VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ - BMEGT43A207

A kurzus konkrét nyelvi és kommunikációs jelenségek elemzése révén bevezetést nyúlt a nyelvtudomány, a nyelvfilozófia és a kommunikációelmélet alapkérdéseibe.

1. A kommunikációs jelenségek tanulmányozásához szükséges társadalomtudományi fogalomkészlet ismerete
2. Társadalmi jelenségek működését leíró tudományos fogalomkészlet ismerete
3. Kommunikációs és médiajelenségek leírásához szükséges fogalomkészlet ismerete.

1. Gyakorlati jellegű feladatoknál jó ítélőképesség, önálló döntés képessége
2. Jártasság a szakirodalom-kutatásban
3. Argumentációs és racionális vitában részvétel képessége.

1. Szakmai és morális hozzáállás
2. Önkritikára és önfejlesztésre való nyitottság
3. Saját képességek önreflexiója.

1. Felelős, szakmai alapokon nyugvó társadalmi jelenlét
2. Szakmai normák elfogadás és érvényesítése
3. Jó nyelvi megformáltságra törekvés a megnyilatkozásokban.

előadás és gyakorlati feladatok

• A tantárgy elvégzéshez szükséges oktatási anyagok, szakirodalom a kurzus moodle-oldaláról érhető el a hallgatóknak (edu.gtk.bme.hu)

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: A kurzus teljesítésének feltételei Az aláírás megszerzésének feltétele 70–70%-os részvétel az elméleti és a gyakorlati órákon. A jegyszerzés feltétele a két zárthelyi dolgozat megírása a félév során (melyek közül az egyik eredménye javítható/pótolható), vagy három elfogadott response paper a félév első blokkjának anyagából és öt elfogadott response paper a félév második blokkjának anyagából. (A hallgató a félév mindkét blokkja esetén megválaszthatja, hogy zárthelyi dolgozat megírása vagy response paperek leadása révén kíván részt venni a közös munkában.) Amennyiben valamelyik feltétel nem teljesül, a hallgató nem adhat le vizsgadolgozatot és nem vehet részt szóbeli vizsgán.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: A response paperek az adott óra kötelező szakirodalmára kritikai észrevételekkel reflektáló rövid esszék (terjedelem: maximum 3000 leütés; felépítés: rövid kérdés, amelyre a hallgató értelmezése szerint az olvasott szöveg választ keres + a válasz strukturált ismertetése), amelyeket legkésőbb az órát megelőző szerda este 10-ig kell feltölteni a kurzus moodle-oldalára. A félév első blokkjának anyagából (3–5. hét) mindhárom óra szakirodalmához szükséges repsponse papert készíteni, a félév második blokkjának anyagából (7–14. hét) viszont a hallgató kiválaszthatja azt az öt olvasmányt, amelyhez response papert ír. A késve leadott response papereket az oktató nem értékeli. A kötelező nyolc (három plusz öt) response papernél többet is le lehet adni. A hallgató választhat, hogy milyen formában szeretne vizsgázni: leadhat szemináriumi dolgozatot (írásbeli vizsga) vagy részt vehet szóbeli vizsgán. Szemináriumi dolgozat (írásbeli vizsga): Terjedelem: 15 ezer leütés. A dolgozat elkészítését egy részletes vázlat bemutatása előzi meg. A vázlat tartalmazza a dolgozat rövid (10–15 soros) ismertetését, 5–10 pontból álló tematikus vázlatát és a feldolgozott szakirodalom előzetes listáját. Ha a hallgató adott határidőre leadja dolgozatának előzetes változatát, akkor azt a kurzus oktatója néhány napon belül kommentálja. (Előzetes változat leadása nem kötelező.) A szemináriumi dolgozat végleges változatát legkésőbb a vizsga napját megelőző nap este 8 óráig kell leadni. A késés (a vázlat és a dolgozat esetében is) a dolgozatra szerezhető 50 pontból napi 10%, azaz 5 pont levonással jár. Szóbeli vizsga: a vizsga két részből áll. Az első részben a hallgatók a félév első blokkja során elsajátított ismeretek segítségül hívásával részletesen elemzik az alábbi kötetek egy-egy (az oktató által kiválasztott) rövid írását: • Kálmán László – Nádasdy Ádám, 2007. Hajnali hárompercesek a nyelvről. Internetes kiadás, http://budling.nytud.hu/~kalman/arch/hajnali.pdf • Nádasdy Ádám, 2003. Ízlések és szabályok. Magvető Kiadó, Budapest. • Nádasdy Ádám, 2008. Prédikál és szónokol. Magvető Kiadó, Budapest. A vizsga második részében a hallgatók a félév második blokkja során elsajátított elemzési technikák segítségével részletesen elemeznek egy konkrét társalgási folyamatot (vagy annak egy részletét), amelynek írásbeli vagy mozgóképes dokumentációját az oktató a helyszínen a hallgatók rendelkezésére bocsátja. A szemináriumi munka az órai diszkussziókban való aktív és rendszeres részvételt jelenti. A puszta jelenlét önmagában nem elegendő a szemináriumi munkában való részvétel sikeres teljesítéséhez. Kiemelkedően színvonalas szemináriumi munkáért a hallgató maximum 5 plusz pontot kaphat.

• 2 zh VAGY 3+5 elfogadott response paper: 40
• órai munka: 10
• összesen: 50

• vizsga VAGY vizsgadolgozat: 50

Óralátogatás.

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.

A kurzus konkrét nyelvi és kommunikációs jelenségek elemzése révén bevezetést nyúlt a nyelvtudomány, a nyelvfilozófia és a kommunikációelmélet alapkérdéseibe. A kurzus során tárgyalt főbb témakörök: 1. A verbális kommunikáció vizsgálata 2. Nyelvészet, nyelvészkedés, nyelvpolitika 3. Innátizmus 4. Jelentéselméletek: modellelméleti, kognitív, strukturális szemantika 5. Mentális jelentéselméletek 6. Szemantika és pragmatika viszonya 7. Nem-természetes (kommunikációs) jelentés 8. Beszédaktusok I. 9. Beszédaktusok II. 10. Társalgási maximák és implikatúrák 11. Relevanciaelmélet 12. Irónia, metafora 13. Szexizmus, PC, pejoratív nyelvhasználat 14. Udvariasság

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetője hagyja jóvá.