GAZDASÁGPOLITIKA - BMEGT30A106

A tantárgy a közgazdasági alapműveltséghez tartozó alapvető fogalmak, elvek és összefüggések megismertetésével, illetve a közgazdasági elméletépítés logikájának, valamint a gazdaság állami szabályozási lehetőségeinek bemutatá-sával nemcsak a mindennapi életben előforduló közgazdasági jelenségek megértéséhez járul hozzá, hanem a tágabb értelemben vett társadalmi jelenségek megértését is segíti.

1. A hallgató ismeri a közgazdasági alapfogalmakat, az alapvető elméleti modellek logikai struktúráját
2. A hallgató ismeri a nemzeti számvitel logikáját, az ebből nyerhető adatokat
3. A hallgató ismeri a piacgazdaság növekedési logikáját
4. A hallgató ismeri a modern pénz- és bankrendszer működési alapelveit
5. A hallgató ismeri a gazdasági jólét elemzésének fogalmait és eszközeit, valamint a Pareto-hatékonyság fogalmát,
6. A hallgató ismeri a gazdaság szabályozására alkalmazott eszközrendszereket
7. A hallgató ismeri a szabályozó eszközrendszerek működési logikáját, hatásosságukat illetve korlátaikat
8. A hallgató ismeri az alkalmazott eszközrendszer erősségeit és gyengeségeit
9. A hallgató ismeri alternatív javaslatokat
10. A hallgató ismer sikeres és kevéssé sikeres gazdaságpolitikai példákat

1. A hallgató képes a piac modelljének komparatív statikai alkalmazására,
2. A hallgató alkalmas gazdasági folyamatok elemzésére,
3. A hallgató képes a gazdaságpolitika piactorzító hatásainak elemzésére,
4. A hallgató képes a gazdaságpolitikai cselekedetek rövid és hosszú távú hatásainak értelmezésére
5. A hallgató képes az intézményrendszer és az alkalmazható gazdaságpolitika kapcsolatának értékelésére
6. A hallgató képes értékelni az alkalmazott gazdaságpolitikai intézkedéseket

1. A hallgató együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
2. A hallgató folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
3. A hallgató nyitott az információtechnológiai eszközök használatára,
4. A hallgató törekszik a közgazdasági problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára,
5. A hallgató törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra,
6. A hallgató törekszik a gazdasági hatékonyság szempontjának a vállalati működés során való érvényesítésére.

1. A hallgató önállóan végzi a gazdaságpolitikai problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldá-sát,
2. A hallgató nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
3. A hallgató gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.

Előadások, számítási gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, Tanulás-támogató anyagok.

• Halmai Péter (2020): Európai gazdasági integráció (oktató által kijelölt fejezetei), Dialóg Campus, Budapest
• Kutasi Gábor (szerk.) (2025): Gazdaságpolitika: Nyitott gazdaságok gazdasági kormányzása , Ludovika Egyetemi Kiadó
• Bernek Ágnes (2028): Közép- és Kelet-Európa a 21. század geopolitikai/geoökonómiai stratégiáiban, Akadémiai Kiadó

A tanulási eredmények értékelése egy évközi írásbeli teljesítménymérés (összegző tanulmányi teljesítményértékelés) az aláírásért, illetve egy vizsgaidőszakban végzett összegző teljesítményértékelés (írásbeli vizsga) alapján történik, amelyek közül az utóbbi egy évközi, nem kötelező összegző teljesítményértékelés alapján kiváltható (így az évközi teljesítmény alapján megajánlott jegy szerezhető). A 14 oktatási hét során plusz pontok szerezhetők eseti házi feladatokból, órai feladatokból, illetve órai aktivitástól függően. Az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadói együttesen határozzák meg.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja, zárthelyi dolgozat formájában; amely tartalmaz egyrészt tesztkérdéseket, melyek a lexikális tudást, az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését, másrészt esszé jellegű kérdéseket melyek az ismereteket illetve a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős határozza meg a tantárgy előadóival egyetértésben. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) A vizsga elemei: 1. Írásbeli teljesítményértékelés (írásbeli vizsga): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja, vizsgadolgozat formájában; amely tartalmaz egyrészt tesztkérdéseket, melyek a lexikális tudást, az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését, másrészt esszé kérdéseket melyek a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős határozza meg a tantárgy előadóival egyetértésben. 2. Évközi eredmények beszámítása: A sikeres évközi (kötelező és nem kötelező) összegző tanulmányi teljesítmény-értékelések alapján a tantárgyból megajánlott jegy szerezhető, amely kiváltja az írásbeli vizsgán való részvételt. A megajánlott jegyet nem szerző vagy azt el nem fogadó hallgatók a vizsgán való részvétellel teljesíthetik a tárgyat, ebben az esetben a végső érdemjegyet kizárólag a vizsgadolgozat eredménye határozza meg.

• Összegző tanulmányi teljesítményértékelés 1.: 50
• Összegző tanulmányi teljesítményértékelés 2.: 50
• Összesen: 100

• írásbeli vizsga: 100
• összesen: 100

Az aláírás megszerzésének feltétele, a kötelező évközi összegző tanulmányi teljesítményértékelésen a megszerezhető pontszám legalább 50 %-át elérje a hallgató.

1) A kötelező évközi összegző tanulmányi teljesítményértékelések a szorgalmi időszakban – első alkalommal – díjmentesen pótolhatók vagy javíthatók. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelembe. 2) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató aláírást szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal, a pótlási időszakban ismételt kísérletet tehet a sikertelen első pótlás javítására. 3) A nem kötelező évközi összegző tanulmányi teljesítményértékelés nem pótolható és nem javítható, de a hallgató a megszerzett megajánlott jegyet nem köteles elfogadni, illetve amennyiben az aláírást megszerezte, ér-vényes érdemjegyet az írásbeli vizsga sikeres teljesítésével is szerezhet. Ebben az esetben az évközi teljesítményértékelések eredményét a végső érdemjegy megállapításánál már nem vesszük figyelembe. 4) Az írásbeli vizsga a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelembe.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Bodrogi Bence Péter oktatási dékánhelyettes 2026.08.25-én. Érvényes 2026.08.25-től.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Közgazdaságtan Tanszék vezetője hagyja jóvá.