Narratológia és történetmesélési gyakorlatok - BMEGT43XXXX

A kurzus végére a hallgatók betekintést nyernek a különböző médiumok narratíváinak tanulmányozásába és összehasonlításába, megismerkednek a narratívaelemzés alapvető fogalmaival, és olyan készségeket fejlesztenek ki, amelyek segítségével tudatosabban tudnak foglalkozni a történetmeséléssel.

1. A társadalomtudományi fogalmi rendszerek és módszertanok magas szintű ismerete.
2. Az európai kultúra ismerete.
3. Kommunikációs és médiajelenségek leírásához szükséges fogalomkészlet ismerete

1. Önálló elemzés, állítások, következtetések és magyarázatok képessége.
2. Az elsajátított akadémiai ismeretek, módszerek és normák birtokában szakmai és értelmiségi önreflexióra való képes.
3. Új ismeretek elsajátításának ismerete

1. Kritikus önértékelés és önfejlesztés
2. Társadalomtudományi egocentrizmustól való tartózkodás más társadalomtudományok összefüggésében
3. Az innovációra való kritikai nyitottság

1. Szuverén módon képviseli szakmai ismeretei és normáit nem szakmai közegben.
2. Önállóság
3. Konstruktivitás és asszertivitás intézményi működés keretében

aktív órai részvétel, közös esettanulmányi munka közös órai elemzés, vita

• Bakhtin, M. Forms of time and of the chronotope in the novel, in: The Dialogic Imagination. Austin: Univ. Texas Press, 1981, 84–258.
• ● Bal, M. Focalization, in Narratology: Introduction to the Theory of Narrative, U. of Toronto Press, 1978. pp. 100-118.
• ● Booker, Ch. The Seven Basic Plots: Why We Tell Stories, New York and London: Continuum, 2004.
• ● Bordwell, D. Classical narration, in: D. Bordwell, J. Staiger and K. Thomson eds. The classical Hollywood Cinema: Film Style and Mode of Production to 1960. London: Routledge, 1985, pp. 23-42.
• ● Bribitzer-Stull M. Understanding the Leitmotif: From Wagner to Hollywood Film Music. Cambridge University Press; 2015.
• ● Chatman, S. Genette’s Analysis of Narrative Time Relations. L’Esprit Créateur, vol. 14, no. 4, 1974, pp. 353–68.
• ● Chatman, S. What novels can do that films can’t (and vice versa), Critical Inquiry, Vol. 7, No. 1, 1980, pp. 121-140
• ● Hanney, R. One myth to rule them all and in the darkness bind them: a critical examination of Joseph Campbell’s The Hero’s Journey. Media Practice and Education, 25(2), 2024, 113–122.
• ● Hutcheon, L.: A Theory of Adaptation, New York: Routledge, 2006. Chapter 2 – pp. 33-78.
• ● Jenkins, H. Game design as narrative architecture, Computer 44, 2002.
• ● Lévi-Strauss, C. The Structural Study of Myth. The Journal of American Folklore, vol. 68, no. 270, 1955, pp. 428–44. JSTOR,
• ● Mark, M. – Pearson, C.S. The Hero and the Outlaw: Building Extraordinary Brands Through the Power of Archetypes, New York: McGraw-Hill, 2001.
• ● Mäkelä, M. – Meretoja, H. Critical Approaches to the Storytelling Boom, Poetics Today (2022) 43 (2): 191–218.
• ● Propp, V.I. The Morphology of the Folk Tale (Second Edition) Austin, University of Texas Press, 1968 [1928] – excerpts
• ● Steiner, W. Pictorial Narrativity. In Pictures of Romance. Form against Context in Painting and Literature. Chicago – London: University of Chicago Press, 1988. 7-42.
• ● White, H. The historical text as literary artifact. In: Tropics of Discourse: Essays in Cultural Criticism. The John Hopkins UP, 1978: 81-100.

Az órai részvétel kötelező, maximum 3 hinyzás megengedett.

Órai munka, önálló munka és prezentáció értékelés.

• órai munka: 50
• prezentáció 1: 25
• prezentáció 2: 25
• összesen: 100

Részvétel az órákon

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2025.06.02-án. Érvényes 2025.06.02-tól.

A modern narratívaelmélet - a történetek struktúráinak és mechanizmusainak tanulmányozása - azon a felismerésen alapul, hogy az elbeszélések, legyenek azok mítoszok, mesék, filmek vagy mindennapi elbeszélések, ugyanazokra a mély struktúrákra épülnek. A 20. század eleji orosz néprajzkutatóktól kezdve a kortárs kognitív pszichológusokig a tudósok különböző elméleteket javasoltak arról, hogy mi a közös a történetekben, és mi a közös mintázat eredete. Ezen a kurzuson először néhány ilyen elképzelést fogunk megvizsgálni. Emellett ezeket a mintákat a forgatókönyvírás, a márkaépítés vagy a mesterséges intelligencia által vezérelt történetmesélés formuláiként alkalmazták. Megvizsgálunk néhány ilyen „receptet”, és megvitatjuk előnyeiket és korlátaikat az alkotó szemszögéből. Bár a történeteknek van egy közös alapstruktúrájuk, a történetmesélés jelentősen eltér a különböző médiumokban és művészeti formákban. Mindannyian felismerjük, hogy egy irodalmi szöveg filmadaptációja nem egyszerűen „ugyanazt a történetet meséli el”. A félév második felében ezekre a különbségekre fogunk összpontosítani, és olyan kérdésekkel foglalkozunk, mint például: Egyetlen kép közvetíthet-e egy narratívát? Képes-e a film „leírni” egy tájat? Mi történik a történettel, ha a nézőnek hatalma van annak alakítására, mint a videojátékokban? Az órákon magyar és nemzetközi példák - köztük rövid szövegek, filmek, reklámok és képzőművészeti alkotások - változatos választékát elemezzük, valamint a hallgatók saját munkáit, hogy teszteljük az elméleti koncepciókat.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetője hagyja jóvá.