FELNŐTTKÉPZÉS - BMEGT51A529

1. Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - beleértve a felnőttképzést is - legfontosabb pedagógiai, pszichológiai, szociológiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvény-szerűségeit.
2. Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőr-zésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.
3. Rendelkezik a vállalati rövidciklusú képzések tervezéséhez, szervezéséhez és vezetéséhez szükséges speciá-lis elméleti és módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel.
4. Átfogóan ismeri a szakképzés jogszabályi elvárásait és rendszerét.
5. Ismeri szakterülete ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel, továbbá a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára.
6. Rendelkezik az iskolai szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal, gyakorlati ismeretekkel.
7. Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szociali-zációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a maga-tartásproblémák okairól.
8. Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit.
9. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről. 1
10. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, fel-tételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. 1
11. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentő-ségét. 1
12. Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

1. Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös tekintettel a logikus gon-dolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a műszaki kommunikációra.
2. Képes szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.
3. Képes a gyakorlati oktatási folyamat megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére és értékelésére a legkülönfélébb oktatási formák (tanműhely, laboratórium) esetében.
4. Képes az oktatási stratégiáknak (módszerek, munka- és szervezeti formák, taneszközök) a gyakorlati oktatás nézőpontjából való megválasztására, alkalmazására, a megvalósítás eredményének ellenőrzésére, értékelésére, majd a folyamat korrekciójára.
5. Képes a szakmai gyakorlat (iskolai, vállalati) speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
6. Képes a szakképzéssel összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést elősegítő pályaorientációs feladatok ellátására.
7. Képes a szakképzés keretében a felnőttképzés és a duális képzés megtervezésére, megszervezésére, megvaló-sítására, ellenőrzésére, képes megtervezni és vezetni a vállalati rövidciklusú képzéseket.
8. Képes saját önálló tanulásának, továbbképzésének megtervezésére és megszervezésére.
9. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére a végzettsé-gének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében egyaránt. 1
10. Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. 1
11. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását. 1
12. Képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítvá-nyához. 1
13. Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. 1
14. A tananyag feldolgozása során tudatosan él a transzferhatás kihasználásának lehetőségeivel.

1. Vállalja a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
2. Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működés alapvető jellemzőinek hi-teles közvetítésére, átadására.
3. Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógiai céljai megvalósulásának egyik eszközévé váljon.
4. Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
5. Nyitott és kezdeményező az adott vállalat képzési, továbbképzési, betanítási feladatainak tervezése és lebo-nyolítása iránt.
6. Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógusi céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
7. Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
8. Tiszteli a tanulók személyiségét.
9. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára. 1
10. Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival. 1
11. Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra. 1
12. Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási, tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. 1
13. Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. 1
14. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása érdekében szakmai segítsé-get kérjen és elfogadjon. 1
15. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, és reflektív módon törekszik tevékeny-ségének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. 1
16. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neve-léstudományi megújulásra. 1
17. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára. 1
18. Szociális érzékenység és a segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi munkáját, igyekszik az ink-lúzió szemléletét magáévá tenni.

1. Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek kapcsolatait.
2. Hitelesen képviseli a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
3. Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
4. Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
5. A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technoló-giai és adminisztrációs változásokat.
6. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
7. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

• Kötelező:
• Simonics I.: Felnőttek szakképzése. (tankonyvtar.hu) 2015. (adott fejezetek)
• Ajánlott irodalom:
• Benedek András (2010, szerk.): A szakképzés és a felnőttképzés fejlesztése. Tények és tendenciák. NSZFI, Bu-dapest.
• Csoma Gyula: Andragógiai szemelvények. Nyitott könyv Bp. 2005.
• Farkas Éva: A láthatatlan szakma. typiART 2013.
• Feketéné Szakos Éva: A felnőttek tanulása és oktatása - új felfogásban. Akadémiai Kiadó Bp. 2002/2010.
• Feketéné Szakos Éva (szerk): Fókuszban a felnőttek tanulása. SZIE GTK Tanárképző Intézet Kiadványai 2006.
• Feketéné Szakos Éva: Új paradigma a felnőttoktatás elméletében? In: Iskolakultúra 2002. 9. sz. (Interneten is)
• Feketéné Szakos Éva (2016): Miért legyen gyakorlatorientált a felnőttképzés? In: Kraiciné Szokoly Mária (szerk): A felnőttképzésről három generáció nézőpontjából. Magyar Pedagógiai Társaság. 151-157.
• Feketéné Szakos Éva: Innovatív irányok az ezredforduló utáni andragógiában. Eötvös József Könyvkiadó Bp. 2014.
• Feketéné Szakos Éva (2013): A felnőttképzés újabb elméleti irányai. Iskolakultúra. 2013. szeptember, XXIII 9. 63-74. (Interneten is)
• Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009.
• Kálmán Anikó (2008): A felnőttkori tanulás sajátosságairól. In: Tanulás Életen Át (TÉT) Magyarországon, Benedek András és Lada László (szerk.) Tempus Közalapítvány, Budapest, 126-153.
• Kraiciné Szokoly Mária és Csoma Gyula (2013): Bevezetés a felnőttképzés elméletébe és módszertanába. EL-TE Eötvös Kiadó.
• Maróti A.-Rubovszky K.-Sári M.: A magyar felnőttoktatás története. IIZ/ DVV, Bp. 1998.
• Maróti Andor: A tanuló felnőtt. ELTE ÉTM, Bp. 2015
• Polónyi István: A felnőttképzés megtérülései 2018. Interneten:
• mellearn.hu/wp-content/uploads/2018/04/PolónyiEAMELLearR.pdf
• Sz. Molnár Anna (2009): A tanuló felnőtt. Pedagógusképzés 2009 2-3. szám, 199-221. (Interneten is)
• Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. Okker, Bp.2008.
• Felnőttoktatási és képzési lexikon (szerk: Benedek András, Csoma Gyula és Harangi László) Szaktudás Ki-adóház 2002.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése évközi írásbeli teljesítménymérés (szint-felmérő tanulmányi teljesítményértékelés), egy beadandó házi feladat (részteljesítmény értékelés), valamint a konzul-tációkon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.

- Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemek meglé-tének ellenőrzése írásos formában. A harmadik konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész az addigi konzultációk anyaga, valamint a kötelező szakirodalom kijelölt fejezetei. Az ellenőr-ző dolgozat állhat kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; rövid esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelős-ség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon; az értékelési elveket a tantárgy előadója határozza meg.

• szintfelmérő értékelés (1. ellenőrző dolgozat): 40%
• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 50%
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 10%
• összesen: 100%

• :

- Az ellenőrző dolgozat a következő alkalommal, a házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabály-zat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy ja-vítható. - Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blok-kokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.