PHILOSOPHY OF ART - BMEGT43A186

The aim of the course is for the students to become familiar with the fundamental questions of the philosophy of art, as well as with the methods that can be used for the philosophical analysis of art and works of art.

1. Solid knowledge of the conceptualization for studying social processes
2. Basic knowledge of social science methodologies
3. Basic knowledge of social institutions (law, language, religion, etc.).

1. Ability to participate in argumentative and rational debate
2. Analytical skills
3. Ability to make independent decisions in academic activities.

1. Awareness of the historical and social embeddedness of cultural processes and institutions
2. Openness to self-criticism and self-improvement
3. Self-reflection of one's own abilities.

1. Display one’s own worldview in a professional setting
2. Striving to create a historically and politically coherent worldview
3. Adoption and enforcement of professional standard.

Lectures, exercises.

• Alperson, P. (ed.) 1992. The Philosophy of the Visual Arts. New York – Oxford: Oxford University Press.
• Arisztotelész. 1963. Poétika. Budapest: Magyar Helikon.
• Bazin, A. 1995. Mi a film? Budapest: Osiris.
• Barthes, R. 2000. Világoskamra: jegyzetek a fotográfiáról. Budapest: Európa.
• Bán, A. – Beke, L. (szerk.) 1997. Fotóelméleti szöveggyűjtemény. Budapest: Enciklopédia.
• Bell, C. 1914. Art. London: Chatto and Windus.
• Carroll, N. 1998. A Philosophy of Mass Art. Oxford: Clarendon Press.
• Carroll, N. 1996. Theorizing the Moving Image. Cambridge: Cambridge University Press.
• Carroll, N. 1993. „Historical Narratives and the Philosophy of Art.” The Journal of Aesthetics and Art Criticism, 51:3, 313-326.
• Currie, G. 1997. „The Paradox of Caring: Fiction and the Philosophy of Mind.” In M. Hjort and S. Laver (eds.), Emotion and the Arts. New York and Oxford: Oxford University Press.
• Currie, G. 1995. Image and Mind: Film, Philosophy and Cognitive Science. Cambridge: Cambridge University Press.
• Danto, A. C. 1997. Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Budapest: Atlantisz.
• Danto, A. C. 1981. The Transfiguration of the Commonplace: A Philosophy of Art. Cambridge, Mass.: Harvard University Press. (Magyar fordítás [nem ajánlott]: Danto, A. C. 1996. A közhely színeváltozása. Művészetfilozó-fia. Budapest: Enciklopédia.)
• Danto, A. C. 1964. „The Artworld.” The Journal of Philosophy, 61, 571-84. (Reprinted in Lamarque – Olsen, 2004, 427-34.) (Magyar fordítás: Danto. 1994. „A művészvilág.” Engima, 4, 41-52.)
• Davies, S. 1991. Definitions of Art. Ithaca – London: Cornell University Press.
• Dickie, G. – Sclafani, R. – Roblin, R. (eds.) 1989. Aesthetics: A Critical Anthology. Second edition. New York: St. Martin’s Press.
• Dickie, G. 1983. „The New Institutional Theory of Art.” Procedings of the 8th Wittgenstein Symposium, 10, 57-64. (Reprinted in Lamarque – Olsen, 2004, 47-54.)
• Goldberg, V. (ed.) 1981. Photography in Print: Writings from 1816 to the Present. Albuquerque: University of New Mexico Press.
• Goldie, P. and Schellekens, E. 2010. Who’s Afraid of Conceptual Art? London and New York: Routledge.
• Goldie, P. and Schellekens, E. (eds.) 2007. Philosophy and Conceptual Art. Oxford: Clarendon Press.
• Gombrich, E. H. 1972. Művészet és illúzió. Budapest: Gondolat.
• Goodman, N. and Elgin, C. Z. 1986. „Interpretation and Identity: Can the Work Survive the World?” Critical Inqu-iry, 12:3, 564-575.
• Goodman, N. 1976. Languages of Art: An Approach to a Theory of Symbols. Indianapolis – Cambridge: Hackett.
• Hjort, M. – Laver, S. (eds.) 1997. Emotion and the Arts. New York and Oxford: Oxford University Press.
• Horányi, Ö. (szerk.) 2003. A sokarcú kép: válogatott tanulmányok a képek logikájáról. 2. módosított kiadás. Bu-dapest: Typotex.
• Hume, D. [1777] 1993. „Of the Standard of Taste.” Reprinted in D. Hume, Selected Essays. Oxford and New York: Oxford University Press, 1993, 133-154. (Magyar fordítás: Hume, D., „A jó ízlésről.” In David Hume összes esszéi I. Budapest: Atlantisz, 1992, 222-244.)
• Hume, D. 1994. „A művészetekben való kifinomultságról.” In David Hume összes esszéi II. Budapest: Atlantisz, 29-41.
• Ibelings, H. 2002. Supermodernism: Architecture in the Age of Globalization. Rotterdam: NAi Publishers.
• Kivy, P. 1990. Music Alone: Philosophical Reflections on the Purely Musical Experience. Ithaca – London: Cornell University Press.
• Lamarque, P. – Olsen, S. H. (eds.) 2004. Aesthetics and the Philosophy of Art: The Analytic Tradition. An Antho-logy. Oxford: Blackwell.
• Lidwell, W. – Holden, K. – Butler, J. 2003. Universal Principles of Design: 100 Ways to Enhance Usability, Influen-ce Perception, Increase Appeal, Make Better Design Decisions, and Teach through Design. Gloucester, Mass.: Rockport Publishers.
• Lopes, D. M. 2007. „Conceptual Art Is Not What It Seems.” In P. Goldie and E. Schellekens (eds.), Philosophy and Conceptual Art. Oxford: Clarendon Press, 238-255.
• Margolin, V. – Buchanan, R. (eds.) 1995. The Ideas of Design: A Design Issues Reader. Cambridge, Mass. – Lon-don: The MIT Press.
• Platón. 1984. Állam, 3. és 10. könyv. In Platón összes művei II. Budapest: Európa Könyvkiadó, 84-227, 649-710.
• Raizman, D. 2003. History of Modern Design. London: Laurence King Publishing Ltd.
• Schellekens, E. 2007. „The Aesthetic Value of Ideas.” In P. Goldie and E. Schellekens (eds.), Philosophy and Con-ceptual Art. Oxford: Clarendon Press, 71-91.
• Shusterman, R. 2003. Pragmatista esztétika: a szépség megélése és a művészet újragondolása. Pozsony – Buda-pest: Kalligram.
• Tatarkiewicz, W. 2000. Az esztétika alapfogalmai: hat fogalom története. Budapest: Kossuth.
• Trachtenberg, A. (ed.) 1980. Classic Essays on Photography. New Haven, Conn.: Leete’s Island Books.
• Walton, K. 1984. „Transparent Pictures: On the Nature of Photographic Realism.” Critical Inquiry, 11:2, 246-277.
• Walton, K. 1997. „On Pictures and Photographs: Objections Answered.” In R. Allen and M. Smith (eds.), Film Theory and Philosophy. Oxford: Clarendon Press.
• Wittgenstein, L. 1958. Philosophical Investigations. New York: Macmillian Publishing Co. (Magyar fordítás: Wittgenstein, L. 1992. Filozófiai vizsgálódások. Budapest: Atlantisz.)
• Weitz, M. 1956. „The Role of Theory in Aesthetics.” The Journal of Aesthetics and Art Criticism, 15:1, 27-35. (Reprinted in Lamarque – Olsen, 2004, 12-18.)
• Woodham, J. M. 1997. Twentieth-Century Design. Oxford: Oxford University Press

A félév végi aláírás feltétele az órák látogatása. Négy alkalmat (az órák 30%-át) meghaladó hiányzás esetén a hallgató a TVSz szerint nem kaphat aláírást. A jelenlétet az oktató rendszeres katalógussal ellenőrzi. Szemináriumi dolgozat (írásbeli vizsga): 25-30 ezer leütés.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés: Szemináriumi dolgozat (50 pont): 2. A dolgozatban tárgyalt művészetfilozófiai kérdés, probléma pontos és világos ismertetése (10 pont) 3. A kurzus során feldolgozott és a korábbi tanulmányok során megismert releváns szakirodalom szem-pontjainak és érvrendszerének ismerete, integrálása (10 pont) 4. A dolgozat szerkezete, áttekinthetősége (5 pont) 5. A gondolatmenet és az állítások világossága, az érvelés minősége (logikai szerkezet), kreativitása, a fogalmak pontos, tisztázott és konzisztens használata (5 pont) 6. Kritikai szemlélet, a kritikai észrevételek argumentatív alátámasztása (5 pont) 7. Önálló álláspont megfogalmazása, az álláspont argumentatív alátámasztása, lehetséges ellenvetések vizsgálata (5 pont) 8. Példák használata (5 pont) 9. Nyelvi igényesség (5 pont) 10. Kritériumkövetelmény a pontos idézés és hivatkozás (parafrázis esetében is), valamint a dolgozat végén szereplő pontos és teljes bibliográfia. Pontatlan idézés, hivatkozások és a bibliográfia hiánya vagy pontatlansága esetén a dolgozat nem értékelhető. A vizsgadolgozatokkal szemben támasztott részletes formai és tartalmi követelményeket a tanszéki honlapról letölthető Útmutató a Szociológia és Kommunikáció Tanszék kurzusainak és képzéseinek követelményeként benyújtandó vizsgadolgozatok elkészítéséhez című segédlet tartalmazza. 11. A szeminárium dolgozat elkészítésének alternatív formája egy olyan gyakorlati projekt és elemzés, amely a félév során tárgyalt témák valamelyikére reflektáló alkotást (például álló vagy mozgókép, honlap stb.) és 12. annak kritikai elemzését tartalmazza. Az elemzésnek ebben az esetben is meg kell felelnie a szemináriu-mi dolgozattal szemben támasztott követelményeknek és szempontoknak, terjedelme azonban lehet rövidebb is (15-20 ezer leütés). Ezt az alternatívát akkor választhatja a hallgató, ha a vázlat elkészítése előtt a tervezett projektet az oktatóval megbeszéli, a vázlatot pedig már a konzultáció alapján készíti el. 13. Recenziók / kritikák (3x10 pont): 14. A feldolgozott szakirodalom valamely állításának és az állítást alátámasztó gondolatmenetnek (érvelés-nek) pontos és tömör ismertetése / A műalkotás lényegre törő bemutatása (3 pont) 15. Az ismertetett álláspont és gondolatmenet kritikai elemzése / A műalkotás kritikai értékelése (3 pont) 16. A recenzió / kritika gondolatmenetének (érvelési szerkezetének) világossága, követhetősége (2 pont) 17. A gondolatmeneteket (érvelést) alátámasztó vagy cáfoló példák / A műalkotás ajánlásának indoklása (2 pont) 18. Az a recenzió, amely a feldolgozott szakirodalom puszta tartalmi kivonatát adja, illetve az a kritika, amely a műalkotás puszta leírását tartalmazza, maximum 3 pontot érhet. A határidőn túl leadott recenziók és kritikák pontértékük felét érik. 19. Prezentáció (10 pont): 20. A feldolgozott szakirodalom alapkérdéseinek, problémáinak, argumentumainak pontos és tömör bemu-tatása (2 pont) 21. A prezentáció szerkezete, gondolatmenete, időtartama (25-30 perc) (2 pont) 22. Önálló álláspont megfogalmazása, vitaindító kérdések, felvetések (2 pont) 23. Példaként bemutatott (művészeti, design) alkotás vagy alkotások elemzése, az elemzés relevanciája a 24. feldolgozott szakirodalom szempontjából (2 pont) 25. Vázlat (handout) áttekinthetősége, tartalmi minősége (2 pont) 26. Az a prezentáció, amely a feldolgozott szakirodalom puszta tartalmi kivonatát adja, maximum 3 pontot érhet. Elmaradt prezentációt nem lehet pótolni.

• end of term paper: 50
• response papers: 20
• presentation: 20
• classroom activity: 10
• total: 100

Óralátogatás, részfeladatok elvégzése.

Retake and make-up test options are defined by the valid regulations of the University’s Code on Education and Examination.