20 |
| kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása | 10 |
| vizsgafelkészülés | 22 |
| összesen | 90 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.
A félévben sorra vett témák
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.
| Előadások témái | |
|---|---|
| 1. | Témafelvezetés: A jelenkori környezeti problémák vizsgálatának szemléleti alapelemei: komplexitás és globalitás. A kisregionális környezeti krízismenedzsment lényege, globális ökonómiai-ökológiai összefüggések |
| 2. | A nemzetközi környezeti együttgondolkodás és –működés keretei: együttműködés az ENSZ-en belül. Az ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferenciája (1972. Stockholm). A Római Klub és W. Leontief modellje környezet és gazdaság világgazdasági színtű összefüggéseire. Az együttműködés fontosabb állomásai a 70-es és 80-as évtizedekben |
| 3. | Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság (Brundtland Bizottság) tevékenysége. A fenntartható fejlődés stratégiája. Az ENSZ II. Környezetvédelmi Világkonferenciája (1992. Rio de Janeiro). Rio-i dokumentumok I- II. Nyilatkozat – AGENDA 21. |
| 4. | Rio-i dokumentumok III-V.: Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről, Biológiai Sokféleség Egyezmény, Globális Éghajlatváltozási Keretegyezmény – a Kyoto-i Jegyzőkönyv és végrehajtási mechanizmusai. |
| 5. | Az ún. „Kyoto-i folyamat”. ENSZ kezdeményezések: Párizs – Katowice – Madrid – AGENDA 2030. |
| 6. | Az együttműködés eredményei, törésvonalai |
| 7. | Jelenkori környezetpolitikák (alapelvek-célok, eszközök, tendenciák…). |
| 8. | Az Európai Unió környezetpolitikája fejlődésének kronológiája. A közösségi környezetpolitika reaktív szakasza /1957-1987/ - a Közösség I-III. Környezetvédelmi Akcióprogramja /1973-1986/. |
| 9. | Az Egységes Európai Okmány (1987) szerepe a közösségi környezetpolitika legitimitásában, a környezetpolitika proaktívvá válása. A Közösség IV. Környezetvédelmi Akcióprogramja /1987-1992/. Az EU V. Környezetvédelmi Akcióprogramja /1993-2000/ - a fenntarthatóság felé. Célok és eszközök. Az un. „implementációs deficit és szufficit” kezelése. |
| 10. | Az EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja /2001-2010/ stratégiai elemzése – célok, célterületek, eszközök. Az „integratívk örnyezetvédelem” megközelítés lényege. Az EU VII. és VIII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (2013-2030) – kiemelt célkitűzések súlypontok. Az EU környezetvédelmi joganyag hazai harmonizációja (szűkkeresztmetszetek – derogációk). |
További oktatók
| Név | Beosztás | Elérhetőség |
|---|---|---|
| Dr. Valkó László | címzetes egyetemi tanár / honorary professor | valko.laszlo@gtk.bme.hu |
| Ijjas Flóra, PhD | egyetemi adjunktus / senior lecturer | ijjas.flora@gtk.bme.hu |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.