PHILOSOPHY - BMEGT41A117

We overview the most important problems of the selected fields of philosophy, as well as the arguments leading to them and the debates surrounding them. We present the most fundamental philosophical methods. On the one hand, the course objective is to offer perspectives and methods that contribute, for an intellectual, to deal with basic questions of human existence. On the other hand, the selected topics help students in understanding the most important philosophical theories regarding their own fields, and therefore to become reflexive about their own professions.

1. Students know the fundamental ways in which societies work, and the academic contexts of the subject..
2. Students know and understand the functioning mechanisms of social phenomena and subsystems studied by communication and media studies.
3. Students have competent methodological knowledge, understand the inherent possibilities and perspectives of methodological innovation.

1. Students can orient themselves among the deeper aspects of their field, among the practical problems of society, communication and the media, and among the possible solution methods.
2. Students are able to compare and synthesize the most fundamental theories and conceptions of communication in society, to advance rational arguments, and to form and defend their opinions in the course of debates at multiple layers of communication.
3. In the field of communication and media studies, students are able to form reasonable judgements based on available information, understand the consequences of their positions, and suggest genuine solutions on these grounds.
4. Students are able to competently apply academic terminology in their field, and engage in technical discourse,

1. Students are open to embrace social changes dynamically and in a value-oriented manner, and sensitive to perspectives antagonizing bias and prejudice.
2. Students accept that cultural phenomena are historically and socially determined and mobile.
3. Students accept and consistently endorse the intellectual diversity of social sciences, and plausibly represents their conceptual foundations in a range of environments.
4. Students are open to critical self-evaluation, to various forms of professional improvement, and to self-advancement methods of intellectuals’ world views. They strive to progress in these areas.
5. Students are able to acquire communication skills, to improve them, and to reflect on them.
6. Students are able to consciously and responsibly act in the interest of legal, ethical, and professional norms of their field, of their employer, and of society at large, in all ways of cooperation.

1. Students develop historically and politically consistent individual opinions in the narrow disciplinary niche that helps to develop self and environment.
2. Students become autonomous, constructive and assertive both in intra- and extra-institutional forms of cooperation.
3. Students become self-reliant in work besides being constantly critical and correcting own work.
4. Students take the responsibility in forming and justifying professional views.
5. Students take the responsibility for own analyses, conclusions and decisions.

Lectures and practices with active student participation (presentations, debates, small group work).

• Tankönyvek - Textbooks:
• 1. Grayling, A. C. (szerk.) 1997: Filozófiai kalauz, Bp.: Akadémiai kiadó
• 2. Steiger K. (szerk.) 1992: Bevezetés a filozófiába, Szöveggyűjtemény, Bp.: Holnap Kiadó
• 3. Störig, H. J. 1997: A filozófiai világtörténete, (ford.: Frenyó Z., Neumer K. és Zoltai D.) Bp.: Helikon Kiadó
• 4. Warburton, N., 2000: Bevezetés a filozófiába, 3. kiad., (ford.: Bánki D.) Bp.: Kossuth Kiadó

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: kettő évközi írásbeli részteljesítmény értékelés vagy az azokkal egyenértékű vizsga megírása az órai anyagból, és két rövid beadandó dolgozat alapján történik.

Részteljesítmény-értékelés: két zárthelyi dolgozat megírása a szorgalmi időszakban vagy egy azokkal egyenértékű vizsga megírása a vizsgaidőszakban az óra anyagából. Részteljesítmény-értékelés: a szorgalmi időszakban egy rövid beadandó dolgozat elkészítése az előre megadott szövegek alapján és egy másik rövid beadandó dolgozat elkészítése a tárgy tematikájában egy oktatóval előre egyeztetett témában, amelyet a hallgató választ, de az oktató hagy jóvá.

• 1. Részteljesítmény-értékelés (1. ZH): 25
• 2. Részteljesítmény-értékelés (2. ZH): 25
• 3. Részteljesítmény-értékelés (1. beadandó): 25
• 4. Részteljesítmény-értékelés (2. beadandó): 25
• összesen: 100

• Írásbeli vizsga (opcionális - kiváltható a két ZH-val): 50
• összesen: 50

Az aláírás megszerzésének feltétel egy zh 50%-os teljesítése és az első beadandó elkészítése.

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza. Vizsgaidőszakban legalább három alkalom áll rendelkezésre a félév során elmaradt teljesítményértékelések pótlására, javítására.

Consulted with the Faculty Student Representative Committee, approved by the Vice Dean for Education, valid from: 08.05.2023.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. A filozófia és tudomány: a filozófiai megközelítés jellegzetességei, a filozófiai tapasztalat, a filozófia módszerei. Lehet-e definiálni a tudományt? Hol kezdődik a tudomány? Mennyire vagyunk tudományosak? Egységes-e a tudomány? Mi a baj a mai tudománnyal? A legfontosabb tudományelméletek. Filozófiai emberképek és elmefilozófia: az én és a tudat, a gondolkodó lény, behaviorizmus, egzisztencializmus, a naturalizált ember, a tudományos emberkép; dualizmus, materializmus, redukció és emergencia. Ismeretelmélet: szkepszis, tudás, igazolás, megismerési és tudásformák, szubjektív és objektív tudás, tudásszociológia, naturalizálás, szociálkonstruktivizmus. Középkori és modern tudomány: A késő középkori arisztoteliánus világkép és a kialakuló új mechanisztikus világkép. Mi volt a baj a középkori tudománnyal? Az új tudományos szemléletmód eredete, filozófiája. A tudományos módszer: empirizmus, racionalizmus, pozitivizmus. Istenérvek: a teizmus istenképe, ontológiai, kozmológiai, teleológiai istenérvek, intelligens tervezés vs. evolucionizmus. Kreácionizmus és evolucionizmus. Mi az evolúcióelmélet? Milyen különböző evolúcióelméletek vannak? Milyen kritika fogalmazható meg velük szemben. Kreácionista kritikák. A kreácionista kritikák hiányosságai. Politika filozófia: jog és erkölcs, a politikai szabadság és az egyenlőség kérdése, klasszikus politikafilozófiai iskolák: liberalizmus és konzervativizmus. Szocializmus. Nyelvfilozófia: a nyelv (szimbolikus rendszerek) funkciói, alapproblémái, jel-jelentés-jelölet, pragmatika, a nyelv használat-elmélete.