Szak: Mérnöktanár (4 féléves) - műszaki szakoktató végzettséggel 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 1
Szak: Közgazdásztanár (4 féléves) - üzleti szakoktató végzettséggel 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 1
Szak: Mérnöktanár (2 féléves) - 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 1
Szak: Közgazdásztanár (2 féléves) - 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 1
Szak: Mérnöktanár (4 féléves) - 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 1
Szak: Közgazdásztanár (4 féléves) - 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 1
Célkitűzések
A tantárgya célja, hogy a hallgató megismerje a szakoktatói munkához szükséges neveléstan fogalmát, integrálja a neveléselméleti, neveléstörténeti, és nevelésszociológiai alapismereteket, valamint felkészítést kapjon a jövőbeli szak-oktatói munkájában alkalmazandó, saját, koherens nevelési koncepciója kiépítéséhez
Tanulmányi eredmények
Tudás
- A hallgató alapvető neveléselméleti, neveléstörténeti és nevelésszociológiai tájékozottságra és nevelési mód-szerkompetenciára tesz szert.
- Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás legfontosabb pedagógiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
- Átfogóan ismeri a szakképzés és nevelés jogszabályi elvárásait és rendszerét.
- Ismeri a műszaki szakoktató szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus társadalomtudo-mányi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat a szakképzés nézőpontjából.
- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a nevelési színterekről és nevelési tartományokról
- Ismeri a konstruktív életvezetés modelljét.
- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a nevelés társas közegéről, az azt érintő társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokratikus nevelésről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról.
- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a nevelési problémákról és a fő problémamegoldási módszerekről.
- Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
Képesség
- A hallgató alapvető nevelési módszerkompetenciára tesz szert.
- Képes a szakképzéssel összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést elősegítő pályaorientációs feladatok ellátására. Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus, internet alapú, könyvtári forrásait.
- Képes a tanulók érdeklődésének, figyelmének folyamatos fenntartására.
- Képes a szakterületével kapcsolatos online és nyomtatott nevelési szakirodalom magyar és részben idegen nyelven történő megértésére és használatára.
- Képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.
Attitűd
- Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és a gyakorlati működés alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
- Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
- Tiszteli a tanulók személyiségét.
- Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, és reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
Önállóság és felelősség
- Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek kapcsolatait.
- Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
- A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakmai neveléssel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
Oktatásmódszertan
önálló feladatvégzés, csoportmunka, kollaboratív technikák
Tanulástámogató anyagok
- Fűzi Beatrix: Neveléstan (tankonyvtar.hu) 2015.
- Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest, 2004
- Benedek András (szerk.): Szakképzés-pedagógia. Budapest: Typotex, 2006.
- Jelenits István: Keresztény emberkép. In: Hagyomány és megújulás a magyar oktatásban. Neveléstörténeti Füzetek 19. OPKM, Budapest, 2002, 69-74. o.
- Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
- Nahalka István: Irányzatok a természettudományos nevelés második világháború utáni fejlődésében. Új Pedagógiai Szemle. Budapest, 1993.
- „Opus et Educatio” és „Neveléstudomány” c. online folyóiratok neveléstani témájú cikkei.
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy beadandó dolgozat, egy sikeresen megírt zárthelyi dolgozat és a gyakorlatokon tanúsított aktivitás összesített eredménye alapján történik.
Teljesítményértékelési módszerek
1. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: • Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése írásos formában. A második konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész az első konzultáció anyaga, valamint a kötelező szakirodalom első két fejezete. A harmadik konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a második konzultáció anyaga, valamint a kötelező szakirodalom harmadik és negyedik fejezete. Az ellenőrző dolgozat állhat kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; rövid esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. • Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. • Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon; az értékelési elveket a tantárgy előadója határozza meg. 2. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) 1. van
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- Tanórán való részvétel: 10
- Házi feladat elkészítése: 10
- Ellenőrző dolgozat: 20
- Összesen: 40
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
- Írásbeli és szóbeli vizsga: 60
- Évközi eredmények beszámítása: 40
- Összesen: 100
Érdemjegy-megállapítás
% | |
---|---|
Jeles | 95-100 |
Jeles | 87-95 |
Jó | 75-86 |
Közepes | 62-75 |
Elégséges | 50-61 |
Elégtelen | 0-49 |
Javítás és pótlás
1) A házi feladat és a vizsga a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Munka jellege | Munkaórák száma |
---|---|
házi dolgozat elkészítése | 20 |
dolgozatra való felkészülés | 30 |
órai aktivitás | 40 |
összesen | 90 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 06.03-án. Érvényes 2024.06.03-tól.
A félévben sorra vett témák
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll.
Előadások témái | |
---|---|
1. | Neveléselméleti és neveléstörténeti alapfogalmak. Ókori és középkori nevelés: Folyammenti kultúrák; az ókori görögök és rómaiak nevelése. A kereszténység megjelenése. Reneszánsz, humanizmus. A felvilágosodás hatása a nevelésre. Reformpedagógiai mozgalom. Digitális nevelés. |
2. | A nevelés fogalma, a pedagógus, mint nevelő. Nevelési színterek és tartományok. Nevelési alaptípusok. Konstruktív életvezetés. Az ösztönző-motivációs személyiségkomponensek: szokások, életvezetési modellek, meggyőződések. Erkölcsi magatartás. Önszabályozó jellem. |
3. | A nevelési folyamat, nevelési módszerek, a nevelés tervezése. Szakmai nevelés. A nevelés társas közege; nevelés és társadalom (nevelésszociológia), szocializáció. Egyén és közösség: ökoszociális környezet, szociális tanulás. |
4. | A csoport. A család: funkciói, a család életmódja, szocializációs zavarok. Az iskola, mint nevelési színtér. Konfliktusok és nevelés. Társadalmi környezet. A média szerepe. |
További oktatók
Név | Beosztás | Elérhetőség |
---|---|---|
Dr. Berzsenyi Emese | adjunktus | berzsenyi.emese@gtk.bme.hu |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.