Ágazati fenntarthatósági elemzések - BMEGT42M531

A tantárgya célja: ismereteket nyújtani a hallgatók számára a fenntarthatósági szempontok integrálásának lehetőségeiről az egyes gazdasági szektorok esetében. Cél az aktuális szakpolitikák fenntarthatósági elemzési módszereivel, illetve az elemzések eredményeivel megismertetni a hallgatókat. A kurzus elején a környezetértékelési módszerek, valamint ezek ágazati alkalmazási lehetőségei kerülnek áttekintő jelleggel bemutatásra.

1. A hallgató ismeri a CSR vállalati gyakorlatát, továbbá meghatározó szakpolitikai dokumentumait;
2. ismeri a hazai és EU közlekedéspolitikát meghatározó ágazati jellemzőket és a közlekedés jövőbeni fejlesztésére vonatkozó főbb stratégiai elképzeléseket, jármű-technológiai irányvonalakat; továbbá a meghatározó szakpolitikai dokumentumokat;
3. ismeri a városok kialakulásának, fejlődésének meghatározó indikátorait és a városi környezet jövőbeni fejlesztésének főbb stratégiai irányait, továbbá meghatározó szakpolitikai dokumentumait;
4. ismeri a vidéki területek környezeti-gazdasági-társadalmi problémáit és a fenntartható vidékfejlesztés főbb stratégiai elképzeléseit, továbbá a meghatározó szakpolitikai dokumentumokat;
5. ismeri a hidrogén, mint alternatív energiaforrás piaci jellemzőit, alkalmazásuk előnyeit-hátrányait, továbbá a meghatározó szakpolitikai dokumentumokat;
6. ismeri a fenntarthatóság értelmezési lehetőségeit, illetve a fenntarthatósági stratégiák hazai és nemzetközi példáit;
7. ismeri az integrált vízgazdálkodás meghatározó indikátorait és jövőbeni fejlesztésének főbb stratégiai irányait, továbbá meghatározó szakpolitikai dokumentumait.

1. A hallgató képes a CSR tevékenységek vállalati gyakorlatban betöltött szerepének elemzésére.
2. A hallgató képes a közlekedés-politikai, illetve -infrastruktúrafejlesztési vagy járműtechnológiai stratégiai dokumentumok fenntarthatósági elemzésére;
3. képes a városfejlesztési lehetőségek felvázolására, illetve a városok jövőbeni fejlődését meghatározó dokumentumok fenntarthatósági elemzésére;
4. A hallgató képes a vidékfejlesztési problémák azonosítására, illetve a kapcsolódó stratégiai dokumentumok fenntarthatósági elemzésére.
5. A hallgató képes az energia-politikát, illetve –stratégiát, beleértve az alternatív energiaforrások alkalmazási lehetőségeit is, meghatározó dokumentumok fenntarthatósági elemzésére.
6. A hallgató képes arra, hogy szakmailag adekvát módon szóban és írásban kommunikáljon, prezentáljon;
7. képes a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozására és felhasználására.

1. A hallgató nyitott a CSR módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerésére, döntés-előkészítésben való fokozott figyelembevételükre,
2. nyitott a fenntarthatósági elvek gyakorlati alkalmazására,
3. törekszik arra, hogy átfogó rendszerszemlélettel vizsgálja a különböző ágazati szakpolitikákat, stratégiákat;
4. együttműködik az ismeretek bővítése, illetve a felvetett problémák megoldásában való közös gondolkodás során az oktatókkal és hallgató társaival.

1. A hallgató önállóan készíti el a félév során a gyakorlati feladatot,
2. a szakterületéhez tartozó elemzői feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldó, elemző módszereket.
3. Felelősséget érez a fenntartható fejlődés megvalósításáért.
4. Felelősséget érez a környezeti és társadalmi szempontok fokozott figyelembevételére az ágazati szintű döntések előkészítésében.

Az előadások keretében az ágazati folyamatok, jellemzők, környezetértékelési és fenntarthatósági elemzési módszerek prezentációs formában történő ismertetésére kerül sor. A hallgatók ezen kívül önállóan készítik el a gyakorlati feladatukat, amelyben egy általuk választott ágazatot, illetve környezetértékelési módszert dolgoznak fel megadott tartalmi elemek alapján.

• Dr. Szlávik János (szerk.): Környezetgazdaságtan. 3. fejezet. (Csigéné Nagypál Noémi) Budapesti Mű-szaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Typotex Kiadó, Budapest, 2007.
• Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna (szerk.): A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2005.
• Princz-Jakovics Tibor: A fenntarthatóság erősítése a vidéki közlekedési rendszerek fejlesztésében. Doktori értekezés, BME, Budapest, 2008
• Illés Iván: Regionális gazdaságtan - területfejlesztés: 6. fejezet, Vidékfejlesztés (pp. 119-137), Typotex Kiadó, Budapest, 2008
• Kengyel Ákos (szerk.): Az Európai Unió közös politikái: 7. fejezet, Közös Agrárpolitika, írta: Halmai Péter (pp. 247-269), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010
• American Journal of Agricultural Economics
• Ecological Economics
• Journal of Agricultural Resource Economics
• Journal of Economic Perspectives
• Journal of Environmental Economics and Management
• Journal of Environmental Planning and Management

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat), illetve egy részteljtesítményértékelés (házi feladat) alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja egy zárthelyi dolgozat formájában. A zárthelyi dolgozat sikeres teljesítéséhez szükséges a megszerzett tudás segítségével a fogalmak helyes értelmezése, illetve fenntarthatósági elemzési módszerek (beleértve a környezetértékelést is) alkalmazási területeinek ismerete. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a zárthelyi dolgozat előtti előadásokon feldolgozott témaköröket jelenti. 2. Részteljesítményértékelés: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített házi feladat vagy prezentáció készítése, bemutatása. A házi feladat vagy prezentáció tartalma, követelményei: Fenntarthatósági elemzés készítése a tárgy keretében bemutatott tématerületek közül kiválasztott egyik tématerület kapcsán.

• összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat): 70
• részteljesítményértékelés (házi feladat): 30
• összesen: 100

-

1) A hatályos TVSz értelmében az összegző tanulmányi teljesítményértékelések mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén a hallgató számára kedvezőbb eredmény lesz figyelembe véve. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 4) A hatályos TVSz értelmében a részteljesítményértékelések esetében időben történt leadás esetén a pótlási időszak végéig van lehetőség az ismétlésre, illetve javításra, amennyiben a feladatot az oktató korábban már minősítette. 5) A részteljesítményértékelések – szabályzatban meghatározott különeljárási díj megfizetése mellett – késedelmesen beadható. A késedelmes beadás legkésőbbi időpontja a pótlási időszak utolsó napja.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 05.06-án. Érvényes 2024.05.06-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.