Szak: Mérnöktanár (4 féléves) - műszaki szakoktató végzettséggel 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 3
Szak: Mérnöktanár (2 féléves) - tanár végzettséggel 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 2
Szak: Mérnöktanár (4 féléves) - 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Szabadon választható
Ajánlott félév: 3
Szak: Közgazdásztanár (4 féléves) - 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Szabadon választható
Ajánlott félév: 3
Szak: Közgazdásztanár (2 féléves) - tanár végzettséggel 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 2
Szak: Közgazdásztanár (4 féléves) - üzleti szakoktató végzettséggel
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 3
Célkitűzések
A szemléletformálás, azaz a műszaki és gazdasági hallgatók a gondolkodásukat és cselekvésüket meghatározó rendszer-szemléletüket a stratégiai szervezet- és környezetelemzés, a döntéshozás. Rendszerszemlélet kialakítása, rendszerek a szak-képzésben.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- Ismeri a rendszer fogalom eredetét, történetét, jelentését.
- Képes a modell és a rendszer fogalmának megértésére és megkülönböztetésére
- Ismeri a szakirodalom megfelelő publikációit
- Tudja alkalmazni a megszerzett ismereteket a kutatásban
- Komplex megközelítést kap a társadalmi –gazdasági folyamatok elemzéséhez
- Szemléletmód kialakításának alapjait ismeri
- Ismeri a modellalkotás folyamatát! Példákkal képes bemutatni a kimeneti és bemeneti szabályozás összefüggéseit a rendszerek esetében.
Képesség
- Képes a műszaki, gazdasági rendszer szemléletének fejlesztésére.
- Képes a szakmai specializációnak megfelelő munkafogások, munkacselekvések, munkatevékenységek elsa-játításának és begyakoroltatásának irányítására.
- Képes gyakorlati képzési programok, rendszerek összeállítására, valamint az elméleti követelményekkel való összehangolására.
- Képes a gyakorlati vizsgák megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére, értékelésére a mi-nőségbiztosítási elvek figyelembevétele révén.
- Képes ismertetni a rendszerelmélet fogalmát, kialakulásának főbb jellemzőit, társtudományokhoz való kapcsolódását. Képes meghatározni a rendszer és a jel fogalmát,
- Képes értelmezni az oktatási rendszert, iskolarendszert, a szakképzési rendszert rendszerelméleti fogalmak segítségével.
Attitűd
- Vállalja a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
- Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működés alapvető jellemzőinek hi-teles közvetítésére, átadására.
- Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógiai céljai megvalósulásának egyik eszközévé váljon.
- Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
- Nyitott és kezdeményező az adott iskolarendszer modellszintű felismerésére.
- Vállalja szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
- Nyitott a műszaki szakterületen zajló, a szakképzés szempontjából kiemelt szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
- Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógusi céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
- Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
- Törekszik mikro-, mezzo- vagy makroszinten rendszerleírási szempontok meghatározni.
Önállóság és felelősség
- Szakmai útmutatás alapján végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
- Felelősséggel részt vállal az új rendszerszemléletek, rendszerek, nézetek kialakításában, indoklásában.
- A szakmát megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.
- Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
Oktatásmódszertan
Előadások, órai gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális ön-állóan és csoportmunkában készített feladatok, munkaszervezési technikák.
Tanulástámogató anyagok
- Kálmán, A. (2005): Andragógiai módszertan: a felnőttoktatók kompetenciái, Lifelong Learning Füzetek, ISBN 963 9228 96 6, 136 oldal, OKKER, Budapest
- Vámos Tibor: A nagy rendszerek elmélete és a társadalom modellhipotézisei, Társadalomtudományi Közlemé-nyek 1987/4
- Bertalanffy, Ludwig von:
- Borich, Gary D.; Ron P. Jemelka: Programs and Systems. An Evaluation Perspective, Academic Press (A Subsi-dary of Harcourt Brace Jovanovich, Publishers), 1982. New York, London, Paris, San Diego, San Francisco, São Paulo, Sydney, Tokyo, Toronto, ISBN 0-12-118620-2
- Checkland, Peter: A rendszerszemlélet elmélete és gyakorlata, OMFB - SKV, l987. ISB 963 340 809 1
- Hajnal Albert: A modellek modellje (Az interdiszciplináris szemlélet problémái), in. Kindler J. - Kiss I.: Rendszerku-tatás, KJK, 1973.
- Bars, Ruth ; Vámos, Tibor ; Nagy, Dezső ; Monos, Emil ; Max, Gyula ; Benedek, András (szerk.) Rendszerek a szak-képzésben, Budapest, Magyarország : BME Tanárképző Központ (2015) , 123 p. ISBN: 9789633132067
- Vámos Tibor, Bars Ruth, Benedek András, Sik Dávid (2016). Sysbook -Rendszerekről és irányításról mindenkinek. Készült az MTA Automatizálási és Számítástudományi Intézete tudományos programjának keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézetével együttműködésben. URL: sysbook -sztaki.hu
- Vámos Tibor, Bars Ruth, Benedek András, Sik Dávid (2017). Sysbook – Rendszerekről és irányításokról különböző szinteken. MTA-BME NYITOTT TANANYAGFEJLESZTÉS KUTATÓCSOPORT KÖZLEMÉNYEK (2017.1. szám) 33-52.
- Bars Ruth (2019). A szabályozástechnika alapkurzus innovatív oktatási módszerei. MTA-BME NYITOTT TANANYAGFEJLESZTÉS KUTATÓCSOPORT KÖZLEMÉNYEK (2019. 9. szám)
Általános szabályok
A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése két évközi írásbeli teljesítménymérés (s összegző tanulmányi teljesítményértékelés), házi feladatok és a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel (részteljesít-mény értékelés) alapján történik.
Teljesítményértékelési módszerek
A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy csoportosan készített házi feladat, a házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét értékelési módját a gyakorlatvezető határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelős-ség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a gyakorlat folyamatában, felkérésre vezetett példamegoldás a hallgatók előtt; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés A vizsga elemei: - írásbeli teljesítményértékelés (részvizsga), rövid leírása [mit, hogy mér, mire fókuszál…] - szóbeli teljesítményértékelés (részvizsga), rövid leírása [mit, hogy mér, mire fókuszál…] - gyakorlati teljesítményértékelés (részvizsga), rövid leírása [mit, hogy mér, mire fókuszál…] - évközi eredmények beszámítása (csak a … dátum után szerzett eredmények, milyen évközi eredmények ve-hetők figyelembe, milyen mértékben stb.).
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- Aktív részvétel az órákon: 30
- Bemutató készítése: 25
- Prezentálása: 25
- Szakirodalom tanulmányozása: 20
- Összesen: 100
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
Kontakt tanórán való részvétel, bemutató készítés és prezentálás
Érdemjegy-megállapítás
% | |
---|---|
Jeles | 90-100 |
Jeles | 85-89 |
Jó | 73-84 |
Közepes | 65-72 |
Elégséges | 50-64 |
Elégtelen | 0-49 |
Javítás és pótlás
- Az egyes évközi teljesítményértékelésekhez nem tartozik egyenkénti minimumkövetelmény, ezért egyenkénti pótlásuk nem lehetséges. - A házi feladat – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – késedelmesen a pótlási időszak utol-só napján 16:00 óráig adható be vagy elektronikus formában 23:59-ig küldhető meg. - Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető. - A két összegző tanulmányi teljesítményértékelés összevont formában a pótlási időszakban – első alkalommal – díjmentesen pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet vesszük figyelembe. - Amennyiben pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal, összevont formában ismételt kísérletet a sikertelen első pótlás javítására.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Munka jellege | Munkaórák száma |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 14 |
félévközi készülés a gyakorlatokra | 20 |
felkészülés a teljesítményértékelésekre | 18 |
házi feladat elkészítése | 12 |
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása | 26 |
összesen | 90 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 06.03-án. Érvényes 2024.06.03-tól.
A félévben sorra vett témák
A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blok-kokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.
Előadások témái | |
---|---|
1. | A rendszerszemlélet fogalmának megjelenése és diszciplináris kapcsolata más tudományokhoz. |
2. | A rendszer és környezete közötti kapcsolat - a megfigyelés, leírás, azonosság és különbségek meghatározása. mint a rendszerelmélet lényeges módszertani alapjai. |
3. | A modell fogalma, a rendszerek leírásában és vizsgálatában betöltött szerepe. |
4. | A bemeneti és kimeneti tényezők szerepe, a visszacsatolás fogalma a rendszerekben. |
5. | A statikus és dinamikus rendszerek közötti különbségek. Tranziens hatások a rendszerekben, a holtidő fogalma. |
6. | Az oktatás-képzés folyamata, mint rendszer. Makro- és mikro-összefüggések a rendszerek csoportosítása során. |
7. | A modellalkotás, leírás és átalakítás célja és lehetősége. Gyakorlati példák. |
8. | A szabályozás célja és megvalósítási formái. |
9. | A szakképzési rendszer modellképei, különös tekintettel az elmúlt évtized változásaira. |
10. | A szakoktató szerepe és szabályozói lehetőségei a pedagógiai rendszerekben. |
További oktatók
Név | Beosztás | Elérhetőség |
---|---|---|
Manojlovic Helena | tanársegéd | helenamanojlovic@edu.bme.hu |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.