I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
Terepgyakorlat és szupervízió
Azonosító
BMEGT52STK5010-00
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
5
Gyakorlat
25
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
félévközi jegy
Kreditszám
10
Tantárgyfelelős
Neve
Dr. Répáczki Rita
Beosztása
egyetemi adjunktus
Email címe
repaczki.rita@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Ergonómia és Pszichológia Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Szervezeti és üzleti coach szakirányú továbbképzési szak

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 3

Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa (2025.10.29.) az 580950/7/2025 iktatószámon hozott határozatával, amely érvényes 2025.10.29-től.

Célkitűzések

A kurzus célja, hogy a hallgatók a terepmunka során szerzett élményeiket és szakmai tapasztalataikat strukturált szupervíziós folyamatban dolgozzák fel. A kurzus teret ad a hallgatók szakmai szerepének, feladatainak és kompetenciáinak tudatosítására, valamint támogatja a szakmai identitás formálódását. Kiemelt cél a reflexív és kritikus gondolkodás fejlesztése, a tapasztalatokból történő tanulás, valamint a szakmai-etikai dilemmák felismerése és megvitatása. A hallgatók képessé válnak saját erőforrásaik és határaik tudatosabb kezelésére, valamint a klienshelyzetekhez való rugalmas és felelősségteljes alkalmazkodásra. A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók magabiztosabban és önállóbban tudjanak helytállni a terepgyakorlat során, miközben megtanulják, hogyan használhatják a szupervíziós kereteket szakmai fejlődésük és személyes jóllétük támogatására.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. A hallgató ismeri a terepgyakorlat szakmai, módszertani és etikai kereteit.
  2. Átlátja a szupervízió célját, folyamatát és jelentőségét a szakmai fejlődésben.
  3. Megérti a reflexió szerepét a tanulásban és a szakmai identitás formálódásában.
Képesség
  1. Képes a terepgyakorlat során szerzett tapasztalatokat rendszerezni, feldolgozni és értelmezni.
  2. Képes a szakmai dilemmákra és nehézségekre reflektált, felelős válaszokat adni.
  3. Képes fejleszteni kommunikációs és együttműködési készségeit, különösen a klienssel és a szakmai teammel való kapcsolatokban.
Attitűd
  1. Nyitott a visszajelzések elfogadására és feldolgozására.
  2. Elkötelezett a szakmai-etikai normák betartása mellett.
  3. Értékeli a reflexiót, a szupervíziót és a tapasztalatokból való tanulást, mint a fejlődés eszközeit.
Önállóság és felelősség
  1. Képes saját szerepét és kompetenciahatárait tudatosan kezelni a terepgyakorlat során.
  2. Felelősséget vállal szakmai döntéseiért, miközben szükség esetén segítséget kér.
  3. Önállóan képes a szupervíziós folyamatot saját fejlődése és jólléte érdekében használni.

Oktatásmódszertan

Előadások, egyéni (e-learning) feladat a moodle felületen, kérdőívek, IT eszközök és technikák használata, páros és csoportmunkában végzett órai feladatok.

Tanulástámogató anyagok

  • Kötelező irodalom: Kiadott órai anyagok.
  • Ajánlott irodalom:
  • Bagdy Emőke – Bánfalvy Csaba (szerk.) (2004): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában és a segítő hivatásokban. Gondolat Kiadó.
  • Bányai Éva – Varga Katalin (szerk.) (2012): Szupervízió és coaching a szervezetben. ELTE Eötvös Kiadó.
  • Rudas János (2006): Szupervízió – a segítő hivatások tanulása és tanítása. Animula Kiadó.
  • Hegedűs Judit (2015): A szupervízió elmélete és gyakorlata. Semmelweis Kiadó.
  • Hawkins, P. – Shohet, R. (2012): Supervision in the Helping Professions. 4th edition. Open University Press.
  • Kadushin, A. – Harkness, D. (2014): Supervision in Social Work. 5th edition. Columbia University Press.
  • Proctor, B. (2000): Supervision: A Co-operative Exercise in Accountability. In: Marken, M. – Payne, M. (eds.): Enab-ling and Ensuring: Supervision in Practice. National Youth Agency.
  • Inskipp, F. – Proctor, B. (2001): Making the Most of Supervision. Cascade Publications.
  • Carroll, M. (2007): Counselling Supervision: Theory, Skills and Practice. Sage.
  • Schön, D. A. (1983): The Reflective Practitioner. Basic Books.
  • Kolb, D. A. (2014): Experiential Learning: Experience as the Source of Learning and Development. 2nd edition. Pearson Education.

Általános szabályok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése e-learning házi feladatok és összegző tanulmányi teljesítményértékelés alapján történik.

Teljesítményértékelési módszerek

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: A. Esetbemutatás és elemzés: A hallgatók esettanulmány vagy esettapasztalat alapján esetbemutató dolgoza-tot készítenek, mely révén felmérhető, képesek-e az elméleti tudás gyakorlati alkalmazására. Az esetre a bemutatáson túl megoldási javaslatokat kell írni a megtanult elméleti anyagok alapján. B. Önálló egyéni feladat a coach identitás elmélyítésére: Peer coachingok vezetése és a kapcsolódó reflexiók és önreflexiók vezetése coaching napló formájában. A gyakorlatok során számos kérdőív, teszt és önismere-ti anyag kitöltésére lesz lehetőség, amelyeket a hallgatóknak lehetőségük lesz feldolgozni, és a kurzus ele-jén átadott elektronikus önismereti naplóban az ezekre kapott pontszámokat vezetni kell. A napló egyéb, elgondolkodtató, az önreflexiót elmélyítő feladatokat is tartalmaz, amelyet a hallgatónak vezetni kell és a félév végén ezt le kell adni. A két feladatra kapott pontszám képezi a megajánlott kurzusjegyet.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • Összegző tanulmányi teljesítményértékelés (Esettanulmány): 80
  • Részteljesítmény értékelés (önismereti anyagok): 20
  • Összesen: 100

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles 96-100
Jeles 86-95
76-85
Közepes 66-75
Elégséges 50-65
Elégtelen 0-49

Javítás és pótlás

1. Az e-learning házi feladatok a leadási határidő után az előre megadott pótlási határidőkig díjmentesen pótolhatók. 2. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés a pótlási időszakban – első alkalommal – díjmentesen pótolható vagy javítható.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
Részvétel a kontakt tanórákon 30
Önálló egyéni feladat a coach identitás elmélyítésére 110
Önálló egyéni feladat a coach identitás elmélyítésére Moodle-re feltöltött anyagok feldolgozása 60
Esettanulmány elkészítése 100
Összesen 300

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Szandi-Varga Péter oktatási dékánhelyettes 2025.10.13-án. Érvényes 2025.10.13-tól.

A félévben sorra vett témák

A kurzus elvégzését követően a hallgatók képesek lesznek a terepgyakorlat során szerzett tapasztalataikat ref-lexív módon feldolgozni, és azokat saját szakmai fejlődésük szolgálatába állítani. Megtanulják felismerni és ér-telmezni a gyakorlat közben felmerülő szakmai, módszertani és etikai dilemmákat, valamint ezekre felelősség-teljes válaszokat keresni. Erősödik önállóságuk és kompetenciaérzékük, ugyanakkor tudatosabbá válik a saját határaik és erőforrásaik kezelése. A szupervíziós folyamat révén fejlődik szakmai identitásuk, önismeretük és szereptudatuk, amely hozzájárul ahhoz, hogy biztonságosabban, rugalmasabban és hatékonyabban tudjanak működni a terepgyakorlat során. Emellett fejlődnek kommunikációs és együttműködési készségeik, tudatosabban kezelik a szakmai terhelést, és képesek lesznek a szupervíziót a továbbiakban is szakmai fejlődésük és személyes jóllétük támogatására használni.

Előadások témái
1. A szupervízió elméleti alapjai. Szupervízió fogalma, funkciói (támogató, oktató, ellenőrző). A szupervízió történeti fejlődése. A szupervízor és a hallgató szerepei.
2. Reflexió és önismeret a szakmai fejlődésben. Mit jelent a reflexív gyakorlat (Schön, Kolb modelljei). Önismeret, szakmai identitás formálódása. Gyakorlati reflexiós technikák (napló, esetleírás, szupervíziós beszélgetés).
3. Terepgyakorlat etikai dilemmái. Szakmai-etikai kódex alapelvei. Tipikus etikai dilemmák a terepen. Határok, kompetenciák, titoktartás.
4. Kommunikáció és együttműködés a terepen. Klienssel való kommunikáció alapelvei. Kapcsolatépítés szakmai teamekkel. Visszajelzés adása és fogadása.
5. Szupervíziós módszerek és technikák. Esetmegbeszélés, csoportos és egyéni szupervízió. Reflektív team, szupervíziós kérdezéstechnika. Konkrét esettanulmány feldolgozása.
6. A szakmai szerep és identitás fejlesztése. Saját szerep és határok felismerése. Kompetenciafejlesztés terephelyzetben.
7. Erőforrások tudatosítása.
8. Stressz, kiégés és önvédelem a terepmunka során. A szakmai terhelés kezelése. Megküzdési stratégiák, önismereti eszközök. Szupervízió mint prevenciós eszköz.
9. Szupervíziós gyakorlatok. Hallgatói esetek közös feldolgozása. Szerepjáték, szimuláció. Reflexiós körök.

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség
Oroszné dr. Perger Mónika egyetemi adjunktus perger.monika@gtk.bme.hu
Lakatos Zsuzsanna megbízott oktató z.lakatos@gmail.com

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Ergonómia és Pszichológia Tanszék vezetője hagyja jóvá.