Verziók

I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
Az EU környezet- és regionális politikája
Azonosító
BMEGT42M525
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
2
Gyakorlat
0
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
Félévközi érdemjegy
Kreditszám
5
Tantárgyfelelős
Neve
Csigéné Dr. Nagypál Noémi
Beosztása
egyetemi adjunktus
Email címe
csigene.noemi@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Regionális és környezeti gazdaságtan részidős képzés őszi kezdés

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Szak: Regionális és környezeti gazdaságtan részidős képzés tavaszi kezdés

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 1

Közvetlen előkövetelmények
Erős
-
Gyenge
-
Párhuzamos
-
Kizáró feltételek
-
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa (2024.05.29.) az 580439/11/2024 iktatószámon hozott határozatával, amely érvényes 2024.05.29-től.

Célkitűzések

Az Európai Unió környezeti és regionális politikájának, annak történetének, szerepének, elemeinek és eszközeinek bemutatása.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. A hallgató ismeri a környezet- és regionális politika fogalmát, elméleti hátterét és komplex kapcsolatát a többi szakpolitikával;
  2. ismeri a környezet- és regionális politika átfogó történetét és jelenkori helyzetét az Európai Unióban;
  3. ismeri a környezet- és regionális politika alapelveit (koncentráció, partnerség, programozás, addicionalitás, szubszidiaritás), azok alakulásának jellemzőit;
  4. ismeri a regionális politika eszközrendszerét és intézményrendszerét az Európai Unióban;
  5. ismeri a lakosság attitűdjét és annak változásait a regionális politikával kapcsolatosan;
  6. ismeri a régiók típusait és azok jellemzőit;
  7. ismeri a NUTS rendszer főbb jellemzőit és változásait.
Képesség
  1. A hallgató képes átlátni az uniós társfinanszírozású projektek környezet- és regionális politikai összefüggéseit;
  2. képes hatékonyan részt venni az ilyen projektek menedzselésében, interdiszciplináris csapatban, más szakemberekkel együttműködve;
  3. képes egyes programok és projektek környezet- és regionális politika alapelveivel való összhangjának elemzésére;
  4. önálló új következtetések levonására, eredeti gondolatok és megoldási módokat alkalmazására képes, igényes elemzési módszerek alkalmazásával.
Attitűd
  1. A hallgató együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival;
  2. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását, nyomon követi a környezet- és regionális politika alakulását;
  3. a környezet- és regionális politikai ismeretei révén munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ideértve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is);
  4. törekszik komplex rendszerek megértésére.
Önállóság és felelősség
  1. A hallgató önállóan végzi a projektek értékelését;
  2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket;
  3. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza;
  4. az uniós regionális és környezetpolitika ismerete által, az ezekkel kapcsolatos társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményező, felelős magatartást tanúsít.

Oktatásmódszertan

Előadások keretében a célkitűzések megvalósítása. A hallgatók ezen kívül önállóan készítik el a gyakorlati feladatot, melyekben egy általuk választott ország környezeti és regionális politikáját mutatják be, elemzik, értékelik.

Tanulástámogató anyagok

  • Kengyel Ákos (szerk.): Az Európai Unió közös politikái. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2010. (IX. fejezet. Környezetpolitika).
  • Az EU VII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (2013-2020). /”Jólét bolygónk felélése nél-kül”/. ec.europa.eu/environment/newprg/index.htm
  • Illés Iván: Regionális gazdaságtan. Területfejlesztés. Typotex Kiadó, Budapest. 2008 (3., 4. feje-zet)
  • Rechnitzer János, Smahó Melinda: Területi politika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2011 (III. rész)
  • Hey, C. (2007) III. EU Environmental Policies: A short history of the policy strategies. EU Environmental Policy Handbook. [EU Commission - Working Document] online: http://aei.pitt.edu/98675/
  • Ijjas, I. (2016) Good Practices for Integrated Water Resources Management in EU and Hungary, Hungarian Journal of Hydrology Vol. 96. No. 3. 2016
  • Wallerstein, I. M. (2004). World-systems analysis: An introduction. Durham: Duke University Press.

Általános szabályok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése a szorgalmi időszakban részteljesítményértékelés (egy gyakorlati feladat) alapján történik.

Teljesítményértékelési módszerek

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: Részteljesítményértékelés (gyakorlati feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a csoportosan készített feladat, melynek tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját az oktató határozza meg.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • részteljesítményértékelés (gyakorlati feladat): 100
  • összesen: 100

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • -:

Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége

-

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles 93-100
Jeles 87-92
75-86
Közepes 63-74
Elégséges 50-62
Elégtelen 0–49

Javítás és pótlás

1) A hatályos TVSz értelmében a részteljesítményértékelések esetében időben történt leadás esetén a pótlási időszak végéig van lehetőség az ismétlésre, illetve javításra, amennyiben a feladatot az oktató korábban már minősítette. 2) A részteljesítményértékelések – szabályzatban meghatározott különeljárási díj megfizetése mellett – késedelmesen beadható. A késedelmes beadás legkésőbbi időpontja a pótlási időszak utolsó napja.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel kontakt órákon 24
félévközi készülés órákra 15
kiadott írásos tananyag önálló elsajátítása 36
részteljesítményértékelés elkészítése 75
összesen 150

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 05.06-án. Érvényes 2024.05.06-tól.

A félévben sorra vett témák

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

Előadások témái
1. A regionális politika tartalma, alapvető céljai, kapcsolata a környezetpolitikával és az ágazati politikákkal. A regionális politika kialakulása az egyes európai országokban. Régiók, regionalizálás, regionalizmus, regionális identitás.
2. Az európai regionális politika szakaszai, céljai az egyes országokban. Az országok csoportosítása regionális politikájuk célrendszere szerint. Országok csoportosítása a regionalizáció szempontjából.
3. A régió fogalma és típusai. A közösségi regionális politika szükségessége, korai története és eszközei.
4. Az 1973-as és a mediterrán bővítések hatásai. A közösségi regionális politika 1988-as reformja, alapelvei. A NUTS rendszer.
5. A kohéziós politika cél- és eszközrendszerének változásai az 1990-es években.
6. A 2004-es bővítés előzményei és hatásai. Aktuális kérdések és jövőbeli lehetséges fejlődési irányok. A regionális politika értékelése.
7. A jelenkori környezeti problémák vizsgálatának szemléleti alapelemei: komplexitás és globalitás. A nemzetközi környezeti együttgondolkodás és - működés keretei: együttműködés az ENSZ-en belül. Az együttműködés fontosabb állomásai az 1970-es és 1980-as évtizedekben.
8. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság tevékenysége. A fenntartható fejlődés stratégiája. Az ENSZ II. Környezetvédelmi Világkonferenciája. Rio-i dokumentumok.
9. Az ENSZ III. Környezetvédelmi Világkonferenciája (2002. Johannesburg). Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés a XXI. század elején.
10. Az Európai Unió környezetpolitikája fejlődésének kronológiája. A közösségi környezetpolitika reaktív szakasza (1957-1987) - a Közösség I-III. Környezetvédelmi Akcióprogramja (1973-1986).
11. Az Egységes Európai Okmány (1987) szerepe, a környezetpolitika proaktívvá válása. IV. Környezetvédelmi Akcióprogram (1987-1992). Az EU V. Környezetvédelmi Akcióprogramja (1993-2000) - a fenntarthatóság felé. Célok és eszközök.
12. VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (2001-2010). Az „integratív környezetvédelem” megközelítés, az ún. Cardiff-i folyamat.
13. Az EU VII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (2013-2020). A környezeti szabályozás rendszere az EU-ban, összevetése a hazai gyakorlattal.
14. Az EU környezetvédelmi joganyag hazai harmonizációja.

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség
Dr. Valkó László címzetes egyetemi tanár / honorary professor valko.laszlo@gtk.bme.hu

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.