Érvelés, tárgyalás, előadás - BMEGT41MB51

Az Érvelés, tárgyalás, előadás című kurzus során a hallgatók mindhárom témakör alapvető elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátíthatják, specifikusan saját szakmájukra fókuszálva. Az érveléstechnika során a különféle vitatípusok – kiemelten a racionális vita – sajátosságait tárgyaljuk. A hallgatók valós párbeszédek, videó részletek és személyes példák elemzésével, a logika eszköztárának segítségével fejleszthetik érvelési-, vita- és előadói készségeiket, hogy a munka és a magánélet érvelési és retorikai szituációiban egyaránt képesek legyenek megállni a helyüket. A tárgyalástechnika keretében sorra vesszük az alapvető tárgyalási típusokat és stratégiákat, a tárgyalási helyzetek buktatóit és ezek javasolt elkerülési módjait. Az elméletet az órák során esettanulmányok és kiscsoportos feladatok segítségével ültetjük át a gyakorlatba, valós tárgyalási helyzeteket szimulálva, melyek során a hallgatók „élesben” tesztelhetik, fejleszthetik tárgyalási készségeiket, ezzel is készülve a munkaerőpiac kihívásaira. Az előadástechnika blokkban esettanulmányok segítségével mutatjuk be a legfontosabb tárgyalás- és előadás-technikai ismereteket és eszközöket, melyeket a félév során beépített szerepgyakorlatokkal, tárgyalási szituációk szimulálásával és egyéb retorikai gyakorlatokkal tudnak a hallgatók élesben is kipróbálni. A kurzus lehetőséget ad a hallgatóknak a tanulmányaik vagy munkájuk során gyakorta ismétlődő prezentációs helyzetek (TDK-előadás, projektbemutatás, diplomavédés, üzleti prezentáció stb.) kipróbálására, gyakorlására is, melyek során az oktatók azonnali, folyamatos visszajelzéssel segítik az egyéni, személyre szabott fejlődést.

1.  Ismeri a mérnöki szakterületek hatékony műveléséhez szükséges általános érveléssel, tárgyalással, előadással összefüggő elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
2.  Ismeri a cégvezetéshez kapcsolódó alapvető szervezési és motivációs eszközöket és módszereket és a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.
3.  Ismeri és érti az építéssel összefüggő, illetve a létesítmények tervezéséhez és megvalósításához szükséges információs és kommunikációs technológiákat.

1.  Képes az érveléssel, tárgyalással, előadással kapcsolatos ismeretek szakterületen belüli értő alkalmazására.
2.  Hatékonyan alkalmazza az építmények tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges információs és kommunikációs technológiákat.
3.  Integrált ismereteket alkalmaz, közreműködik multidiszciplináris problémák megoldásában.
4.  Képes a műszaki, gazdasági, környezeti és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
5.  Képes a kooperációra a különböző szakágak szakértőivel, megérti a szempontjaikat és képes megfelelő műszaki megoldást kínálni a felmerülő problémákra.

1.  Nyitott arra, hogy feladatait önállóan, de a feladatban közreműködőkkel összhangban végezze el.
2.  Nyitott az önművelésre és önfejlesztésre.
3.  Nyitott az új kommunikációs és informatikai eszközök, módszerek és eljárások szűkebb szakterületén való alkalmazására.
4.  Törekszik szakterületén tudásának, ismereteinek bővítésére.

1. - makes responsible professional decisions concerning the design, construction, maintenance, operation, entrepreneurship and authority tasks of structures,
2. - gets informed on the changes and the latest developments of legal background, technical and administrative solutions of the relevant engineering field,
3. - gets informed on the latest trends associated with the built environment required by the economy,
4. - has a sense of responsibility that corresponds to sustainability, occupational safety and health, environmental protection. Encourages her/his professional team and employees to practice ethically and responsibly,
5. - takes responsibility for her/his decisions and work as well as for those of the professional team under their supervision.

Esettanulmányok, esszék, csoportmunka.

• Aczél Petra – Adamik András – Adamikné Jászó Anna (2005): Retorika. Osiris Kiadó Budapest.
• Fischer, R. – W. Ury – B. Patton (1997): A sikeres tárgyalás alapjai. Budapest: Bagolyvár Kiadó.
• Forgas, Joseph P. (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest.
• Margitay, Tihamér (2007): Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája (javított, bővített kiadás). 2 ed. Budapest, Typotex.
• Zentai István (1998): A meggyőzés útjai. A mindennapi élet meggyőzés pszichológiája. Typotex, Budapest.
• Topping, R. N. S. (2016): The Elements of Rhetoric. How to Write and Speak Clearly and Persuasively: A Guide for Students, Teachers, Politicians & Preachers. Angelico Press, USA.
• Fischer, R. – W. Ury – B. Patton (1997): Getting to Yes. Negotiating an agreement without giving in (Second Edition). Century Business, Sidney.
• Forgas, J. P. (2000): Interpersonal behaviour: The psychology of social interaction. Pergamon Press, Sydney & Oxford.
• Kelley, D. (2013): The Art of Reasoning An Introduction to Logic and Critical Thinking (Fourth Edition). WW Norton & Co, New York.
• Cialdini, R. B. (2006): Influence: The Psychology of Persuasion. Harper Collins Publishers, London.

1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. 2. Részteljesítmény értékelés (házi feladat). 3. Részteljesítmény értékelés (aktív részvétel).

• 1. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): 0
• 2. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): 0
• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés : 10
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 10
• 3. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 10
• Részteljesítmény értékelés (házi feladat): 30
• Részteljesítmény értékelés (aktív részvétel) : 40
• Összesen: 100

• 0: 0

-

A három zárthelyi dolgozat közül maximum egyet lehet javítani/pótolni a pótlási héten. A javító dolgozat eredménye a korábbi eredményt nem rontja. A beadandó feladat és a prezentáció nem pótolhatók.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2022.10.10-én. Érvényes 2022.10.10-től.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.