PEDAGÓGIAI KOMPETENCIÁK - BMEGT51A555

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a pedagógiai kompetenciákat és azok szerepét a pedagógus-életpálya egyes szakaszaiban, illetve a pedagógus-minősítési rendszerben. A tantárgy a pedagógiai kompetenciákat az életen át tartó tanulás paradigmájában, a 21. századi tanulási környezethez való alkalmazkodás kontextusában értelmezi, segítve ezzel a hallgatók pedagógiai szemléletének aktuális kihívások tükrében történő formálódását. A tantárgy lehetőséget kínál az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésére a szakirodalom elemzése és a kutatási eredmények bemutatása révén.

1. Ismeri a lifelong learning eredetét, történetét, jelentését.
2. Ismeri a hallgató centrikus tanulási modelleket: önirányított-tanulás, reflective-practice
3. A hallgatók a képzés során megszerzik a szükséges ismereteket és készségeket: megérteni az életen át tartó versenyképes tudás fenntartásának jelentőségét, önálló foglalkozás és munkakör-elemzést végezve saját tanulási képességeit és módszereit elemezve, a megszerzett és elvárt kompetenciákat.
4. Megértik a tanulási készség mint életkészség problematikáját az új típusú kapcsolati tőke hálózati munka, team munka, munkamódszereit az életen át tartó tanulás kontextusában.
5. A globális változásra az oktatás válaszait, a felsőoktatási modell új formáit.
6. A gazdasági trendek hogyan hatnak az oktatásra és a tudásérték termelés milyen erőforrást képez.

1. A képzés során törekszünk az elméleti ismeretek, változások elemzésével, minél szélesebb körű mérnöki példákon, és esettanulmányokon keresztül a gyakorlati alkalmazhatóság bemutatására és a nagyfokú gyakorlatorientációra.
2. Képes önállóan saját karrierjét az életen át tartó tanulás szempontjából elemezni.
3. Képes a nemzetközi trendek, tendenciák értelmezésére.
4. Képes csoportokban dolgozni és közösen választani bemutatandó témát.
5. Képes forrásokat gyűjteni a munkaerőpiaci tendenciák, saját karrierje elemzéséhez.
6. Képes az idegen nyelvű szakirodalom elemzésére, a kutatási eredmények bemutatására.

1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival.
2. Csoportos feladatvégzés esetén határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
3. Nyitott és befogadó a neveléstudomány és a tanulási gyakorlat új eredményei iránt.
4. Törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra.
5. Az idegen nyelvű szakirodalmat önállóan elemzi, az eredményeket önállóan megjeleníti.

1. Önállóan végzi a feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását.
2. Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket.
3. Csoportmunkában a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok.

• A pedagógiai kompetenciák (8/2013. EMMI rendelet a tanárszakok kimeneti követelményeiről; 326/2013. kormányrendelet a pedagógus előmeneteli rendszerről – részletes útmutató: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/utmutato_a_pedagogusok_minositesi_rendszereben_3jav.pdf)
• Fehérvári Anikó (2019, szerk.): Alapkompetenciák fejlesztése öt európai országban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
• Halász Gábor (2009): Egész életen át tartó tanulás: az új oktatáspolitikai paradigma. https://ofi.oh.gov.hu/egesz-eleten-tarto-tanulas-az-uj-oktataspolitikai-paradigma.
• Nagy József (2020): Megújuló pedagógia. http://www.staff.u-szeged.hu/~nagyjozs/pdf/2020_Megujulo_pedagogia.pdf#page=1.
• A tanulási környezet fogalma. (2019). Tempus Közalapítvány. https://tka.hu/celcsoport/6479/tanulasi-kornyezetek
• Arató F. (2018). A négydimenziós értékelés néhány gyakorlati aspektusa. Új Pedagógiai Szemle, 68(11–12), 23–45. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-negydimenzios-ertekeles-nehany-gyakorlati-aspektusa
• Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák. (2009). https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egesz-eleten-at-tarto
• Bárdossy Ildikó, Dudás, M., Petőné Nagy, C., & Priskinné Rizner, E. (2002). A kritikai gondolkodás fejlesztése: az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. PTE.
• Bernáth László, Kollár Katalin, N., & Németh Lilla. (2015). A tanulási stílus mérése. ELTE Eötvös K.
• Cserné Adermann, G. (2008). Tanulási stílusok és képzési stratégiák. In Andragógiai ismeretek (Köt. 3, o. 481–486). Nemzeti Szakképzési és Feln􀄪ttképzési Intézet.
• D. Molnár É. (2014). Az önszabályozott tanulás pedagógiai jelentősége. In Benedek A. & Golnhofer E. (Szerk.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2013. Tanulás és környezete (o. 29–54). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság. http://real.mtak.hu/28312/
• Dávid, M. (2006). A tanulási kompetencia fejlesztése – elméleti háttér. Alkalmazott pszichológia, 8(1), 51–64.
• Falus Iván, Bikics, G., Eszterházy Károly Főiskola (Eger), Felméry, K., Kálmán, O., Kimmel, M., Király, Z., Major, É., Mészáros, G., Nyikos, M., Rapos, N., & Tókos, K. (2011). Tanári pályaalkalmasság - kompetenciák - sztenderdek: nemzetközi áttekintés. Eszterházy Károly Főiskola.
• Gaskó K. (2009). Az önszabályozás és tanulási motivációk szerepe serdülőkorban. Pedagógusképzés, 7(36), 159–176.
• Gaskó K., Gönczöl E., Horváth H. A., & Katona N. (2011). Megtanulni tanulni - de hogyan? Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány.
• Gibbs, G., Great Britain, & Further Education Unit. (1988). Learning by doing: a guide to teaching and learning methods. FEU.
• Golnhofer, E., Bábosik, I., Hegedűs, J., Hunyady, G., M. Nádasi, M., Ollé, J., & Szivák, J. (2006). Az iskolák belső világa (Köt. 6). Bölcsész Konzorcium. https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwj3kb2mjvbvAhXL_CoKHVf_DdEQFjACegQIBRAD&url=https%3A%2F%2Fdocplayer.hu%2F5622-Az-iskolak-belso-vilaga.html&usg=AOvVaw0Q-96lLMEVkQyzBNOIQzEq
• Hargreaves, A., & Fullan, M. (2012). Professional capital: transforming teaching in every school. Routledge.
• Hunya M. (2014). Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. https://ofi.oh.gov.hu/publikacio/reflektiv-pedagogus-reflektiv-gyakorlat
• Juhászné Gáspár D. (2010a). A projektmódszer. Fejlesztők. https://www.fejlesztok.hu/modszerek/430-a-projektmodszer
• Juhászné Gáspár D. (2010b). Kooperatív tanulási technikák. Fejlesztők. https://www.fejlesztok.hu/modszerek/433-kooperativ-tanulasi-technikak
• Katona N. (2009a). Motiváció és önszabályozó tanulás. Pedagógusképzés, 7(2–3), 129–158.
• Katona N. (2009b). Motiváció és önszabályozó tanulás. Pedagógusképzés, 7(2–3), 129–158.
• Kerekes B., Tóth M., Bessenyeiné Tóth T., Fűrész E., Kopp G., Molnárné Varga K., Pusztai K., & Tóth K. (2019). Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez (6. kiad.). Oktatási Hivatal. https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwi9-fT6pvbvAhUMxosKHdWaA8EQFjAAegQIAhAE&url=https%3A%2F%2Fwww.oktatas.hu%2Fkiadvanyok&usg=AOvVaw0W6vbVJBj0SZ7MS1CW-PIK
• Knausz I. (2001). A tanítás mestersége. http://mek.niif.hu/01800/01817/01817.htm#7
• Kotschy, B., Falus, I., Felméry, K., Imre, A., Kálmán, O., Kimmel, M., Király, Z., Mészáros, G., Rapos, N., Tókos, K., & Visi, J. (2011). A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. EKF.
• Kovács Z. (2006). Az önszabályozó tanulás fejlesztésének lehetőségei. Pedagógusképzés, 4 (33)(3–4), 51–64.
• Kraiciné Szokoly, M. (2004). Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó.
• Lada L. (2009). Oktatási módszerek. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/problemak-kerdesek/oktatasi-modszerek
• Lénárd S., & Rapos N. (2006). Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez. Országos Közoktatási Intézet.
• Lénárd Sándor, & Rapos Nóra. (2008a). Az adaptív iskola. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság.
• Lénárd Sándor, & Rapos Nóra. (2008b). Az adaptivitás szemlélete. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság.
• Loughran, J. (2010). What expert teachers do: enhancing professional knowledge for classroom practice. Allen & Unwin.
• Loughran, J. (2012). What Expert Teachers Do (0 kiad.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203851470
• M. Nádasi M. (2010). A projektoktatás elmélete és gyakorlata. https://tehetseg.hu/konyv/projektoktatas-elmelete-es-gyakorlata
• Magyaror oktatási rendszer. (2017). [Text]. Eurydice - European Commission. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/hungary_hu
• Mayer, J., Wolfné Borsi, J., Kőpatakiné Mészáros, M., & Singer, P. (2003). Tanári kulcskompetenciák. Országos Közoktatási Intézet. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/modszertani-strategiak/tanari-kulcskompetenciak
• Metzig, W., & Schuster, M. (2003). Tanuljunk meg tanulni!: a tanulási stratégiák hatékony alkalmazásának módszerei. Medicina.
• Mező Ferenc. (2002). A tanulás stratégiája. Pedellus Novitas Kft.
• Nagy, Z., & D. Molnár, É. (2017). Tanulást hátráltató, nem hatékony stratégiák és korrigálási lehetőségeik. Magyar Pedagógia, 117(4), 347–363. https://doi.org/10.17670/MPed.2017.4.347
• Nahalka, I., Gaskó, K., Hajdu, E., Kálmán, O., Lukács, I., & Petriné Feyér, J. (2006). A hatékony tanulás (Köt. 3). Bölcsész Konzorcium. https://docplayer.hu/15943901-A-gyakorlati-pedagogia-nehany-alapkerdese.html
• Nikitscher, P. (2016). Milyen a jó pedagógus? – elvárások, szerepek, kompetenciák az empirikus kutatások tükrében | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. https://ofi.oh.gov.hu/publikacio/milyen-jo-pedagogus-elvarasok-szerepek-kompetenciak-az-empirikus-kutatasok-tukreben
• Rapos Nóra. (2011). Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
• Réti, M. (Szerk.). (2011). Kívül-belül jó iskola: tanító terek. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
• Scales, P. (2013). Teaching in the lifelong learning sector. Open University Press.
• Schön, D. A. (1983). The reflective practitioner: how professionals think in action. Basic Books.
• Szivák J. (2010). A reflektív gondolkodás fejlesztése. https://tehetseg.hu/konyv/projektoktatas-elmelete-es-gyakorlata
• Takács V., Galambos R., Grohe A., Kiss L., Mikó G., & Vajnai V. (2010). Dilemma, disputa, demokrácia - kézikönyv a vitakultúra fejlesztéséhez. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány. https://i-dia.org/en/termek/dilemma-disputa-demokracia/
• Taskó, T. A. (2015). Tanulási készségek és az alulteljesítés mérése – a KATT kérdőív. ELTE Eötvös K.
• Varga, J. (2018). A készségek és az oktatás követelményrendszere a tudásalapú társadalomban. Magyar Tudomány, 179(1), 69–76. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.1.8

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése. Idegen nyelvű szakirodalom feldolgozása 1 kredit értékben, melyet a 2. házi feladat keretében lehet teljesíteni.

PPT prezentáció, szakirodalom-feldolgozás és félévközi zárthelyi dolgozat adja a félévközi érdemjegyet.

• részteljesítmény értékelés (prezentáció): 33
• részteljesítmény értékelés (szakirodalom-feldolgozás): 33
• részteljesítmény értékelés (félévközi zárthelyi dolgozat): 34
• összesen: 100

PPT prezentáció elkészítése, zárthelyi dolgozat teljesítése, szakirodalom- feldolgozása.

A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.11.06-án. Érvényes 2023.11.06-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.