Környezetgazdaságtan - BMEGT42M410

A tantárgya célja a hallgatók megismertetése a környezetgazdaságtan, a fenntarthatóság elméleti és gyakorlati alkalmazásával, a környezeti szabályozáspolitika európai uniós és magyar rendszerével.

1. A hallgató rendelkezik a környezetgazdaságtan alapvető, átfogó fogalmainak, elméleteinek, tényeinek, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseinek ismeretével;
2. elsajátította a környezetgazdaságtan alapvető információ-gyűjtési és elemző módszereit, ismeri jellemző indikátorait;
3. ismeri a szakterületéhez kapcsolódó környezetvédelmi szakterületek alapjait;
4. ismeri a környezetpolitikai beavatkozás legjelentősebb normatív elméleteit: a Pigou-tételt és a Coase-hagyományt;
5. ismeri a környezetpolitikai beavatkozási megoldások típusait, azok előnyeit és hátrányait. Ismeri azokat a szempontokat, amik szerint egy adott környezeti problémára a megfelelő beavatkozási eszköz kiválasztható;
6. ismeri a kormányzati kudarcok lehetőségeit a környezetpolitikai beavatkozások tervezésében;
7. ismeri a gyakrabban használt környezetgazdaságtani elemzési módszereket: a természeti tőke és ökoszisztéma-szolgáltatási értékelési eljárásokat, költség-haszon elemzési megoldásokat.

1. A hallgató a tanult elméletek és módszerek alkalmazásával képes adott, tetszőleges környezethasználati probléma társadalmi jóléti, közgazdasági következményeinek értékelésére, az értékeléshez szükséges tények és adatok szükséges körének meghatározására;
2. adott, tetszőleges környezethasználati probléma jellemzőinek értékelése után képes meghatározni a probléma megoldására alkalmas környezetpolitikai beavatkozások lehetséges alternatíváit, ezen alternatívák összehasonlító elemzése, értékelése után képes önálló javaslatot tenni a megfelelő vállalati válasz vagy közpolitikai beavatkozás módjára;
3. követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi, EU-s és nemzeti gazdaságpolitikai és szakpolitikai folyamatokat, ezek alapján képes értelmezni a változások hatásait a természeti erőforrások jövőbeli állapotára;
4. képes a gazdasági folyamatok, szervezeti események komplex következményeinek meghatározására;
5. alkalmazni tudja a környezeti problémák megoldásának technikáit, a probléma megoldási módszereket, ezek alkalmazási feltételeire és korlátaira tekintettel;
6. képes együttműködni más szakterületek képviselőivel;
7. képes a szakterületi, tudományos, üzleti, közpolitikai információk közérthető megfogalmazására, a szélesebb közvélemény számára érthetővé tételére.

1. A hallgató a minőségi munkavégzés érdekében problémaérzékeny, proaktív magatartást tanúsít, kezdeményező;
2. fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére;
3. nyitott az adott munkakör, munkaszervezet, vállalkozás tágabb gazdasági, társadalmi környezetének változásai iránt, törekszik a változások követésére és megértésére;
4. befogadó mások véleménye, az ágazati, regionális, nemzeti és európai értékek iránt (ideértve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).

1. A hallgató az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal;
2. felelősséget vállal a munkával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normák és szabályok betartása terén.

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok, tervek készítése.

• Tankönyvek, jegyzetek, letölthető anyagok:
• Bartus Gábor – Szalai Ákos: Környezet, jog, gazdaságtan, Pázmány Press, Budapest, 2014 (https://jak.ppke.hu/uploads/collection/205/file/Bartus-Szalai_Kornyezet_Jog_Gazdasagtan_2014_final.pdf)
• Textbooks, notes, downloadable materials:
• Gábor Bartus - Ákos Szalai: Environment, Law, Economics, Pázmány Press, Budapest, 2014 (https://jak.ppke.hu/uploads/collection/205/file/Bartus-Szalai_Kornyezet_Jog_Gazdasagtan_2014_final.pdf)

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése az írásbeli összegző teljesítményértékeléseken (2 db zárthelyi dolgozaton) mutatott teljesítmény alapján történik.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A zárthelyi dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés : 50
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés : 50
• Összesen: 100

• -:

-

1) A hatályos TVSz értelmében az összegző tanulmányi teljesítményértékelések mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 05.06-án. Érvényes 2024.05.06-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.