Szak: Szabadon választható tárgyak
Tantárgy szerepe: Szabadon választható
Ajánlott félév: 0
Célkitűzések
A kurzus célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a kommunikációtudomány és -kutatás néhány paradigmatikus területére. A kommunikációval kapcsolatban gyakran az információátadást és -cserét szokták megnevezni mint feltételt, célt és legfőbb értékelési szempontot. Ám az információ a rendezetlenséggel áll kapcsolatban, más modellezhető kommunikációs helyzetekben pedig egyenesen mellékessé válik: elsődleges meghatározóvá a jelentések tulajdonítása, az interakció fenntartása, a hálózatépítés, tudáskultiváció vagy akár a kaotikus jelenségekre jellemző öngerjesztő folyamatok kerülnek. A kommunikáció szükségszerűen társadalmi, aminek messzemenő következményei vannak, és olyan összefüggések jönnek létre, amelyek túlmutatnak a személyközi kommunikáción. Egyrészt a személyközi kommunikáció meghatározóivá válnak, másrészt pedig egyénektől független jelleget is mutatnak. A társadalmi kommunikáció konvencionális, önkényes és mégis objektív valóság. Ha a szavak, mondatok, kulturális konstrukciók konvencionálisak és önkényesek, a vizualitás látszólag ellenük hat, hiszen a percepció sem nem konvencionális, sem nem önkényes. A vizualitás azonban sémák alapján működik, a sémákat a kultúra, a társadalom alakítja.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- Társadalmi jelenségek működését leíró tudományos fogalomkészlet ismerete
- Társadalomtudományi módszertanok ismerete
- Társadalmi intézmények (jog, nyelv, vallás stb.) ismerete.
Képesség
- Argumentációs és racionális vitában részvétel képessége
- Elemzési képesség
- Akadémiai jellegű feladatoknál ítélőképesség, önálló döntés képessége.
Attitűd
- Társadalomtörténeti nyitottság
- Önkritikára és önfejlesztésre való nyitottság
- Saját képességek önreflexiója.
Önállóság és felelősség
- Saját világnézetének szakmai közegben való megjelenítése
- Történetileg és politikailag koherens világnézet kialakítására való törekvés
- Szakmai normák elfogadás és érvényesítése.
Oktatásmódszertan
Előadás és órai diszkusszió
Tanulástámogató anyagok
- A tantárgy elvégzéshez szükséges oktatási anyagok, szakirodalom a kurzus moodle-oldaláról érhető el a hallgatóknak (edu.gtk.bme.hu)
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: A szorgalmi időszakban két alkalommal ZH-t kell írni és teljesíteni (min. elégséges (2) értékeléssel) az addig tanult anyagból. A feldolgozott szövegek mindegyike letölthető formában elérhető a kurzus honlapján. A ZH-kon ezeket a szövegeket nyomtatott formában használni lehet. Az egyes előadásokon feldolgozott tananyag az adott előadást követően elkülönítve jelenik meg a kurzus honlapján (így az adott ZH-ra kötelező olvasmányokat az itt összegyűltek képezik). A pót ZH-n való részvétel feltétele 1 ZH teljesítése (min. elégséges (2) értékeléssel). Pótlási lehetőségek: 2 (ld. a Félév tervezett programjánál) Az érdemjegy növelésének céljával mindkét ZH újraírható, a végső érdemjegy a legjobb eredményeket veszi tekintetbe. Az eredmények megtekinthetők a kurzus honlapján és megbeszélhetők a heti konzultációs időpontban vagy e-mailes egyeztetésnek megfelelően. Az egyes ZH-kra kapott jegyek növelhetők 1-1 jeggyel, 3-3, az órákon feltett kérdés megválaszolásával (a ZH1 jegye növelhető a ZH1-t megelőző valamelyik 3 órai válaszadással, a ZH2 jegye növelhető a ZH1 és ZH2 közötti időszakra eső valamelyik 3 órai válaszadással). Egyéni teljesítés dolgozattal: az egyéni konzultációkon megbeszéltek szerint. Ez a lehetőség azoknak szól, akik az órák adta lehetőségeken túlmenően érdemben szeretnének valamelyik témával foglalkozni, többletteljesítést igényelnek (pl. Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) szeretnék prezentálni a dolgozatot). Feltételei: az első ZH időpontjáig az oktatóval egyeztetni kell ennek az alternatívának a választását, az elképzelésekről vázlatot kell készíteni, és személyes konzultáción egyeztetnek a dolgozatírás lehetőségéről. Ezt követően legalább két alkalommal kell a téma feldolgozásáról, a szöveg előrehaladtáról konzultálni, és a félév végén a kész dolgozat kerül átbeszélésre, értékelésre, adott esetben felmérik a féléven túlmenő további lehetőségeket (pl. TDK-n való szereplés). Az órák látogatása: a TVSZ-nek megfelelően.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: Részteljesítmény-értékelés: a zárthelyi dolgozat témazáró jellegű, az első ZH-n az anyag első, a második ZH-n az anyag második része kerül számonkérésre a zárthelyi dolgozatban több, kisebb kérdést kell megválaszolni.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- 1. zárthelyi: 50
- 2. zárthelyi: 50
- összesen: 100
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
Érdemjegy-megállapítás
% | |
---|---|
Jeles | 96-100 |
Jeles | 90–95 |
Jó | 80–89 |
Közepes | 70–79 |
Elégséges | 50–69 |
Elégtelen | < 50 |
Javítás és pótlás
A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Munka jellege | Munkaórák száma |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon/gyakorlat | 28 |
felkészülés a teljesítményértékelésekre | 32 |
összesen | 60 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.
A félévben sorra vett témák
1. A hétköznapi kommunikáció. 2. Kommunikáció-elméletek, modellek. 3. Shannon modellje. 4. Média-elméletek. 5. A média vizuális elemei. 6. Newcomb modellje. 7. Horányi modellje. 8. Rosengren kulturális modellje. 9. Searle intézményi valóság filozófiája. 10. A percepció filozófiája, pszichológiai, biológiai alapok. 11. Kulturális kutatások. 12. Az írás történeti kialakulása. 13. Szerepelméletek. 14. Társadalmi racionalitás elméletek.
Előadások témái | |
---|---|
1. | 1. A kurzus megbeszélése, tematikájának áttekintése, a ZH időpontok rögzítése. 2. Mi a kommunikáció? Lehetséges meghatározások, fogalmak, vonatkozások. 3. A kommunikáció axiómái. Lehetetlen nem kommunikálni… A kommunikáció általános és társadalmi keretei. 4. Az információ fogalma. A kommunikáció mint információcsere. Az információ, ami valószínűtlen... És a rendezetlenség, ami az információt növeli? Shannon modellje. 5. Média-reprezentáció. Természeti katasztrófák a hírekben: objektivitás vagy mítoszgyártás? 6. Média-reprezentáció II. Manipulál-e a média? A keretezés: vizuális megjelenése és általános fogalma. 7. A kommunikáció mint interakció. A csoport mindenekelőtt… Illúzió, hogy konszenzus alakul ki? Newcomb modellje. 8. A "jelentés" jelentése. A kommunikáció szemiotikai feltételei. Mire utalnak a jelek, amelyeknek jelentésük van? A "pegazus" szónak ugyanúgy van jelentése, mint a "kutya" szónak? Horányi modellje. 9. Kódok és kialakulásuk. A kód és a társadalmi rendszerek. Különböző nyelven beszél a politika, a tudomány, a gazdaság, a művészet? Az intézményes valóság. Amikor a pénz nem a fán terem. 10. Vizuális percepció és kódolás. Miért hatásos a kép? Miről szólnak a látási illúziók? Hol keletkezik a kép: a szemünkben vagy az agyunkban? Vagy a kultúrában? 11. Az írás kialakulása. A képi ábrázolástól a semmit sem ábrázoló jelekig. 12. A társadalmi kommunikáció ágensei. Racionális szerepek és irracionális egyéniség? A társadalmi kommunikációról összefoglalóan. |
További oktatók
Név | Beosztás | Elérhetőség |
---|---|---|
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetője hagyja jóvá.