OKTATÁSELMÉLET - BMEGT51M101

A tantárgy célja, hogy a hallgató tájékozottságra tegyen szert az általános oktatáselméleti összefüggés-rendszerben, valamint váljék képessé az iskolai tanítási és tanulási folyamat törvényszerűségeinek feltárására és alkalmazására. Rendelkezzen átfogó, alkalmazásképes ismeretekkel a tanulásról, a tanulási környezetről, a tanítás-tanulás tervezésének alapfogalmairól, a tanítás-tanulás szervezeti kereteiről, szervezési módjairól, módszereiről, valamint a tanulási folyamat ellenőrzéséről és értékeléséről.

1. Ismeri a tanulás korszerű értelmezéseit.
2. Ismeri és érti a diák, a csoport és a tanár befolyásoló szerepét a tanítás-tanulás eredményességére.

1. Ismeri és érti az oktatási célok hierarchiáját
2. Ismeri a tanügyi dokumentumok modelljeit és készítési módjukat.
3. Törekszik az önszabályozó tanulás szemléletmódjának elsajátítására.
4. Felelősséget vállal saját élethosszig tartó tanulásáért.
5. Ismeri a didaktikai feladatok értelmezési kereteit
6. Tisztában van a motiválás és az aktivizálás jelentőségével és lehetőségeivel.

1. -

1. Alkalmazásképes ismeretekkel rendelkezik az értékelés értelmezési kereteiről, funkcióiról és módszereiről.
2. Képes problámaorientáltan viszonyulni az értékeléshez.
3. Ismeri a fejlesztő értékelés alapjait

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok, játékos feladatmegoldás.

• Kötelező irodalom:
• Fűzi B.: Didaktika és oktatásszervezés. (tankonyvtar.hu) 2015.
• Ajánlott irodalom:
• Falus Iván (szerk.): Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
• Benedek András (szerk.): Oktatáselméleti kérdések a szakképzésben, Műszaki Könyvkiadó, 1995.
• Farkas Éva: A rejtett tudás. SZTE JGYPK FI 2014. http://mek.oszk.hu/16200/16217/16217.pdf
• Farkas Éva: Segédlet a tanulási eredmények írásához a szakképzési és felnőttképzési szektor számára. Oktatási Hivatal. 2017. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/LLL/ekkr/Tanulasieredmenyek_VET.pdf
• Feketéné Szakos Éva: Innovatív irányok az ezredforduló utáni andragógiában. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2014. 53-76.
• Feketéné Szakos Éva (1997): Új irány a didaktikában: ismeretelmélet alapú szubjektivizálás. Új Pedagógiai Szemle, 1998. 4. 19-27.
• Juhász Valéria (2015). Az iskolai teljesítményt befolyásoló tényezők. Új Pedagógiai Szemle, 2015. 9-10. 120-135.
• Molnár Edit Katalin: A tanári tervezés tanulásának és tanításának vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle, 2015. 11-12. 92-106.
• Tanulás és környezete. Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2013. (Szerk.: Benedek András,
• Golnhofer Erzsébet) ISBN: 978-963-508-751-8, MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Budapest,
• 2014. 290 p.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése két évközi írásbeli teljesítménymérés (szintfelmérő tanulmányi teljesítményértékelés), egy beadandó házi feladat (részteljesítmény értékelés), a konzultációkon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés), valamint szóbeli vizsga alapján történik.

- Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése írásos formában. A második konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész az első konzultáció anyaga, valamint a kötelező szakirodalom első két fejezete. A harmadik konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a második konzultáció anyaga, valamint a kötelező szakirodalom harmadik és negyedik fejezete. Az ellenőrző dolgozat állhat kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; rövid esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon; az értékelési elveket a tantárgy előadója határozza meg. A vizsga elemei: írásbeli és/vagy szóbeli teljesítményértékelés a félév során elsajátított teljes tananyag vonatkozásában, a vizsgán elhangzott kérdésekre történő válaszadás útján

• szintfelmérő értékelés (1. ellenőrző dolgozat): 20%
• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 50%
• szintfelmérő értékelés (2. ellenőrző dolgozat): 20%
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 10%
• összesen: 100%

• írásbeli és szóbeli vizsga: 50%
• évközi eredmények beszámítása: 50%
• összesen: 100%+

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató.

1) A zárthelyi dolgozat és a házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2020.06.30-án, érvényes 2020.09.01-től.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint a nappali képzésben 14 hétre, míg a levelező képzésben 4 konzultációra ütemezve. A levelező képzés óraszáma a nappali képzés féléves óraszámának 1/3-ad része.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.