PEDAGOGICAL COMPETENCES OF VOCATIONAL INSTRUCTORS - BMEGT51A555

The purpose of the course is for students to learn about pedagogical competencies and their role in certain stages of a teacher's career, as well as in the teacher certification system. The subject interprets pedagogical competences in the paradigm of lifelong learning, in the context of adaptation to the 21st century learning environment, thus helping the formation of the students' pedagogical approach in the light of current challenges. The course offers the opportunity to develop foreign language competencies through the analysis of literature and the presentation of research results.

1. You know the origin, history and meaning of lifelong learning.
2. knows the student-centered learning models: self-directed learning, reflective practice
3. During the training, students acquire the necessary knowledge and skills: to understand the importance of maintaining lifelong competitive knowledge, by performing an independent occupation and job analysis, analyzing their own learning abilities and methods, the acquired and expected competencies.
4. They understand the problem of learning skills as a life skill, the new type of relational capital, network work, team work, work methods in the context of lifelong learning.
5. The responses of education to global change, the new forms of the higher education model.
6. How economic trends affect education and what kind of resource is the production of knowledge value.

1. During the training, we strive to demonstrate practical applicability and a high degree of practical orientation by analyzing theoretical knowledge and changes, using the widest possible range of engineering examples and case studies.
2. She is able to independently analyze her own career from the point of view of lifelong learning.
3. Able to interpret international trends and trends.
4. Able to work in groups and choose a topic to be presented together.
5. Able to gather resources to analyze trends in the labor market and your own career.
6. Able to analyze foreign language literature and present research results.

1. Cooperates with the instructor and fellow students in expanding knowledge.
2. Determined, constructive, cooperative and proactive when performing group tasks.
3. It is open and receptive to the new results of educational science and learning practice.
4. He strives for accurate and error-free task solutions.
5. Analyzes the foreign language literature independently and displays the results independently.

1. Independently thinks through tasks and problems and solves them based on given resources.
2. Openly accepts well-founded critical comments.
3. In group work, in order to achieve the goal, he mobilizes his theoretical and practical knowledge and skills autonomously and in cooperation with the other members of the group.

Lectures, written and oral communication, use of IT tools and techniques, optional assignments prepared independently and in group work.

• A pedagógiai kompetenciák (8/2013. EMMI rendelet a tanárszakok kimeneti követelményeiről; 326/2013. kormányrendelet a pedagógus előmeneteli rendszerről – részletes útmutató: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/utmutato_a_pedagogusok_minositesi_rendszereben_3jav.pdf)
• Fehérvári Anikó (2019, szerk.): Alapkompetenciák fejlesztése öt európai országban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
• Halász Gábor (2009): Egész életen át tartó tanulás: az új oktatáspolitikai paradigma. https://ofi.oh.gov.hu/egesz-eleten-tarto-tanulas-az-uj-oktataspolitikai-paradigma.
• Nagy József (2020): Megújuló pedagógia. http://www.staff.u-szeged.hu/~nagyjozs/pdf/2020_Megujulo_pedagogia.pdf#page=1.
• A tanulási környezet fogalma. (2019). Tempus Közalapítvány. https://tka.hu/celcsoport/6479/tanulasi-kornyezetek
• Arató F. (2018). A négydimenziós értékelés néhány gyakorlati aspektusa. Új Pedagógiai Szemle, 68(11–12), 23–45. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-negydimenzios-ertekeles-nehany-gyakorlati-aspektusa
• Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák. (2009). https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egesz-eleten-at-tarto
• Bárdossy Ildikó, Dudás, M., Petőné Nagy, C., & Priskinné Rizner, E. (2002). A kritikai gondolkodás fejlesztése: az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. PTE.
• Bernáth László, Kollár Katalin, N., & Németh Lilla. (2015). A tanulási stílus mérése. ELTE Eötvös K.
• Cserné Adermann, G. (2008). Tanulási stílusok és képzési stratégiák. In Andragógiai ismeretek (Köt. 3, o. 481–486). Nemzeti Szakképzési és Feln􀄪ttképzési Intézet.
• D. Molnár É. (2014). Az önszabályozott tanulás pedagógiai jelentősége. In Benedek A. & Golnhofer E. (Szerk.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2013. Tanulás és környezete (o. 29–54). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság. http://real.mtak.hu/28312/
• Dávid, M. (2006). A tanulási kompetencia fejlesztése – elméleti háttér. Alkalmazott pszichológia, 8(1), 51–64.
• Falus Iván, Bikics, G., Eszterházy Károly Főiskola (Eger), Felméry, K., Kálmán, O., Kimmel, M., Király, Z., Major, É., Mészáros, G., Nyikos, M., Rapos, N., & Tókos, K. (2011). Tanári pályaalkalmasság - kompetenciák - sztenderdek: nemzetközi áttekintés. Eszterházy Károly Főiskola.
• Gaskó K. (2009). Az önszabályozás és tanulási motivációk szerepe serdülőkorban. Pedagógusképzés, 7(36), 159–176.
• Gaskó K., Gönczöl E., Horváth H. A., & Katona N. (2011). Megtanulni tanulni - de hogyan? Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány.
• Gibbs, G., Great Britain, & Further Education Unit. (1988). Learning by doing: a guide to teaching and learning methods. FEU.
• Golnhofer, E., Bábosik, I., Hegedűs, J., Hunyady, G., M. Nádasi, M., Ollé, J., & Szivák, J. (2006). Az iskolák belső világa (Köt. 6). Bölcsész Konzorcium. https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwj3kb2mjvbvAhXL_CoKHVf_DdEQFjACegQIBRAD&url=https%3A%2F%2Fdocplayer.hu%2F5622-Az-iskolak-belso-vilaga.html&usg=AOvVaw0Q-96lLMEVkQyzBNOIQzEq
• Hargreaves, A., & Fullan, M. (2012). Professional capital: transforming teaching in every school. Routledge.
• Hunya M. (2014). Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. https://ofi.oh.gov.hu/publikacio/reflektiv-pedagogus-reflektiv-gyakorlat
• Juhászné Gáspár D. (2010a). A projektmódszer. Fejlesztők. https://www.fejlesztok.hu/modszerek/430-a-projektmodszer
• Juhászné Gáspár D. (2010b). Kooperatív tanulási technikák. Fejlesztők. https://www.fejlesztok.hu/modszerek/433-kooperativ-tanulasi-technikak
• Katona N. (2009a). Motiváció és önszabályozó tanulás. Pedagógusképzés, 7(2–3), 129–158.
• Katona N. (2009b). Motiváció és önszabályozó tanulás. Pedagógusképzés, 7(2–3), 129–158.
• Kerekes B., Tóth M., Bessenyeiné Tóth T., Fűrész E., Kopp G., Molnárné Varga K., Pusztai K., & Tóth K. (2019). Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez (6. kiad.). Oktatási Hivatal. https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwi9-fT6pvbvAhUMxosKHdWaA8EQFjAAegQIAhAE&url=https%3A%2F%2Fwww.oktatas.hu%2Fkiadvanyok&usg=AOvVaw0W6vbVJBj0SZ7MS1CW-PIK
• Knausz I. (2001). A tanítás mestersége. http://mek.niif.hu/01800/01817/01817.htm#7
• Kotschy, B., Falus, I., Felméry, K., Imre, A., Kálmán, O., Kimmel, M., Király, Z., Mészáros, G., Rapos, N., Tókos, K., & Visi, J. (2011). A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. EKF.
• Kovács Z. (2006). Az önszabályozó tanulás fejlesztésének lehetőségei. Pedagógusképzés, 4 (33)(3–4), 51–64.
• Kraiciné Szokoly, M. (2004). Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó.
• Lada L. (2009). Oktatási módszerek. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/problemak-kerdesek/oktatasi-modszerek
• Lénárd S., & Rapos N. (2006). Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez. Országos Közoktatási Intézet.
• Lénárd Sándor, & Rapos Nóra. (2008a). Az adaptív iskola. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság.
• Lénárd Sándor, & Rapos Nóra. (2008b). Az adaptivitás szemlélete. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság.
• Loughran, J. (2010). What expert teachers do: enhancing professional knowledge for classroom practice. Allen & Unwin.
• Loughran, J. (2012). What Expert Teachers Do (0 kiad.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203851470
• M. Nádasi M. (2010). A projektoktatás elmélete és gyakorlata. https://tehetseg.hu/konyv/projektoktatas-elmelete-es-gyakorlata
• Magyaror oktatási rendszer. (2017). [Text]. Eurydice - European Commission. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/hungary_hu
• Mayer, J., Wolfné Borsi, J., Kőpatakiné Mészáros, M., & Singer, P. (2003). Tanári kulcskompetenciák. Országos Közoktatási Intézet. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/modszertani-strategiak/tanari-kulcskompetenciak
• Metzig, W., & Schuster, M. (2003). Tanuljunk meg tanulni!: a tanulási stratégiák hatékony alkalmazásának módszerei. Medicina.
• Mező Ferenc. (2002). A tanulás stratégiája. Pedellus Novitas Kft.
• Nagy, Z., & D. Molnár, É. (2017). Tanulást hátráltató, nem hatékony stratégiák és korrigálási lehetőségeik. Magyar Pedagógia, 117(4), 347–363. https://doi.org/10.17670/MPed.2017.4.347
• Nahalka, I., Gaskó, K., Hajdu, E., Kálmán, O., Lukács, I., & Petriné Feyér, J. (2006). A hatékony tanulás (Köt. 3). Bölcsész Konzorcium. https://docplayer.hu/15943901-A-gyakorlati-pedagogia-nehany-alapkerdese.html
• Nikitscher, P. (2016). Milyen a jó pedagógus? – elvárások, szerepek, kompetenciák az empirikus kutatások tükrében | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. https://ofi.oh.gov.hu/publikacio/milyen-jo-pedagogus-elvarasok-szerepek-kompetenciak-az-empirikus-kutatasok-tukreben
• Rapos Nóra. (2011). Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
• Réti, M. (Szerk.). (2011). Kívül-belül jó iskola: tanító terek. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
• Scales, P. (2013). Teaching in the lifelong learning sector. Open University Press.
• Schön, D. A. (1983). The reflective practitioner: how professionals think in action. Basic Books.
• Szivák J. (2010). A reflektív gondolkodás fejlesztése. https://tehetseg.hu/konyv/projektoktatas-elmelete-es-gyakorlata
• Takács V., Galambos R., Grohe A., Kiss L., Mikó G., & Vajnai V. (2010). Dilemma, disputa, demokrácia - kézikönyv a vitakultúra fejlesztéséhez. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány. https://i-dia.org/en/termek/dilemma-disputa-demokracia/
• Taskó, T. A. (2015). Tanulási készségek és az alulteljesítés mérése – a KATT kérdőív. ELTE Eötvös K.
• Varga, J. (2018). A készségek és az oktatás követelményrendszere a tudásalapú társadalomban. Magyar Tudomány, 179(1), 69–76. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.1.8

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése. Idegen nyelvű szakirodalom feldolgozása 1 kredit értékben, melyet a 2. házi feladat keretében lehet teljesíteni.

PPT prezentáció, szakirodalom-feldolgozás és félévközi zárthelyi dolgozat adja a félévközi érdemjegyet.

• részteljesítmény értékelés (prezentáció): 33
• részteljesítmény értékelés (szakirodalom-feldolgozás): 33
• részteljesítmény értékelés (félévközi zárthelyi dolgozat): 34
• összesen: 100

PPT prezentáció elkészítése, zárthelyi dolgozat teljesítése, szakirodalom- feldolgozása.

A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

Consulted with the Faculty Student Representative Committee, approved by the Vice Dean for Education, valid from: 06.11.2023.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.