INTERKULTURÁLIS ISMERETEK - VILÁGVALLÁSOK VISELKEDÉSKULTÚRÁJA - BMEGT51A303

A tantárgy kísérletet tesz megismertetni a hallgatókkal először a három nagy ábrahámi vallás, a zsidóság, a kereszténység és az iszlám vallási, kulturális és társadalmi rendszerét. Majd kitér a hinduizmus (brahmanizmus), buddhizmus, a kínai univerzalizmus és más, ismertebb – de a világvallások közé nem sorolt – tanításokra is. Hogyan értelmezzük mi ezeket a vallásokat és mikét azonosítják az adott vallások követői önmagukat, a világot, a világ feletti transzcendentális valóságot (azaz Istent, illetve az isteneket)? Valamint, mit gondolnak, tudnak és tanítanak ők a más vallások követőiről? A különböző vallások szentírásai egyben a legfontosabb társadalmi tanítások is, ebből adódóan jelentősen befolyásolják az adott vallás által meghatározott civilizáció egészét. A tananyag bemutatja a fenti nagy világvallások alapvető teológiáját, felekezeti rendszereit, etikai és filozófiai tanításait, valamint világ- és emberképét. Kitérve ezen belül a nők és gyermekek helyzetére, az iskoláztatás jellemzőire, a társadalmi tagozódásokra, a hagyományok hatásaira és a kultúra gyakorlati elemeire. Ideértve az öltözködést, a társas kapcsolatok jellemzőit, a tárgyi kultúrát és az étkezést is. A tantárgy a nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatók számára kötelezően választandó, mivel az interkulturális kapcsolatok sikerének terén sok múlik az úgy nevezett CQ-n, azaz a kulturális intelligencián (Cultural intelligence / cultural quotient).

1. Tisztában van a nagy világvallások legfőbb sajátosságaival, a kulturális és civilizációs különbségek fogalmával, jelentőségével. Megtalálja a megfelelő kommunikációs csatornákat a vallások és kultúrák közötti közlésfolyamatokban.
2. Otthonosan mozog saját kultúrájának életvilágában és színterein.
3. Ismeri egyéni erősségeit, kellő érzékenységgel viszonyul az interkulturális kapcsolatok révén kialakuló helyzetekhez. Tudatosan alkalmazza a társadalmi érintkezés és a szakmai kommunikáció viselkedési szabályait, a szükséges kompetenciákat, valamint a kulturális és az érzelmi intelligenciát fejlesztő módszereket.
4. Ismeri, alkalmazza és viselkedésével is megerősíti a verbális és nonverbális kommunikáció megfelelő stratégiai technikáit.
5. Tisztában van az interkulturalitás, a vallási és társadalmi tolerancia, a nyelvi nehézségek és eltérő jelentéstartalmak határterületeinek problematikájával, erre tudatosan figyel és része szakmai módszertárának.

1. Képes a tantárgy szerinti ismeretek összetett és összehangolt alkalmazására.
2. Képes az adott helyzet és a kommunikációs partner több szempú és gyors felmérésére és a felismerés révén meghatározott váltásra, alkalmazkodásra.
3. Képes rövid úton megtalálni a több szintű kommunikáció legmegfelelőbb stílusát.
4. Képes átfogóan, emberközpontúan, a másik fél személyének és kultúrájának tiszteletével, interkulturális szinteken gondolkodni, tudását ennek megfelelő rugalmassággal és látásmóddal alkalmazni.

1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival.
2. Csoportos feladatvégzés, tanulás és munkavégzés esetén irányítóként és végrehajtóként egyaránt határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
3. Nyitott és befogadó az oktatás és képzés új eredményei iránt.

1. Önállóan végzi a feladatok és problémák átgondolását és adott szempontok szerint történő megoldását.
2. Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket.
3. Csoportmunkában a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve (illetve esetenként azokat irányítva) mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok.

• Kötelező olvasmányok:
• Berzsenyi Emese (2020): Kiválasztott vagy megbélyegzett? – Tanítások a fogyatékosságról: a zsidóság, a kereszténység és az iszlám szent könyvei szerint. Eötvös József Kiadó, Budapest
• Huntington, S. P. (2008): A civilizációk összecsapása és a világrend kialakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest.
• Küng, Hans (1994): Világvallások etikája, Egyházfórum, Budapest
• Weber, Max (2007): Világvallások gazdasági etikája, Gondolat Kiadó, Budaest.
• Ajánlott irodalom az interkulturális ismeretek elmélyítéséhez:
• Clément, Catherine (1998): Theo utazása (regény), Marfa Kiadó, Budapest

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése a félév során három feladat eredménye alapján, egy képi prezentációból és egy szóbeli előadásból áll, amelyhez a hallgató írásbeli jegyzetet készít. Az írásbeli jegyzet és a képi prezentáció elkészítése házi feladatként, a szóbeli prezentáció órai munka keretében történik. Ezt módosíthatja az órákon tanúsított aktív részvétel.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (házi feladatok): a tantárgyi tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság, érzékenység és felelősség típusú kompetenciaelemeinek értékelése. Írásbeli feladat és ebből prezentáció készítése.

• 1. részteljesítmény értékelés (1. írásbeli jegyzet): 33
• 2. részteljesítmény értékelés (2. képi prezentáció): 33
• 3. részteljesítmény értékelés (3. szóbeli előadás): 34

• -: -

-

1) A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Ezek hossza alapesetben 6 óra (három hét), ám a hallgatók összetételétől és az általuk javasolt problémák tárgyalásának jellegétől függően arányuk az egyes félévek során változhat. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.