TÁRSADALMI KONFLIKTUS ÉS ÚJSÁGÍRÁS - BMEGT43A223

A kurzus célja, hogy áttekintse a társadalmi konfliktusok és a médianyilvánosság kapcsolatát, és társadalomtudományos és kommunikációelméleti elemzési keretet biztosítson a hallgatók számára a vizsgált konfliktusok megértéséhez és leírásához. Emellett a kurzus komoly segítséget nyújt célzottan a „Tartalomfejlesztés és médiapiac” specializáció hallgatóinak diplomamunkájuk elkészítéséhez, szakmai portfóliójuk összeállításához.

1. A kommunikációs jelenségek tanulmányozásához szükséges társadalomtudományi fogalomkészlet ismerete
2. Kommunikációs és médiajelenségek leírásához szükséges fogalomkészlet ismerete
3. Társadalmi intézmények (jog, nyelv, vallás stb.) ismerete.

1. Társadalmi és kommunikációs problémák megoldásának képessége
2. Gyakorlati jellegű feladatoknál jó ítélőképesség, önálló döntés képessége
3. Szakmai nyelvhasználat képessége.

1. Társadalmi érzékenység, szolidaritás
2. A demokratikus és jogállami normák elfogadása
3. Szakmai és morális hozzáállás.

1. Saját világnézetének szakmai közegben való megjelenítése
2. Történetileg és politikailag koherens világnézet kialakítására való törekvés
3. Jó nyelvi megformáltságra törekvés a megnyilatkozásokban.

A kurzus gyakorlati jellegű. A hallgatókból három-négyfős kutatócsoportok alakulnak, s a félév során részletes esettanulmányokat és elemzéseket készítenek a következő témák valamelyikéből: 1. Kisebbségi (vagy hátrányosan megkülönböztetett) csoport reprezentációja a médiában 2. Kortárs magyar sajtópiaci viszonyok 3. Sajtóetikai problémák, újságírás a megváltozott technológiai környezetben 4. Álhírek, dezinformációs kampányok 5. Politikai kommunikációs témák megjelenése a magyar sajtóban 6. Az interjúkészítés műhelytitkai 7. A kortárs újságírás kihívásai, szakmai határmunkálatok 8. A „femvertising” jelensége 9. Tematikus magazinok 10. Gendersztereotípiák megjelenése kortárs női magazinokban 11. Kulturális sztereotípiák megjelenése az ismeretterjesztő és a szórakoztató sajtóban 12. Az újságírói nyelvhasználat jellegzetességei 13. Válságkommunikációs panelek megjelenése az online médiában 14. A sportújságírás nyelvhasználatának változása

• Blaskó Ágnes -- Hamp Gábor: Írás 1.0: Az ötlettől a jól strukturált szövegig. Typotex, Budapest, 2007
• Claudia Mast: Az újságírás ábécéje. Bevezetés a szerkesztőségi munkába. Greger-Delacroix. SZTEBudapest Média Intézet.
• Koltay András – Török Bernát, szerk. (2015): Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 2Complex Kiadó, Budapest
• Tóth Szabolcs Töhötöm: Első leütés. Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek. Másfél Flekk KiadóKft., 2011.
• Polyák Gábor (2015) Médiaszabályozás, médiapolitika. Budapest, Gondolat-PTE
• :Harle Tamás: Az újságírás mestersége és művészete. Budapest: Kék Európa Stúdió, 2012.
• Tóth Szabolcs Töhötöm: Első leütés. Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek. Másfél FlekkKiadó Kft., 2011.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: A félév végi aláírás megszerzésének feltétele az órák látogatása. Négy alkalmat meghaladó hiányzás esetén a hallgató nem kap aláírást. • A félév végi osztályzat megszerzésének feltétele a részvétel valamelyik kutatócsoport munkájában. A csoportmunkában való részvétel a kutatási eredményekről beszámoló prezentáció elkészítésén túlmenően magában foglalja, hogy a csoport tagjai az erre kijelölt alkalommal (a november 11-i és a december 9-i órán) választ adnak a többi hallgató írásos reflexióira és kérdéseire. • Írásbeli reflexió 5 prezentációval kapcsolatban, terjedelem: minimum 3 ezer, maximum 9 ezer leütés. (Ha a hallgató 5-nél több prezentációval kapcsolatban ad le írásbeli reflexiót, az értékelésbe a legjobb 5 eredmény számít bele.) A reflexiók leadási határideje: a prezentáció elhangzását követő vasárnap este 8 óra. (Késés esetén a hallgató elveszíti a lehetőséget, hogy kérdéseket tegyen fel az előadóknak.) • Elemző házi dolgozat; terjedelem: 10–15 ezer leütés. A dolgozat leadási határideje: december 15., este 8 óra. (A késés napi 20% levonással jár.) Az elemző házi dolgozat a kutatócsoport projektjéhez illeszkedik, de önálló módon ad számot a közös munka (rész)eredményeiről. (Egyazon csoport két tagjának dolgozata között a szövegszintű átfedés nem lehet több 10%-nál.) A félév során a dolgozat témájának kiválasztásához és a dolgozat megírásához segítséget kapnak a hallgatók. • Az órai munka az órai diszkussziókban való aktív és rendszeres részvételt jelenti. A puszta jelenlét tehát önmagában nem elegendő az órai munkában való részvétel teljesítéséhez. Kiemelkedően színvonalas szemináriumi munkáért a hallgató (maximum 5) plusz pontot kaphat.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: A kutatócsoportok prezentációjának értékelési szempontjai: Koherencia (a részkutatások összefüggése, egymásra épülése): 20% Tézis (a tézis világossága és alátámasztásának sikeressége): 20% Elemzés (szakmai háttér, érvelésmód, szakirodalomhasználat stb.): 40% Előadásmód (vizuális támogatás, kommunikáció a közönséggel stb.): 20% A kutatócsoportban végzett munka értékelésének komponensei: Közös munka: 60% Egyéni munka: 30% A reflexiókra adott válaszok: 10% A dolgozat értékelésének szempontjai: Az elemzés elméleti megalapozottsága: 30% A gondolatmenet tagoltsága, a tézisek világossága: 40% Tipográfia (helyesírás, bekezdések stb.), irodalomjegyzék, idézetek kezelése: 30% (10–10–10%).

• elemző házi dolgozat:
• csoportmunka:
• 5 db írásos reflexió:
• összesen:

• :

Óralátogatás, részfeladatok elvégzése.

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

1. Kisebbségi (vagy hátrányosan megkülönböztetett) csoport reprezentációja a médiában 2. Kortárs magyar sajtópiaci viszonyok 3. Sajtóetikai problémák, újságírás a megváltozott technológiai környezetben 4. Álhírek, dezinformációs kampányok 5. Politikai kommunikációs témák megjelenése a magyar sajtóban 6. Az interjúkészítés műhelytitkai 7. A kortárs újságírás kihívásai, szakmai határmunkálatok 8. A „femvertising” jelensége 9. Tematikus magazinok 10. Gendersztereotípiák megjelenése kortárs női magazinokban 11. Kulturális sztereotípiák megjelenése az ismeretterjesztő és a szórakoztató sajtóban 12. Az újságírói nyelvhasználat jellegzetességei 13. Válságkommunikációs panelek megjelenése az online médiában 14. A sportújságírás nyelvhasználatának változása