PEDAGÓGIAI SZEMINÁRIUM I. - BMEGT51M118

1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése terén
2. A tanulók megismerésében szerzett tapasztalatok reflektív megosztásával fejlődik a tanárjelöltek képessége a tanulók megismerésére, a sajátos nevelési igényű tanulók támogatására, a megfelelő eredménnyel járó módszerek feltárására
3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése terén
4. az iskolai tanulóközösségek működésének megfigyelésével, a nevelési problémák megoldásmódjainak reflektív megbeszélésével formálódik a tanárjelöltek képessége a közösségben jelentkező feszültségek, konfliktusok kezelésére, a tanulók motiválásának, a tanulás hatékonyságának kialakítására és fenntartására.

1. . A szakmódszertani és a szaktárgyi kompetenciák terén
2. a szaktárgyi tanórai és tanórán kívüli tevékenységek esetmegbeszélése nyomán a hallgatók képessé válnak tevékenységük komplex, több dimenzió mentén történő elemzésére, tevékenységük korrekciójára
3. A pedagógiai folyamat tervezése terén
4. a jelölt képessé válik a látott tanóra/tanórán kívüli tevékenységek során tapasztaltak összevetésére a didaktikai és neveléstani szempontokkal

1. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása terén
2. a jelölt képessé válik szakterületén a tanulási környezet látott példái alapján a hatékony, innovatív tanulásszervezés és támogató tanulási környezet kialakítására.
3. továbbfejlődés az informatikai kompetenciák birtoklása és azok felhasználásának területén az osztálytermi munkában, illetve a diákok önálló tanulásának irányításában
4. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
5. továbbfejlődés a tanórai motiváció módjainak és a tanulásirányítási formák eredményességének reflektív értékelési, önértékelési képessége terén
6. a szakmai képzés tartalmi szabályozásának dokumentumai által megszabott ellenőrzés, mérés és értékelés módszereinek ismerete
7. előrehaladás a szaktárgyi sajátosságoknak megfelelő tanulói teljesítménymérési módszerek és eszközök készítésének és alkalmazásának képessége terén

1. A kommunkáció, a szakmai együttműködés és pályaidentitás terén
2. a tanárjelölt társakkal való együttműködés továbbfejlesztése
3. az esetmegbeszélések eredményeként a kritikai, döntési kompetenciák fejlődése
4. Az autonómia és felelősségvállalás terén
5. az esetmegbeszélések eredményeként képesek lesznek saját szakmai szerepvállalásuk meghatározására, nyitottá válnak arra, hogy szakmai segítséget kérjenek és elfogadjanak felmerülő nehézsé- geik megoldása során, valamint képessé válnak arra, hogy felelősséget vállaljanak saját pedagógiai munkájukért.

• Kötelező irodalom:
• Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadó Kör, Budapest ISBN 963 9500 61 5
• Ajánlott irodalom:
• F. Várkonyi Zsuzsa (2010): Tanulom magam. M-érték Kiadó Kft., Budapest ISBN 9789639889941
• Rakaczkiné Tóth Katalin (2006, szerk.): Pedagógiai gyakorlat. SZIE GTK Humántudományi Nyelvi és Tanárképző Intézet, Gödöllő

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése évközi házi feladat és a foglalkozásokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.

1. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése terén-, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése terén-, a szakmódszertani és a szaktárgyi kompetenciák terén-, a pedagógiai folyamat tervezése terén-, a tanulás támogatása, szervezése és irányítása terén-, a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén-, a kommunikáció, a szakmai együttműködés és pályaidentitás-, valamint az autonómia és felelősségvállalás kompetencia területeken elsajátított kompetenciaelemek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített házi dolgozat, amelynek tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját a tantárgy oktatója határozza meg. 2.Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): az előző pontban részletezett kompetencia területeken elsajátított kompetenciaelemek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a foglalkozásokon, ideértve a házi feladatként elkészített beadandó dolgozat egyéni és/vagy csoportos prezentáció keretében történő bemutatását, az oktatóval és a hallgatói csoporttal történő megvitatását. Az egységes értékelési elveket a tantárgy oktatója határozza meg.

• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 60%
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 40%
• összesen: 100%

• :

1) A házi feladat – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – késedelmesen a pótlási időszak első keddjén, 12:00-ig adható be vagy az előadónak elektronikus formában küldhető meg. 2) Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható és nem javítható; de különösen indokolt esetben (pl. igazolt tartós távollét, betegség esetén) újabb házi feladat révén kiváltható. Ennek feltételeit és a házi feladat elkészítésének határidejét a tantárgy előadója határozza meg.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint, a nappali képzésben 14 hétre, míg a levelező képzésben 4 konzultációra. A levelező képzés óraszáma a nappali képzés féléves óraszámának 1/3-ad része.