Verziók

I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ
Azonosító
BMEGT41M103
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
2
Gyakorlat
2
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
vizsgaérdemjegy
Kreditszám
5
Tantárgyfelelős
Neve
Szabó Krisztina
Beosztása
egyetemi adjunktus
Email címe
szabo.krisztina@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Kommunikáció és médiatudomány mesterszak - Digitális média specializáció (2018-tól)

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Szak: Kommunikáció és médiatudomány mesterszak - Kulturális iparágak specializáció (2018-tól)

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Szak: Kommunikáció és médiatudomány mesterszak - Kommunikációtervezés specializáció (2018-tól)

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Szak: Kommunikáció és médiatudomány alapszak - Vizuális kommunikáció specializáció 2018-tól

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Szak: Kommunikáció- és médiatudomány mesterszak - Kulturális terek specializáció (2016-tól)

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Szak: Kommunikáció- és médiatudomány mesterszak - Digitális média specializáció (2016-tól)

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Szak: Kommunikáció- és médiatudomány mesterszak - Kommunikációtervezés specializáció (2016-tól)

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa (2023.05.31.) az 580393/12/2023 iktatószámon hozott határozatával, amely érvényes 2023.05.31-től.

Célkitűzések

Felkészíteni a hallgatókat a nyilvános megszólalásokra: szabad beszéd, tudományos és szakmai/üzleti előadások tartására, interjú helyzetekben (televízió, rádió, vitaműsor, állásinterjú) történő megnyilvánulásokra. A félév során elméleti ismeretek elsajátítására és ezek gyakorlatba ültetésére is lesz mód. A tárgy három fő blokkra tagolódik, melyek a nyilvános beszédre való felkészülést (1) tartalom, (2) vizuális és technikai megjelenítés, valamint (3) beszédkészség fejlesztése és helyzetkezelés szerint tárgyalják. Ezek elméleti szinten a retorikát, a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető ismérveit, a megszólaló szerepét, a célcsoportra szabott üzenetek kialakításának módját (tartalom, felépítés és forma), továbbá az egyes megnyilatkozásokhoz kapcsolódó befolyásolási technikákat jelentik. Továbbá, a nyilvános beszéd műfajaihoz kapcsolódóan, érinteni fogjuk a helyes kérdéskezelés és a mellébeszélés témaköreit is. Gyakorlati szinten a hallgatók segítséget kapnak írás-, beszéd- és előadói készségeik fejlesztéséhez, hatékony előadás- és prezentáció-készítéshez (PowerPoint, Prezi, flipchart) és megtartásához. Az egyes gyakorlati feladatok (pl. beszédírás és tartás, mini előadások készítése és megtartása, állásinterjú szimulálás és hozzá kapcsolóan önéletrajz, motivációs, ajánló és kísérőlevél írás, továbbá a különféle beszédcentrikus gyakorlatok) segítségével fejlesztjük a hallgatók verbális és nem verbális előadói készségeit, és technikai felkészültségét, melyek számos területen (pl. oktatás, konferenciák, állásinterjúk, üzleti prezentációk, szóvivői képviselet stb.) előnyt jelentenek és segítik a hallgatókat a pályájukon való előrehaladásban.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. Ismeri a társadalomtudomány módszertani alapjaikat.
  2. Ismeri a tudomány, az oktatás, a társadalom és média összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit.
  3. Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
  4. Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
Képesség
  1. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
  2. Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a tudományt és annak környezetét interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni.
  3. Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
  4. Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
  5. Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
  6. Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
  7. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen - hazai, illetve nemzetközi - környezetben is.
Attitűd
  1. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
  2. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
  3. Problémacentrikus látásmóddal, problémamegoldó gondolkodással rendelkezik.
Önállóság és felelősség
  1. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
  2. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
  3. Önállóan végzi munkáját tevékenysége kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett.
  4. Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
  5. Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.

Oktatásmódszertan

Kommunikáció írásban és szóban.

Tanulástámogató anyagok

  • PPT-k a tárgy Moodle oldalán. Powerpoint presentations on the Moodle site of the subject.
  • Aczél Petra – Adamik András – Adamikné Jászó Anna (2005): Retorika. Osiris Kiadó: Budapest.
  • Aczél Petra (2009): Új retorika - Közélet, kommunikácó, kampány. Kaligramm.
  • Aronson, Elliot – Anthony R. Pratkanis (1992): A Rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest: AB OVO Kiadói Kft.
  • Aronson, Elliot (1980): A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
  • Atkinson, R. L. – Atkinson, R. C. – Smith, E. E. – Bem, D. J. (1994): Pszichológia. Osiris-Századvég Kiadó, Budapest.
  • Ekman, Paul (2009): Beszédes hazugságok - A megtévesztés árulkodó jelei a politikában, az üzletben és a házasságban. Kelly Kiadó.
  • Fischer, R. – W. Ury – B. Patton (1997): A sikeres tárgyalás alapjai. Budapest: Bagolyvár Kiadó.
  • Forgas, Joseph P. (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest.
  • Habermas, Jürgen (1993): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég. Gondolat, Budapest.
  • Margitay, Tihamér (2007): Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája (javított, bővített kiadás). 2 ed. Budapest, Typotex.
  • Smith, Eliot R. – Mackie Diane M. (2004): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
  • Ury, W. (1993): Tárgyalás nehéz emberekkel. Bagolyvár Kiadó, Budapest.
  • Zentai István (1998): A meggyőzés útjai. A mindennapi élet meggyőzés pszichológiája. Typotex, Budapest.

Általános szabályok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése.

Teljesítményértékelési módszerek

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény értékelés (házi feladat): egy db., a videós szimulációhoz tartozó felkészülési dokumentáció leadása. 2. Részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): Részvétel a 2x90 perces kötelező videós szimuláció megbeszélésén. B. A vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés: A vizsga elemei: 1. Írásbeli teljesítményértékelés (részvizsga): A videós anyaghoz tartozó elemzés leadása határidőre. 2. Gyakorlati teljesítményértékelés (részvizsga): A videós anyag elkészítése és leadása határidőre.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • 1. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat):
  • 2. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat):
  • 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés:
  • 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés:
  • részteljesítmény értékelés (házi feladat): 10
  • részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 30
  • összesen: 40

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • írásbeli részvizsga: 30
  • gyakorlati részvizsga: 30
  • összesen: 60

Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 40%-át elérje a hallgató. A tantárgyból korábban szerzett aláírások és vizsgaérdemjegy megállapításnál figyelembe vehető évközi eredmények 4 félévig visszamenőleg fogadhatók el.

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles 90-100
Jeles 86–90
74–85
Közepes 62–73
Elégséges 50–61
Elégtelen 49

Javítás és pótlás

A kötelező feladatok közül egyik sem, a nem kötelező feladatok közül csak megjelölt feladat pótolható a kijelölt pótlási időpontig.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel a kontakt tanórákon 56
félévközi készülés a gyakorlatokra 20
felkészülés a teljesítményértékelésekre 20
házi feladat elkészítése 54
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása 0
vizsgafelkészülés 0
összesen 150

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa (2023.05.08.) az 580379/2/2023 iktatószámon hozott határozatával, amely érvényes 2023.05.08-től.

A félévben sorra vett témák

1. Bevezetés: a kurzus célja, a félév rendje, követelmények ismertetése. Nyilvános beszéd és retorika I. Éthosz: szóvivő szerepe, homlokzat, szakértői heurisztika. 2. Nyilvános beszéd és retorika II. Logosz: célcsoport, üzenet felépítése, figyelmi görbe. 3. Nyilvános beszéd és retorika III. Páthosz: befolyásolás, érzelmek szerepe, keretezés, főút, mellékút modell, mellébeszélés. 4. Nonverbális kommunikáció: Vokalitás testbeszéd, proxemika, fizikai jellemzők. Univerzális arc- és érzelemkifejezések. 5. Előadástechnika I. Tartalom, forma és megjelenítés. Technikai mentőövek. 6. Előadástechnika II.  Pechakucha I. 7. Előadástechnika III. Pechakucha II. 8. Állásinterjú I. CV, motivációs, kísérő- és ajánlólevél. 9. Állásinterjú II. Interjútípusok (általános, stressz és bér). 10. Megszólalás a médiában I. Interjú: tv, rádió, kérdéskezelés I. 11. Megszólalás a médiában II. Interjú: tv, rádió, kérdéskezelés II. 12. Megszólalás a médiában III. 13. Kurzusösszegzés, tanulságok.

Előadások témái

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség
Szemere Alexandra egyetemi tanársegéd szemere.alexandra@gtk.bme.hu
Csordás Hédi Virág egyetemi tanársegéd csordas.hedi@gtk.bme.hu

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.