Szoftverergonómia és termék-felhasználó interakció - BMEGT52AT24

A tantárgya célja, hogy az ipari termék- és formatervező hallgatók az ergonómiai ismereteiket szoftverek felhasználói felületei viszonylatában is kamatoztassák, az ehhez szükséges specifikus módszerekről áttekintést kapjanak, valamint megismerjék az interakció-design megközelítésemódját.

1. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a szoftver-ergonómiai tervezési irányelvekről,
2. ismeretekkel rendelkezik egyes szoftver-ergonómiai tervezési irányelvek pszichológiai, kognitív tudományi, fiziológiai hátteréről,
3. ismeri a használhatóság fogalom megközelítéseit és a használhatósági tényezőket,
4. átfogó ismeretekkel rendelkezik a szoftver-ergonómia módszerkészletéről, elsősorban a koncepciókészítés és -tesztelés, valamint a használhatósági vizsgálatok módszereiről,
5. ismeri az interakció-design és a felhasználóiélmény-tervezés alapvető megközelítésmódját.

1. Képes szoftverek felhasználói felületeinek vagy honlapoknak a többszintű (sketch, wireframe, mockup) koncepciókészítésére, és azok koncepciótesztelésre való felhasználására (paper prototyping),
2. képes szoftverek felhasználói felületeinek vagy honlapoknak az ergonómiai vizsgálatára mind analitikus, mind empirikus módszerekkel,
3. képes információergonómiai kísérleteket, emiprikus vizsgálatokat megtervezni, lebonyolítani és kiértékelni,

1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival,
2. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
3. nyitott az új módszerek és az új információtechnológiai eszközök használatára,
4. felhasználóközpontú szemléletet követ.

1. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában,
2. önálló munkáját a csoportban végzett munkájához igazítja,
3. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
4. a felhasználóközpontú és emberközpontú szemléletet felelősséggel közvetíti mások számára is.

Előadások, gyakorlatok, laborgyakorlatok, önállóan vagy csoportmunkában készített feladatok

• Herendy Csilla, Hercegfi Károly, Szabó Bálint, Tóvölgyi Sarolta, 2024, UX kutatási módszerek: A felhasználói élmény kutatása során alkalmazható gyakorlati módszerek, tudományos hátterük és összefüggéseik. Budapest: Edge 2000 Kiadó. http://hdl.handle.net/10890/57645
• Alan Cooper, 2014, About Face: The Essentials of Interaction Design, 4th Edition, Wiley
• Caldwell, B. – Cooper, M. – Reid, L.G. – Vanderheiden, G. (eds.), 2008, Web akadálymentesítési útmutató 2.0a. W3C. http://www.w3c.hu/forditasok/WCAG20/
• Krug, Steve, 2008, Ne törd a fejem! Budapest: HVG Kiadó.
• Shneiderman, Ben, et. al. 2016, Designing the User Interface, 6th Edition, Pearson.
• Weinschenk, Susan, 2011, 100 dolog amit minden tervezőnek tudnia kell az emberekről. Budapest: Kiskapu.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli teljesítménymérés (összegző tanulmányi teljesítményértékelés), és egy csoportmunkában vagy egyénileg elkészített házi feladat alapján történik.

Összegző tanulmányi teljesítményértékelés (ZH) és részteljesítmény értékelés (házi feladat).

• zárthelyi dolgozat: 25
• egyéni vagy csoportos házi feladat: 75

A zárthelyi dolgozat pótolható vagy javítható a szorgalmi időszak utolsó hetében tartott pótZH-n, továbbá pótolható a pótlási héten tartott pótpótZH-n is. A házi feladat pótolható a pótlási időszak utolsó napjáig.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 11.04-én. Érvényes 2024.11.04-től.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Ergonómia és Pszichológia Tanszék vezetője hagyja jóvá.