SZAKKÉPZÉSTÖRTÉNET - BMEGT51M585

1. Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás történetét, a képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
2. Ismeri a szakmai kultúra átadásának több évezredes múltját.
3. Ismeri a múlt és jelen oktatási-nevelési rendszere közötti párhuzamokat.
4. Ismeri a fő neveléstörténeti forrástípusokat és a fontosabb kutatási helyszíneket.
5. Ismeri a szakképzés történetének jeles személyiségeit, munkásságukat, jelentőségüket.
6. Ismeri azokat a társadalmi, filozófiai hatásokat, melyek befolyásolták a szakképzésről vallott elképzeléseket, a különböző korok szokásait.

1. Képes összefüggéseiben szemlélni a szakképzéstörténeti folyamatokat.
2. Képes a forrásokat önállóan elemezni.
3. Képes a szakképzésről alkotott véleményeket, nevelési szokásokat az adott kor társadalmi összefüggésrendszerében elhelyezni.
4. A történeti példák segítségével megalapozottan tud szakképzés oktatási innovációval kapcsolatos véleményt kialakítani.
5. Képessé válik arra, hogy a tanulás támogatása, szervezése és irányítása vonatkozásában történeti előzményekre, korábbi tapasztalatokra is támaszkodjon.

1. Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működés alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
2. Fontosnak tartja a nevelési jelenségek történeti folyamatosságának tudatosítását.
3. Látja napjaink iskolai gyakorlatának múltbeli előzményeit.
4. Érdeklődéssel tekint szakképzés, tágabban a nevelés múltja felé.
5. Tiszteli a tanulók személyiségét.

1. Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
2. Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek kapcsolatait.
3. Hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
4. Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.

• Sanda István Dániel: Bevezetés a szakképzés történetébe. Typotop Kft., Budapest, 2016.
• Fericsán Kálmán (1999): Ősi fának ága-boga. Carbocomp Kft. Pécs.
• Győriványi Sándor (2000): A szakképzés története Magyarországon. Tankönyvkiadó – Universitas Felsőoktatási Kiadó, Budapest.
• Roboz Péter: A magyar középfokú iparoktatás múltja, jelene és jövőképe
• Szakképzési Szemle, 1990/3, 13-18. p.
• Dr. Szűcs Pál (1994): A magyar szakképzés ezer éve I. Műszaki könyvkiadó, Budapest.
• Vincze Frigyes (1937): Szakoktatásunk múltja és jelene. Szepes és Urbányi könyvnyomda, Budapest.
• Mann Miklós (1982): Trefort Ágoston élete és működése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Dr. Orel Géza (1937): Az ipari és mezőgazdasági szakoktatás köréből. Attila-nyomda, Budapest.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése évközi írásbeli teljesítménymérés, beadandó dolgozat és/vagy projektfeladatok és a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel alapján történik.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: - Összegző teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, - Beadandó dolgozat és/vagy projektfeladatok: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy csoportosan készített feladat. - Aktív részvétel: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon.

• Összegző teljesítményértékelés: 40%
• Beadandó dolgozat és/vagy projektfeladatok: 30%
• Aktív részvétel: 30%
• összesen: 100%

• :

- A beadandó dolgozat és/vagy projektfeladatok – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – késedelmesen a pótlási időszak utolsó napján 16:00 óráig adható be vagy elektronikus formában 23:59-ig küldhető meg. - Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető. - A tanulmányi teljesítményértékelés összevont formában a pótlási időszakban – első alkalommal – díjmentesen pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet vesszük figyelembe. - Amennyiben pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal, összevont formában ismételt kísérletet a sikertelen első pótlás javítására.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.