ERGONÓMIAI MÓDSZEREK - BMEGT52MN28

A tárgy alapvető célkitűzése a felhasználó-központú termékfejlesztés során alkalmazható kutatási módszerek megismerése és elsajátítása.

1. Átfogó ismeretekkel rendelkezik az ergonómiában használt kutatásmódszertani lehetőségekről, csoportosításáról.
2. Ismeri a felhasználó-központú termékfejlesztés során alkalmazható analitikus és empirikus módszerek összességét.
3. Ismeri az ipari gyakorlatban és a tudományos kutatómunkához is használt, felhasználó-központú termékfejlesztések során releváns, kutatási módszerek alkalmazásának a feltételeit.
4. Ismeri a felhasználó-központú termékfejlesztések kapcsán releváns főbb kvantitatív elemzési módszereket, valamint az ezekhez szükséges valószínűségelméleti és matematikai statisztikai alapokat.
5. Ismeri a felhasználó-központú termékfejlesztések kapcsán releváns főbb kvalitatív elemzési módszereket, valamint az ezekhez szükséges valószínűségelméleti és matematikai statisztikai alapokat.

1. Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákhoz köthető kérdéseket, feltárja és megfogalmazza az azok megválaszolására szükséges kutatásmódszertani lehetőségek részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
2. A szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő kutatásmódszertani terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazza.
3. Magas szinten használja a szakterület kutatásmódszertani lehetőségeiek összességét, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait, rendelkezik a hatékony információkutatás, adatfeldolgozás ismereteivel.
4. Képes a statisztikai eszköztár alkalmazására az elmélyültebb kutatási tevékenység érdekében.
5. A felhasználó-központú kutatások gyakorlati megtervezése és kivitelezése során kreativitás, rugalmasság, jó kommunikációs, érveléstechnikai, együttműködési, problémamegoldó készség jellemzi.
6. Képes szakmailag magas szinten, önállóan vagy munkacsoportokban felhasználó-központú kutatásokat megtervezni és végrehajtani.

1. Jellemző rá a felhasználó-központú kutatásokhoz köthető folyamatos tanulási készség, a széles és alapos műveltség, a fejlett analizáló és szintetizáló képesség, a környezettel szembeni érzékenység.
2. Erős kutatási etikai tartás, kritikai és önkritikai érzék jellemzi.
3. Rendszerszintű gondolkodás, megközelítés jellemzi.

1. Kezdeményező szerep, felelősségvállalás és döntéshozó képesség jellemzi.
2. Önállóan is figyelemmel kíséri a szakterületével kapcsolatos technikai, technológiai, gazdasági, pénzügyi, jogi és társadalmi változásokat.
3. Önállóan tervezi meg és végzi tevékenységeit.
4. Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
5. Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a felhasználó-központú kutatási módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.

Előadások, gyakorlatok, gyakori kommunikáció írásban és szóban, informatikai eszközök és technikák használata, csoportmunkában és egyénileg készített feladatok.

• Antalovits M., Süle M. (szerk.) (2012): Termékmenedzsment. Typotext Kiadó, Budapest.
• Hercegfi K., Izsó L. (szerk.) (2007): Ergonómia. Typotext Kiadó, Budapest.
• Izsó L., Antalovits M. (1997): Bevezetés az információ-ergonómiába. Emberi tényezők az információs technológiák fejlesztésében, bevezetésében és alkalmazásában. BME Ergonómia és Pszicho-lógia Tanszék, Budapest.
• Sanders, M.S., McCormick, E.J. (1993): Human Factors in Engineering and Design. McGraw-Hill, London (7th ed.).
• Szabó B. (2023): Felhasználó-központú szempontok megjelenése a szoftverfejlesztés folyamataiban: Szoftverek termékmenedzsmentje a cégek sokszínű gyakorlatában. BME Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Ergonómia és Pszichológia Tanszék, Budapest.
• Stanton, N.A. &al. (2005): Human Factors Methods – A Practical Guide for Engineering and Design. Ashgate, Aldershot.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy részteljesítmény értékelés (módszertani beadandó) és egy összegző tanulmányi teljesítményértékelés (szóbeli számonkérés) alapján történik.

A szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény értékelés (módszertani beadandó): a tantárgyi tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex számonkérési módja, amely a hallgató diplomamunka témájához szorosan kapcsolódó kutatásmódszertani feladat (beadandó) témavezetői értékelésével történik, melynek tartalmát, követelményeit, beadási határidejét a tárgyfelelős határozza meg. 2. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a félév során elsajátított tananyag szóbeli számonkérése előre ki-adott tételsor alapján a szorgalmi időszakban. A szóbeli teljesítményértékelés során a hallgató a tételt általánosan és a diplomamunkájához kapcsolódó példán keresztül mutatja be.

• Részteljesítmény értékelés (módszertani beadandó): 25
• Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 75
• Összesen: 100

Az aláírás megszerzésének a feltétele a sikeres (minimum 50%) részteljesítmény értékelés (módszertani beadandó).

1) A módszertani beadandó késedelmesen a pótlási időszak utolsó napján 23:59-ig adható be elektronikus formában (Moodle felület). 2) A beadott és elfogadott házi feladat az 1) pontban megadott határidőig és módon, 5 pont levonás mellett, javítható. 3) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés (szóbeli félévközi számonkérés) a pótlási időszakban díjmentesen pótolható vagy javítha-tó. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül az utóbbi kerül figyelembe vételbe. 4) Amennyiben a 3) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy második alkalommal ismételt kísérletet tehet a sikertelen első pótlás javítására.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 06.03-án. Érvényes 2024.06.03-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy felhasználó-központú kutatásmódszertanokhoz köthető tematikai blokkokból áll.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Ergonómia és Pszichológia Tanszék vezetője hagyja jóvá.