Verziók
Szak: Kommunikáció és médiatudomány alapszak 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 2
Célkitűzések
A tantárgya célja, hogy hozzásegítse a hallgatókat a különböző társas viszonyok megértéséhez, valamint a közösségekben történő hatékony és sikeres részvételhez. A kurzus keretein belül elemzésre kerülnek a személyiség, a társas kapcsolatok és a társadalmi környezet összefüggései annak érdekében, hogy a hallgatók megértsék kommunikációs megnyilvánulások hatásmechanizmusait. A kurzus gyakorlati feladatok és elmélet előadások segítségével vezeti át a hallgatókat azokon a szociálpszichológiai elméleteken, amelyekre a kommunikációs készségek hatással bírnak. A kurzus során megismerkedhetnek a szociálpszichológia fő elméleti alakjaival, mindezt kommunikációs gyakorlatok segítségével is. Az elméletek mindegyike a kommunikációra gyakorolt hatásának fókuszával kerül bemutatásra. Ezen kívül pedig a hallgatók eszközöket kapnak a csoportokban, szervezetekben való tudatos, hatékony viselkedéshez.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
- Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
- Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
- Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
- Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
Képesség
- Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
- Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni. Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
- Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
- Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni a társadalmi kommunikáció színterein zajló folyamatok valóságos viszonyait feltáró, a tények vizsgálatára irányuló munkahipotézisét, az ennek vizsgálatára szolgáló legalkalmasabb empirikus módszert és a feldolgozás folyamatának koncepcióját.
- Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
- A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
- Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
- A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni.
Attitűd
- Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
- Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
- Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
- Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
- Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
- Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
- Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
- Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
- Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
- Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
- Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Önállóság és felelősség
- A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
- Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
- A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
- Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
- Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Oktatásmódszertan
Előadások, elemzési gyakorlatok, önálló és csoportos munkavégzés (pl. szituációs gyakorlatok, projektfeladatok), audiovizuális és prezentációs eszközök/technikák.
Tanulástámogató anyagok
- Tankönyvek, jegyzetek, letölthető anyagok - Textbooks, notes, and downloadable materials.
- Elektronikus jegyzet a Tanszék elektronikus felületein. pl. Moodle.
- Atkinson, et al. (eds.) Pszichológia. Osiris, 1994. 18-19. fejezetek
- Aronson, E. A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1984.
- Aronson, E. – Tavris, C. Történtek hibák, de nem én tehetek róluk: Az önigazolás lélektana, Ab Ovo Kiadói Kft., 2009.
- Breckler, S. J. – Olson, J. M. – Wiggins, E. C. Social Psychology Alive. Belmont: Thomson Higher Education, 2006.
- Baumeister, R. F. – Finkel, E. J. Advanced Social Psychology: The State of the Science. Oxford: Oxford University Press, 2010.
- Csepeli, Gy. Szociálpszichológia, Osiris Kiadó, 2001.
- Szociálpszichológia mindenkiben, Kossuth kiadó, 2014.
- Lengyel, Zs. Szociálpszichológia - szöveggyűjtemény, Osiris Kiadó, 2002.
- Smith, E. R. – Mackie, D. (2005): Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
- Szokolszky, Á. Kutatómunka a pszichológiában, Osiris Kiadó, 2004.
- További ajánlott irodalom:
- Heider, F. (1958). The Psychology of Interpersonal Relations. New York: Wiley.
- Hodges, J. & Tizard, B. (1989)
- Kelley, H. H. (1967). Attribution theory in social psychology. In D. Levine (ed.), Nebraska Symposium on Motivation (Volume 15, pp. 192-238). Lincoln: University of Nebraska Press.
- Jones, E. E., & Davis, K. E. (1965) From acts to dispositions: the attribution proces in social psychology, in L. Berkowitz (ed.), Advances in experimental social psychology (Volume 2, pp. 219-266), New York: Academic Press.
- Sherif, M. (1954). Experimental study of positive and negative intergroup attitudes between experimentally produced groups: robbers cave study.
- Shih, M., Pittinsky, T. L., & Ambady, N. (1999). Stereotype susceptibility: Identity salience and shifts in quantitative performance. Psychological science, 10(1), 80-83.
- Steele, C. M., & Aronson, J. (1995). Stereotype threat and the intellectual test performance of African Americans. Journal of personality and social psychology, 69(5), 797.
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése három évközi írásbeli részteljesítmény értékelés (1-2-3. ZH) alapján történik. Jelenlét a foglalkozások 70%-án és legalább 2 ZH megírása a szorgalmi időszakban.
Teljesítményértékelési módszerek
1. Összegző teljesítmény értékelés (1-2-3. ZH): a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a helyzetfelismerés és önálló kritikai elemzést helyezi a középpontba, az értékelés alapjául szolgáló tananyag-részt és a rendelkezésre álló munkaidőt a tantárgy előadója határozza meg.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- 1. részteljesítmény értékelés : 23.33%
- 2. részteljesítmény értékelés: 23.33%
- 3. részteljesítmény értékelés : 23.33%
- Órai gyakorlatok: 30%
- Összesen: 100%+
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
- A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban történő értékelés.:
Érdemjegy-megállapítás
% | |
---|---|
Jeles | 90% felett-100 |
Jeles | 86–90% |
Jó | 74–85% |
Közepes | 62–73% |
Elégséges | 50–61% |
Elégtelen | 49% alatt |
Javítás és pótlás
A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza. Pótlási lehetőségek: a pótlási héten az óra időpontjában. Az alkalmak két részre bonthatóak: I. előadás II. gyakorlat. A fennmaradó 30% pontjai (lásd. 3.6. pont) az órai gyakorlatokon szerezhetők meg. Ezek a feladatok kombinációi: csoportos problémamegoldás, improvizációs kommunikációs feladatok, előzetesen elkészített prezentációk bemutatása, vezetésikészség-gyakorlatok
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Munka jellege | Munkaórák száma |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 14×4=56 |
félévközi készülés a gyakorlatokra | 36 |
felkészülés a teljesítményértékelésekre | 24 |
házi feladat elkészítése | 13 |
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása | 51 |
vizsgafelkészülés | 0 |
összesen | 180 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A félévben sorra vett témák
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.
Előadások témái | |
---|---|
1. | Bevezetés. Az arousal. Társas facilitáció és inhibíció. A konformitás típusai. |
2. | Az engedelmesség. A tekintély és az intézményes szerepek hatása viselkedésünkre. A bámészkodó-hatás. A kisebbségi vélemény szociális befolyásoló hatása. |
3. | Személypercepció. Attribúció és attribúciós torzítások. Sémás információfeldolgozás. Implikált személyiségelméletek. A sztereotípia és a sztereotípia-fenyegetés. |
4. | Számonkérés: I. ZH. |
5. | Attitűd, előítélet és diszkrimináció. Az előfeszítés (priming) és az Implicit Asszociációs Teszt (IAT). |
6. | Nonverbális kommunikáció. Gesztusok, mimika, kézjelek, proxemika. Nem verbális érzelemkifejezés. Emblémák, kulturális szignálok. Interkulturális kommunikáció. |
7. | Társas hatások az iskolában és a munkahelyen. Tanulás-elméletek. A Pygmalion-effektus. A tekintély kialakítása és fenntartása. Metakommunikáció. Intergenerációs konfliktusok és kezelésük. |
8. | Nevelési és vezetési stílusok. A MACH teszt. |
9. | Számonkérés: II. ZH. |
10. | Az információ kódolásának, tárolásának és előhívásának társas aspektusai. A hibás információ társas magyarázatai. A támogató társas viselkedés. Egészséges társas kapcsolatok. |
11. | A deviáns társas viselkedés. Agresszió. A bűnügyi profilozás és a kriminálpszichológia kommunikációs aspektusai. |
12. | Főbb viták és törésvonalak. Online kvíz a teljes kurzus anyagából |
13. | Számonkérés III. ZH. |
További oktatók
Név | Beosztás | Elérhetőség |
---|---|---|
Dr. Láng Benedek | egyetemi tanár | lang.benedek@gtk.bme.hu |
Szemere Alexandra | egyetemi tanársegéd | szemere.alexandra@gtk.bme.hu |
Dr. Ziegler Zsolt | egyetemi adjunktus | ziegler.zsolt@gtk.bme.hu |