MŰSZAKI MECHANIKA - BMEEOTMAMM1

A tantárgy célja, hogy bemutassa a hallgatóknak a műszaki életben előforduló egyszerű mechanikai feladatokat, megismertesse az ott használt fogalmakat. Ezen belül: a merev testek statikájának témakörében a koncentrált és megoszló erőkkel végzett műveleteket, az egyensúlyozást, külső és belső reakciók számítását, igénybevételek és igénybevételi ábrák számítását tárgyalja; a szilárdságtan témakörében a terhek, feszültségek, alakváltozások, elmozdulások fogalmát és a köztük lévő kapcsolatot mutatja be, mellyel az egyszerű feladatok (ellenőrzés, méretezés) elvégezhetők; az anyagi pont dinamikája témakörben az anyagi pont fogalmát, mozgásának leírását (kinematika), és a mozgást okozó erők és a mozgás közötti kapcsolatot (kinetika) mutatja be, valamint a csillapítatlan és csillapított rezgés alapfogalmait (szabadrezgés, gerjesztett rezgés, rezonanciatényező, rezonancia) ismerteti.

1. ismeri a sebesség, gyorsulás, szögsebesség, szöggyorsulás fogalmát, a köztük lévő kapcsolatokat,
2. ismeri Newton mozgástörvényeit, az azokból levezetett fő tételeket,
3. tisztában van a mozgásmennyiség, perdület, mozgási energia fogalmával anyagi pont és merev test esetén,
4. ismeri az erőrendszerek eredőinek meghatározási módszereit,
5. ismeri a statikai modellekben előforduló kényszereket, az azokban ébredő reakciók típusát,
6. ismeri a statikai határozottság fogalmát,
7. ismeri a rudak, gerendák igénybevételeit, azok számítási módszereit és jelentésüket,
8. ismeri a teher, feszültség, alakváltozás és elmozdulás fogalmát,
9. ismeri a rúd és rúdelem fogalmát, 1
10. ismeri a rúd keresztmetszetét jellemző geometriai mennyiségeket, egyszerű esetekben azok ki-számítási módját, 1
11. ismeri a lineárisan rugalmas és a lineárisan rugalmas-tökéletesen képlékeny anyagmodellt, 1
12. ismeri a rudak keresztmetszeteiben ébredő igénybevételeket, az azokból származó feszültségeket és a számításukra szolgáló képleteket, 1
13. ismeri a rudak keresztmetszeteinek alakváltozásait, azok kapcsolatát az igénybevételekkel és egyes pontok alakváltozásaival, 1
14. ismeri az elemi hasábra ható feszültségeket, a feszültségállapot fogalmát, 1
15. tisztában van a feszültségek irányfüggésével, a főfeszültségek és a feszültségi főirányok fogalmával, 1
16. ismeri az elemi hasáb alakváltozásait, az alakváltozási állapot fogalmát, 1
17. tisztában van az alakváltozások irányfüggésével, a főnyúlások és az alakváltozási főirányok fogalmával, 1
18. ismeri az egyszabadságfokú rendszerek mechanikai rezgésének alapfogalmait (csillapított-, csillapítatlan rezgés; szabad-, gerjesztett rezgés; harmonikus erővel gerjesztés, rezonancia).

1. képes anyagi pontok és merev testek mozgásának jellemzésére, a változók közötti összefüggések felírására,
2. kijelöli az egy-, vagy több merev testből álló szerkezetek testjeire ható aktív és passzív erőket,
3. megoldja az elemi egyensúlyozási feladatokat,
4. felírja a mérnöki szerkezetek egyensúlyi egyenletrendszerét,
5. felírja és megoldja az egyszerű tartók egyes reakcióinak számítására szolgáló egyensúlyi egyenle-tet,
6. szakaszonként jellemzi az egyensúlyban levő síkbeli és térbeli szerkezetek igénybevételi ábráit, kiszámítja az egyes szakaszokat jellemző értékeket,
7. megrajzolja az egyenes tengelyű síkbeli szerkezet igénybevételi ábráit,
8. kiszámolja a húzott-nyomott rúdban ébredő feszültségeket, alakváltozásokat, elvégzi a méretezé-si és ellenőrzési feladatokat,
9. kiszámolja a tiszta nyírásból származó feszültségeket, alakváltozásokat, elvégzi a méretezési és ellenőrzési feladatokat, 1
10. kiszámolja a csavarásból származó feszültségeket, alakváltozásokat egyszerű keresztmetszetek esetén, 1
11. kiszámolja az egyenes hajlításból származó feszültségeket, alakváltozásokat, elvégzi a méretezési és ellenőrzési feladatokat, 1
12. kiszámolja a hajlítással egyidejű nyírásból származó feszültségeket, 1
13. kiszámolja a külpontosan húzott-nyomott keresztmetszet feszültségeit lineárisan rugalmas anyag esetén.

1. törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra,
2. feladatát úgy dolgozza ki, hogy az bárki által követhető, vagy akár folytatható legyen,
3. törekszik a szabatos fogalmazásra.

1. nyitott a kritikai észrevételekre,
2. felkészült a hibák felismerésére, javítására.

Előadások, házi és gyakorló feladatok önálló, vagy csoportmunkában történő megoldása.

• Gáspár-Tarnai: Statika (Műegyetemi Kiadó, 2002)
• Kaliszky S., Kurutzné Kovács M., Szilágyi Gy.: Szilárdságtan, 2000;
• Beer, Johnston: Mechanics of materials;
• Budynas: Advanced Strength and Applied Stress Analysis;
• Popov: Mechanics of materials;
• Gere – Goodno: Mechanics of Materials. Cengage Learning, 2015
• Németh-Hincz-Kovács: Munkafüzet (https://edu.epito.bme.hu/course/view.php?id=595)

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli teljesítménymérés alapján történik. Az egyes zárthelyi dolgozatok időtartama 45 perc. Az 40%-nál gyengébb zárthelyi dolgozat sikertelen. Az értékelések pontos időpontját a tárgy honlapján elérhető "Részletes féléves ütemterv" tartalmazza

Teljesítményértékelés neve (típus) jele Értékelt tanulási eredmények 1. zárthelyi dolgozat (összegző értékelés) ZH1 A.1-A.8; B.1-B.7; C.1-C.3; D.1-D.2 2. zárthelyi dolgozat (összegző értékelés) ZH2 A.9-A.18; B.8-B.13; C.1-C.3;D.1-D.2

• ZH1: 50%
• ZH2: 50%
• : 100%

Valamennyi zárthelyi dolgozat egyszer javítható vagy pótolható a félév elején kijelölt időpontban. A pótzárthelyire a tárgy moodle oldalán keresztül jelentkezni kell A zárthelyin és javításon vagy pótláson elért eredmények közül a jobb eredményt vesszük figyelembe. Amennyiben a tárgyból a TVSz 122§(8) utolsó mondata szerinti pótlási lehetőséget kell biztosítani, úgy azt egy, a pótlási időszakban tartott, összegző típusú pótzárthelyi formájában teszi. Ezen a díjköteles pótláson csak azok vehetnek részt, akiknek addigi eredményük elégtelen és egyik zárthelyin legalább 40%-os eredményt értek el. E pótlás eredménye szolgál a féléves eredmény alapjául.

Érvényesség kezdete: 2020. február 5.

-