SOCIAL CONFLICTS AND JOURNALISM - BMEGT43A223

The aim of the course is to explore the relationship between social conflicts and media publicity, and to provide students with an analytical framework in social science and communication theory for understanding and describing the conflicts under study. In addition, the course will provide students of the specialisation "Content Development and Media Market" with a strong support for the preparation of their thesis and the compilation of their professional portfolio.

1. Solid knowledge of the most important social science conceptualizations needed to study the communication phenomena
2. Solid knowledge of conceptualization for studying communication and media phenomena
3. Basic knowledge of social institutions (law, language, religion, etc.).

1. Ability to recognize social and communication problems, and to choose appropriate solutions
2. Ability to make judgements in practical tasks, ability to make independent decisions
3. Reliable use of professional language.

1. Social sensitivity, solidarity
2. Adoption of democratic and rule of law standards
3. Professional and moral stand.

1. Display one’s own worldview in a professional setting
2. Striving to create a historically and politically coherent worldview
3. Proficiency in professional communication both in oral and written form.

Students will form research teams of three to four students and during the semester they will prepare detailed case studies and analyses on one of the following topics: 1. Representation of minority (or discriminated) groups in the media 2. Contemporary Hungarian press market environments 3. Ethical issues in journalism, journalism in a changing technological environment 4. Fake news, disinformation campaigns 5. Political communication issues in the Hungarian media 6. Key elements of interviewing 7. Challenges of contemporary journalism, professional boundaries 8. The phenomenon of "femvertising" 9. Thematic magazines 10. Gender stereotypes in contemporary women's magazines 11. Cultural stereotypes in popular and entertainment press 12. Characteristics of the use of language in journalism 13. The emergence of crisis communication panels in online media 14. Changes in the use of language in sports journalism

• Blaskó Ágnes -- Hamp Gábor: Írás 1.0: Az ötlettől a jól strukturált szövegig. Typotex, Budapest, 2007
• Claudia Mast: Az újságírás ábécéje. Bevezetés a szerkesztőségi munkába. Greger-Delacroix. SZTEBudapest Média Intézet.
• Koltay András – Török Bernát, szerk. (2015): Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 2Complex Kiadó, Budapest
• Tóth Szabolcs Töhötöm: Első leütés. Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek. Másfél Flekk KiadóKft., 2011.
• Polyák Gábor (2015) Médiaszabályozás, médiapolitika. Budapest, Gondolat-PTE
• :Harle Tamás: Az újságírás mestersége és művészete. Budapest: Kék Európa Stúdió, 2012.
• Tóth Szabolcs Töhötöm: Első leütés. Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek. Másfél FlekkKiadó Kft., 2011.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: A félév végi aláírás megszerzésének feltétele az órák látogatása. Négy alkalmat meghaladó hiányzás esetén a hallgató nem kap aláírást. • A félév végi osztályzat megszerzésének feltétele a részvétel valamelyik kutatócsoport munkájában. A csoportmunkában való részvétel a kutatási eredményekről beszámoló prezentáció elkészítésén túlmenően magában foglalja, hogy a csoport tagjai az erre kijelölt alkalommal (a november 11-i és a december 9-i órán) választ adnak a többi hallgató írásos reflexióira és kérdéseire. • Írásbeli reflexió 5 prezentációval kapcsolatban, terjedelem: minimum 3 ezer, maximum 9 ezer leütés. (Ha a hallgató 5-nél több prezentációval kapcsolatban ad le írásbeli reflexiót, az értékelésbe a legjobb 5 eredmény számít bele.) A reflexiók leadási határideje: a prezentáció elhangzását követő vasárnap este 8 óra. (Késés esetén a hallgató elveszíti a lehetőséget, hogy kérdéseket tegyen fel az előadóknak.) • Elemző házi dolgozat; terjedelem: 10–15 ezer leütés. A dolgozat leadási határideje: december 15., este 8 óra. (A késés napi 20% levonással jár.) Az elemző házi dolgozat a kutatócsoport projektjéhez illeszkedik, de önálló módon ad számot a közös munka (rész)eredményeiről. (Egyazon csoport két tagjának dolgozata között a szövegszintű átfedés nem lehet több 10%-nál.) A félév során a dolgozat témájának kiválasztásához és a dolgozat megírásához segítséget kapnak a hallgatók. • Az órai munka az órai diszkussziókban való aktív és rendszeres részvételt jelenti. A puszta jelenlét tehát önmagában nem elegendő az órai munkában való részvétel teljesítéséhez. Kiemelkedően színvonalas szemináriumi munkáért a hallgató (maximum 5) plusz pontot kaphat.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: A kutatócsoportok prezentációjának értékelési szempontjai: Koherencia (a részkutatások összefüggése, egymásra épülése): 20% Tézis (a tézis világossága és alátámasztásának sikeressége): 20% Elemzés (szakmai háttér, érvelésmód, szakirodalomhasználat stb.): 40% Előadásmód (vizuális támogatás, kommunikáció a közönséggel stb.): 20% A kutatócsoportban végzett munka értékelésének komponensei: Közös munka: 60% Egyéni munka: 30% A reflexiókra adott válaszok: 10% A dolgozat értékelésének szempontjai: Az elemzés elméleti megalapozottsága: 30% A gondolatmenet tagoltsága, a tézisek világossága: 40% Tipográfia (helyesírás, bekezdések stb.), irodalomjegyzék, idézetek kezelése: 30% (10–10–10%).

Óralátogatás, részfeladatok elvégzése.

Retake and make-up test options are defined by the valid regulations.

1. Kisebbségi (vagy hátrányosan megkülönböztetett) csoport reprezentációja a médiában 2. Kortárs magyar sajtópiaci viszonyok 3. Sajtóetikai problémák, újságírás a megváltozott technológiai környezetben 4. Álhírek, dezinformációs kampányok 5. Politikai kommunikációs témák megjelenése a magyar sajtóban 6. Az interjúkészítés műhelytitkai 7. A kortárs újságírás kihívásai, szakmai határmunkálatok 8. A „femvertising” jelensége 9. Tematikus magazinok 10. Gendersztereotípiák megjelenése kortárs női magazinokban 11. Kulturális sztereotípiák megjelenése az ismeretterjesztő és a szórakoztató sajtóban 12. Az újságírói nyelvhasználat jellegzetességei 13. Válságkommunikációs panelek megjelenése az online médiában 14. A sportújságírás nyelvhasználatának változása