Közgazdaságtan - BMEGT30A300

A tantárgy a közgazdasági alapműveltséghez tartozó alapvető fogalmak, elvek és összefüggések megismertetésével, illetve a közgazdasági elméletépítés logikájának bemutatásával nemcsak a mindennapi életben előforduló közgazdasági jelenségek megértéséhez járul hozzá, hanem a tágabb értelemben vett társadalmi jelenségek megértését is segíti.

1. Ismeri a tudományos eljárás menetét, közgazdasági alapfogalmakat és az alapvető elméleti modellek logikai rendszerét
2. Ismeri az uralkodó elmélet (általános egyensúlyelmélet) elemzési módszerét (komparatív statika, egyensúly, alternatíva költség)
3. Ismeri a gazdasági jóléti elemzés módszerét
4. Ismeri néhány alapvető piaci forma estében az árazási stratégiákat;
5. Ismer néhány jellegzetes mikroökonómiai kérdést a piackudarcok témaköréből (kontraszelekció, jelzés, erkölcsi kockázat, környezetszennyezés, közjavak)
6. Ismeri a nemzeti számvitel logikáját, az ebből nyerhető adatokat
7. Ismeri a pénzgazdaságok Keynes által kiemelt három fő törvényszerűségét (multiplikátor hatás, megtakarítási paradoxon, kényszerű munkanélküliség)
8. Ismeri a piacgazdaság növekedési logikáját
9. Ismeri a modern (hitel)pénz- és bankrendszer működési szabályait és viselkedési törvényszerűségeit
10. Ismeri az alapvető pénzügyi döntési logikát

1. Képes az uralkodó elmélet elemzési módszerének alkalmazására, mind a jóléti változások becslésére, mind az adók hatásának elemzésére, mind egyéb árazási kérdések megértésére
2. Képes egyszerű vállalati gazdaságossági számítások (pl. jelenérték-számítás, költség-haszon elemzések) elvégzésére, beleértve a különböző hitelkonstrukciók értékelését (pl.: CHF hitel)
3. Képes az alapvető piaci struktúrák azonosítására, a megfelelő adatok alapján a piac, illetve a vállalat helyzetének jellemzésére alkalmas vállalati és iparági szintű mutatók kiszámítására,
4. Képes értelmezni a gazdaság egészében bekövetkező változásokat, különös tekintettel a pénzpolitikai és költségvetési politikai lépésekre
5. Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére,
6. Képes megérteni és használni a közgazdaságtan szakirodalmát, könyvtári forrásait,
7. Képes értelmezni a sajtóban olvasott gazdasági eseményeket, folyamatokat.

1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
2. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
3. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára,
4. Törekszik a közgazdasági problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára,
5. Törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra,
6. Törekszik a gazdasági hatékonyság szempontjának a vállalati működés során való érvényesítésére, komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is képes a szempontok teljes körű figyelembevételével és mérlegelésével meghozni döntéseit.

1. Önállóan végzi a mikro- és makrogazdasági feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását,
2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
3. szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más szakterületek művelőivel is,
4. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.

Előadások, számítási gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok.

• Mankiw, N. G.: A közgazdaságtan alapjai. Osiris, 2011.
• Margitay – Daruka – Petró: Mikroökonómia (Jegyzet a Mikro- és makroökonómia tárgyhoz),
• Pindyck, R. S.– Rubinfeld, D. L.: Microeconomics. Eighth Edition (Global Edition). Pearson, 2015.
• Gilányi, Zs.(2020), Piacgazda(g)ság: oikonomia vagy khrematistiké?, Akadémia kiadó.
• L-Randall Wray (2015), Modern Money Theory, Palgrave.
• Hal. R Varian (2014), Intermediate Microeconomics with Calculus, WW Norton and Co. New York
• Egyéb oktatási segédanyagok (gyakorló feladatok, mintazh stb.) a Moodle rendszerben, a tárgy neve és kódja alatt érhetőek el. Other learning material (e.g.: exercises for practice, sample tests) is available on the Moodle page under the subject code.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése négy részből tevődik össze: egy évközi írásbeli teljesítménymérés (összegző tanulmányi teljesítményértékelés) és szorgalmi időszakban részteljesítmény-ellenőrzés és -értékelés az aláírásért, illetve prezentáció és a vizsgaidőszakban végzett összegző teljesítményértékelés (írásbeli vizsga) alapján történik, amelyek közül az utóbbi két évközi, nem kötelező összegző teljesítményértékelés alapján kiváltható (így az évközi teljesítmény alapján megajánlott jegy szerezhető).

1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja, zárthelyi dolgozat formájában; amely tartalmaz egyrészt tesztkérdéseket, melyek a lexikális tudást, az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését, másrészt számítási feladatokat, melyek a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős határozza meg a tantárgy előadóival egyetértésben, a rendelkezésre álló munkaidő 45 perc. 2. Részteljesítmény-ellenőrzés és -értékelés: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos ellenőrzési és értékelési módja, a folyamatos felkészülés és az önellenőrzés elősegítése érdekében. A félév során 8 héten a Moodle felületen 10 kérdés 80%-os megválaszolása esetén szerezhetnek 2-2%-ot, amiből 10 százalékpont beszámít az év végi vizsgajegy kialakításánál figyelembe vett maximális pontszámba. 3. Órai csoportos prezentáció: az órák során aktív Hallgatók 2-3 fős csoportokban előre megadott, az órához kapcsolódó témákban készíthetnek és adhatnak elő prezentációt, amivel 20 százalékpontot szerezhetnek az év végi vizsgajegy kialakításánál figyelembe vett maximális pontszámba. 4. Írásbeli teljesítményértékelés (írásbeli vizsga): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja, vizsgadolgozat formájában; amely tartalmaz egyrészt tesztkérdéseket, melyek a lexikális tudást, az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését, másrészt számítási feladatokat, melyek a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős határozza meg a tantárgy előadóival egyetértésben, a rendelkezésre álló munkaidő 90 perc. 5. Évközi eredmények beszámítása: A sikeres évközi (kötelező és nem kötelező) összegző tanulmányi teljesítményértékelések összege alapján a tantárgyból megajánlott jegy szerezhető, amely kiváltja az írásbeli vizsgát, ám az érdemjegy megállapításánál ugyanúgy 80 százalékpontot szerezhetnek vele, mint az írásbeli teljesítményértékeléssel.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 40
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 40
• Részteljesítmény-ellenőrzés és –értékelés: 10: 10
• Prezentáció: 10
• Összesen: 100

• Írásbeli vizsga: 100

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.2 pont szerinti kötelező évközi összegző tanulmányi teljesítményértékelésen a megszerezhető pontszám legalább 40 %-át elérje a hallgató, illetve a részteljesítmény-ellenőrzés és –értékelésen elérjen 50%-ot (Azaz a 8 heti feladatból 4-et teljesítsen).

1) A kötelező évközi összegző tanulmányi teljesítményértékelés a szorgalmi időszakban – első alkalommal – díjmentesen pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelembe. 2) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató aláírást szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal, a pótlási időszakban ismételt kísérletet tehet a sikertelen első pótlás javítására. 3) A nem kötelező évközi összegző tanulmányi teljesítményértékelés nem pótolható és nem javítható, de a hallgató a megszerzett megajánlott jegyet nem köteles elfogadni, illetve amennyiben az aláírást megszerezte, érvényes érdemjegyet az írásbeli vizsga sikeres teljesítésével is szerezhet. Ebben az esetben az évközi teljesítményértékelések eredményét a végső érdemjegy megállapításánál már nem vesszük figyelembe. 4) Az írásbeli vizsga a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelembe.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 05.06-án. Érvényes 2024.05.06-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Közgazdaságtan Tanszék vezetője hagyja jóvá.