I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
NEVELÉSTAN
Azonosító
BMEGT51A508
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
35
Gyakorlat
35
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
vizsga
Kreditszám
5
Tantárgyfelelős
Neve
Feketéné Dr. Szakos Éva
Beosztása
egyetemi docens
Email címe
feketene.szakos.eva@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Műszaki Pedagógia Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Műszaki szakoktató alapszak 2017/18/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa 580.065/2017 számú határozatával, érvényes 2017.09.01-től.

Célkitűzések

A tantárgya célja, hogy a hallgató megismerje a szakoktatói munkához szükséges neveléstan fogalmát, integrálja a neveléselméleti, neveléstörténeti, és nevelésszociológiai alapismereteket, valamint felkészítést kapjon a jövőbeli szakoktatói munkájában alkalmazandó, saját, koherens nevelési koncepciója kiépítéséhez.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. A hallgató alapvető neveléselméleti, neveléstörténeti és nevelésszociológiai tájékozottságra és nevelési módszerkompetenciára tesz szert.
  2. Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás legfontosabb pedagógiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
  3. Átfogóan ismeri a szakképzés és nevelés jogszabályi elvárásait és rendszerét.
  4. Ismeri a műszaki szakoktató szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat a szakképzés nézőpontjából.
  5. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a nevelési színterekről és nevelési tartományokról.
  6. Ismeri a konstruktív életvezetés modelljét.
  7. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a nevelés társas közegéről, az azt érintő társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokratikus nevelésről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról.
  8. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a nevelési problémákról és a fő problémamegoldási módszerekről.
  9. Ismeri a tanulók neveléssel kapcsolatos életkori sajátosságait, megismerésük módszereit. 1
  10. Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel. 1
  11. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről. 1
  12. Rendelkezik a tanulóközpontú nevelési-tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. 1
  13. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét. 1
  14. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. 1
  15. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.
Képesség
  1. Műszaki szakoktatói munkájában a hallgató képes tudatosan alkalmazni a konstruktív életvezetés modelljét a különböző nevelési tartományokban felmerülő nevelési feladatok és problémák megoldásában.
  2. A hallgató alapvető nevelési módszerkompetenciára tesz szert.
  3. Képes a szakképzéssel összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést elősegítő pályaorientációs feladatok ellátására.
  4. Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus, internet alapú, könyvtári forrásait.
  5. Képes a tanulók érdeklődésének, figyelmének folyamatos fenntartására.
  6. Képes a szakterületével kapcsolatos online és nyomtatott nevelési szakirodalom magyar és részben idegen nyelven történő megértésére és használatára.
  7. Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
  8. Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére.
  9. Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. 1
  10. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását. 1
  11. Képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. 1
  12. Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. 1
  13. A tananyag feldolgozása során tudatosan él a transzferhatás kihasználásának lehetőségeivel.
Attitűd
  1. Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és a gyakorlati működés alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
  2. Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
  3. Tiszteli a tanulók személyiségét.
  4. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, és reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
  5. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
  6. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
  7. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra, magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.
  8. Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt.
  9. Szociális érzékenység és a segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
Önállóság és felelősség
  1. Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek kapcsolatait.
  2. Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
  3. A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakmai neveléssel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
  4. Hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
  5. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
  6. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
  7. Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
  8. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására.
  9. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban, végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit.

Oktatásmódszertan

Interaktív előadások, órai gyakorlatok, egyéni és csoportos feladatmegoldások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

Tanulástámogató anyagok

  • Fűzi Beatrix: Neveléstan (tankonyvtar.hu) 2015.
  • Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest, 2004
  • Benedek András (szerk.): Szakképzés-pedagógia. Budapest: Typotex, 2006.
  • Jelenits István: Keresztény emberkép. In: Hagyomány és megújulás a magyar oktatásban. Neveléstörté-neti Füzetek 19. OPKM, Budapest, 2002, 69-74. o.
  • Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történeté-be. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
  • Nahalka István: Irányzatok a természettudományos nevelés második világháború utáni fejlődésében. Új Pedagógiai Szemle. Budapest, 1993.
  • „Opus et Educatio” és „Neveléstudomány” c. online folyóiratok neveléstani témájú cikkei
  • Pálhegyi Ferenc: Van-e keresztyén pedagógia? Új Pedagógiai Szemle 1998 december
  • Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002.
  • www.drfeherkatalin.hu/upld/bevped.ppt

Általános szabályok

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése két évközi írásbeli teljesítménymérés (szintfelmérő tanulmányi teljesítményértékelés), egy beadandó házi feladat (részteljesítmény értékelés), a konzultációkon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés), valamint szóbeli vizsga alapján történik.

Teljesítményértékelési módszerek

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: - Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése írásos formában. A második konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész az első konzultáció anyaga, valamint a kötelező szakirodalom első két fejezete. A harmadik konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a második konzultáció anyaga, valamint a kötelező szakirodalom harmadik és negyedik fejezete. Az ellenőrző dolgozat állhat kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; rövid esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon; az értékelési elveket a tantárgy előadója határozza meg. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés A vizsga elemei: - szóbeli teljesítményértékelés a félév során elsajátított teljes tananyag vonatkozásában, a vizsgán elhangzott kérdésekre történő válaszadás útján

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • szintfelmérő értékelés (1. ellenőrző dolgozat): 20%
  • részteljesítmény értékelés (házi feladat): 50%
  • szintfelmérő értékelés (2. ellenőrző dolgozat): 20%
  • részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 10%
  • összesen: 100%

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • szóbeli vizsga: 60%
  • évközi eredmények beszámítása: 40%
  • összesen: 100%

Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 60%-át elérje a hallgató.

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles > 90-100
Jeles 85–90
72,5–85
Közepes 65–72,5
Elégséges 50-65
Elégtelen < 50

Javítás és pótlás

- A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. - Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiváltható vagy helyettesíthető.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel a kontakt tanórákon
felkészülés a teljesítményértékelésekre
házi feladat elkészítése
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása
vizsgafelkészülés
összesen

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2017.08.30 -án, érvényes 2017. szeptember 1-től.

A félévben sorra vett témák

Előadások témái

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt tanszék vezetője hagyja jóvá.