Szak: Kommunikáció és médiatudomány alapszak - kötelező tárgyak 2018-tól
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 3
Célkitűzések
Áttekintjük a kiválasztott filozófiai területek legfontosabb problémáit, alapvető álláspontjait, a hozzájuk vezető gondolatmeneteket és a közöttük lévő vitákat, bemutatjuk a legfontosabb filozófiai módszereket. A tárgy célja egyfelől az, hogy szemléletmódot és eszközöket adjon a hallgatóknak, melyek egy értelmiségi számára segítik a tájékozódást az emberi lét alapkérdéseiben. Másfelől pedig a kiválasztott témák segítik a hallgatókat, hogy a szakterületük alapvető jelenségeivel kapcsolatos legfontosabb filozófiai elméleteket áttekintsék, hogy szakmájukkal kapcsolatban reflektált viszonyt tudjanak kialakítani.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
- Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
- Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
Képesség
- Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
- Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
- A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
- Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
Attitűd
- Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
- Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
- Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
- Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
- Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
- Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Önállóság és felelősség
- Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
- Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
- Önállóan végzi munkáját tevékenysége kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett.
- Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
- Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.
Oktatásmódszertan
Előadások
Tanulástámogató anyagok
- Grayling, A. C. (szerk.) 1997: Filozófiai kalauz, Bp.: Akadémiai kiadó
- Steiger K. (szerk.) 1992: Bevezetés a filozófiába, Szöveggyűjtemény, Bp.: Holnap Kiadó
- Störig, H. J. 1997: A filozófiai világtörténete, (ford.: Frenyó Z., Neumer K. és Zoltai D.) Bp.: Helikon Kiadó
- Warburton, N., 2000: Bevezetés a filozófiába, 3. kiad., (ford.: Bánki D.) Bp.: Kossuth Kiadó
- A tárgyhoz kapcsolódó jegyzet és a bemutatott slide-ok.
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: kettő írásbeli zárthelyi dolgozat vagy az azokkal egyenértékű írásbeli vizsga megírása az órai anyagból, és két rövid beadandó dolgozat alapján történik.
Teljesítményértékelési módszerek
1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: két zárthelyi dolgozat teljesítése a szorgalmi időszakban vagy egy azokkal egyenértékű vizsga megírása a vizsgaidőszakban. A két zárthelyi dolgozat ugyanolyan részt tesz ki az érdemjegyben, mint az írásbeli vizsga (50%). 2. Részteljesítmény-értékelés: egy rövid beadandó dolgozat elkészítése az előre megadott szövegek alapján és egy másik rövid beadandó dolgozat elkészítése a tárgy tematikájában egy oktatóval előre egyeztetett témában, amelyet a hallgató választ, de az oktató hagy jóvá.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés (1. ZH, kiváltható): 25
- 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés (2. ZH, kiváltható): 25
- 1. részteljesítmény értékelés (1. beadandó): 25
- 2. részteljesítmény értékelés (2. beadandó): 25
- összesen: 100
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
- írásbeli vizsga (kiváltható): 50
- összesen: 50
Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
Az aláírás megszerzésének feltétele az egyik beadandó dolgozat elkészítése a szorgalmi időszakban.
Érdemjegy-megállapítás
% | |
---|---|
Jeles | 90-100 |
Jeles | 81–90 |
Jó | 71–80 |
Közepes | 61–70 |
Elégséges | 50–60 |
Elégtelen | 0-49 |
Javítás és pótlás
A pótlás és javítás rendjét a hatályos TVSZ. szabályozza.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Munka jellege | Munkaórák száma |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 28 |
felkészülés a teljesítményértékelésekre | 28 |
házi feladat elkészítése | 28 |
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása | 6 |
összesen | 90 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa (2023.06.05.) az 580420/2/2023 iktatószámon hozott határozatával, amely érvényes 2023.06.05-től.
A félévben sorra vett témák
1. A filozófia és tudomány: a filozófiai megközelítés jellegzetességei, a filozófiai tapasztalat, a filozófia módszerei. Lehet-e definiálni a tudományt? Hol kezdődik a tudomány? Mennyire vagyunk tudományosak? Egységes-e a tudomány? Mi a baj a mai tudománnyal? A legfontosabb tudományelméletek. 2. Filozófiai emberképek és elmefilozófia: az én és a tudat, a gondolkodó lény, behaviorizmus, egzisztencializmus, a naturalizált ember, a tudományos emberkép; dualizmus, materializmus, redukció és emergencia. 3. Ismeretelmélet: szkepszis, tudás, igazolás, megismerési és tudásformák, szubjektív és objektív tudás, tudásszociológia, naturalizálás, szociálkonstruktivizmus. 4. Középkori és modern tudomány: A késő középkori arisztoteliánus világkép és a kialakuló új mechanisztikus világkép. Mi volt a baj a középkori tudománnyal? Az új tudományos szemléletmód eredete, filozófiája. A tudományos módszer: empirizmus, racionalizmus, pozitivizmus. 5. Istenérvek: a teizmus istenképe, ontológiai, kozmológiai, teleológiai istenérvek, intelligens tervezés vs. evolucionizmus. 6. Kreácionizmus és evolucionizmus. Mi az evolúcióelmélet? Milyen különböző evolúcióelméletek vannak? Milyen kritika fogalmazható meg velük szemben. Kreácionista kritikák. A kreácionista kritikák hiányosságai. 7. Politika filozófia: jog és erkölcs, a politikai szabadság és az egyenlőség kérdése, klasszikus politikafilozófiai iskolák: liberalizmus és konzervativizmus. Szocializmus. 8. Nyelvfilozófia: a nyelv (szimbolikus rendszerek) funkciói, alapproblémái, jel-jelentés-jelölet, pragmatika, a nyelv használat-elmélete.
Előadások témái |
---|
További oktatók
Név | Beosztás | Elérhetőség |
---|---|---|
Dr. Paksi Dániel | egyetemi adjunktus | paksi.daniel@gtk.bme.hu |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.