SPECIÁLIS NEVELÉSI TERÜLETEK ÉS TANULÁSMÓDSZERTAN - BMEGT51M108

1. Ismeri a sajátos nevelési igény, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartás nehézségek megnyilvánulásának különböző formáit.
2. Ismer tanítási módszereket, technikákat, melyek alkalmasak a különleges figyelmet igénylő tanulók motiválására.
3. Ismeri a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos problémaköröket: a tanulók életkörülményeit és ezzel összefüggésben az iskolai nehézségeiket.
4. Elsajátít olyan technikákat, amelyek segítséget jelenthetnek a szakképzésben tanuló tehetséges tanulókkal való bánásmódban.
5. Ismer olyan módszereket, melyek segítséget jelentenek a szakképzésben tanuló, tanulási nehézségekkel küzdő diákok oktatása során.

1. Képes azon technikák elsajátítására, melyek a kiemelt figyelmet igénylő tanulók oktatásában jelentenek segítséget.
2. Képes megfelelő empátiával kezelni a speciális nevelési szükségletű diákokat.
3. Képes a nevelési helyzeteket, problémákat önállóan, kritikusan feldolgozni.
4. Képes a problémamegoldó technikákat hatékonyan alkalmazni.
5. Képes a diákokat érintő problémák esetén segítséget nyújtani, a megoldási lehetőségek kidolgozásában közreműködni.

1. Személyiségét segítő attitűd jellemzi.
2. Előítélet-mentesség, tolerancia és szociális érzékenység jellemzi.
3. Nyitott az együttműködésre.
4. Törekszik az önálló és csoportokban végzett konstruktív alkotó és tervező munkára.
5. Fontosnak tartja a diákok egyéni igényeihez igazodó szükséglet-kielégítést.

1. Felelősséget vállal a csoportban való hatékony munkavégzésért.
2. A minőségi munkavégzéshez fontosnak tartja a személyes felelősség vállalását.
3. Saját tevékenységét kritikusan értékeli.

• Kötelező:
• 1. Marton Eszter. stb. (2015): Sajátos nevelési igényű tanulók, fiatalok a
• szakképzésben. Ajánlások szakképzők számára. Moodle-ba feltöltve, vagy:
• http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_sajatos_nevelesi_igenyu_tanulok_fiatalok_a_szakkepzesben_ajanlasok_szakkapzok_szamara/SNI/ssnjb83g.htm
• 2. Bodnár Gabriella (2015): A tehetséggondozás elméleti és módszertani
• kérdései a szakmai pedagógusképzésben. (tankonyvtar.hu), vagy tanszéki Moodle.
• Ajánlott irodalom:
• 1. ARAPOVICS Mária (2016): A közösségfejlesztés alapfogalmai és a kulturális közösségfejlesztés paradigmái. In: Kulturális Szemle, 2016. III. évfolyam, 2016. évi 2. szám, Hazai tudományos műhely, 36-53.p.
• 2. BÁBOSIK István (1993): A spontán kirekesztődés mint iskolai ártalom. In: Új Pedagógiai Szemle, 1993. 7-8. sz. 86-94.p.
• 3. BAGDY Emőke: Kommunikáció, empátia, konfliktuskezelés. In: Hidak egymáshoz. Szerk. Gutman Bea. Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2011. 117-176.p.
• 4. Dr. BALOGH László: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban. http://mipszi.hu/cikk/100817-uj-iranyok-iskolai-tehetseggondozasban (Utolsó hozzáférés: 2020. február 16.)
• 5. CSUKONYI Csilla-MÜNNICH Ákos (2004): A kábítószer-fogyasztás lélektani háttere a középiskolások körében, Új Pedagógiai Szemle, 2004/3, https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-kabitoszer-fogyasztas-lelektani-hattere-a-kozepiskolasok-koreben (Utolsó letöltés dátuma: 2020. február 18.)
• 6. GERGELY Katalin: A pedagógusszerep és a sajátos nevelési igény. In.: Középpontban a pedagógus. Régi értékek – új kihívások. Szerk. Karikó Sándor. Budapest, Áron, 2012. 161.-174.p.
• 7. GREZSA, F - SURÁNYI, ZS. Fiatalok szerhasználata. Budapest: 2014. 9-12. old. ISBN 978 963 7366 58 1
• 8. HENDERSON Paul (2006): A közösségfejlesztés alapelvei és gyakorlata. In: Parola, 2006. 4. szám, 3-7. p.= http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/d735fd2254be3c2ac125690d004a5c81/a146c506ce389576c125722d0033291d?OpenDocument (Utolsó letöltés dátuma: 2020. február 16.)
• 9. POLONKAI Mária (szerk.): Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. Gyakorlati megközelítések. Budapest, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2015.
• 10. RADICSNÉ Szerencsés Cecília: Minőségi munka a tanítási órákon. Módszerek a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez. Gyula, APC-Stúdió, 2008.
• 11. REDLIK Alexander: Konfliktusmoderálás. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2000.
• 12. SCHMIDT Thomas: Konfliktuskezelési tréninggyakorlatok. Komplett forgatókönyvek tréningvezetőknek. Miskolc, Z-Press kiadó, 2009.
• 13. SZEKSZÁRDI Júlia: Konfliktusok pedagógiája. Veszprém, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2002.
• 14. TARI Annamária: Kik ezek a gyerekek? A Z generáció az iskolapadban; fordított szocializáció és netkultúra kamaszkorban. In: Digitalis_de_generacio. Szerk. Szekszárdi Júlia. Budapest, Underground Kiadó, 2012. 117-132.p.
• 15. TARI Annamária: Online illúziók – offline valóság. #alfageneracio, #zgeneracio. Budapest, Tericum Kiadó, 2019.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése a félév során elkészített gyűjtőmunka, bemutatott prezentáció és egy sikeresen megírt zárthelyi dolgozat összesített eredménye alapján történik.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: Gyűjtőmunka a különleges figyelmet igénylő tanulók iskolai nevelését, tanítását érintő problémákat illetően. A hallgató saját tapasztalata vagy a szakirodalomban olvasottak alapján vizsgál meg egy konkrét problémahelyzetet előre megadott szempontok alapján. Prezentáció készítése és bemutatása a gyakorlati órákon. A prezentáció az óra anyagához kapcsolódó témakörben készül. Zárthelyi dolgozat a félév végén, melyben a hallgató az órákon szerzett, ill. a szakirodalomból elsajátított ismereteiről ad számot. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) nincs

• részteljesítmény értékelés (gyűjtőmunka): 25%
• részteljesítmény értékelés (prezentáció): 25%
• részteljesítmény értékelés (zh): 50%
• összesen: 100%

• :

1) A zárthelyi dolgozat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Ezek hossza alapesetben 3 óra/hét (nappali képzés), ám a hallgatók összetételétől és az általuk javasolt problémák tárgyalásának jellegétől függően arányuk az egyes félévek során változhat. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint, a nappali képzésben 14 hétre, míg a levelező képzésben 4 konzultációra. A levelező képzés óraszáma a nappali képzés féléves óraszámának 1/3-ad része.