INDUSTRIAL ORGANIZATION - BMEGT30A104

The aim of the course is to get students acquainted with theories of different market structures and their potential applications to practical problems related to market strategy and market regulation. After having finished the course, students should understand the key concepts of monopolistic and oligopolistic markets, the difference between these and perfect competition, the ways companies play their strategic games under different market conditions and the role a government can and should play in correcting market failures.

1. knows the concepts and contemporary theory of industrial organization, the structure-conduct-performance paradigm,
2. knows the production and cost functions of multi-product firms, the connections between these functions, the concept of economies of scale and economies of scope, the most important measurement methods of these features and their effects on market structure,
3. knows the basic models of non-cooperative oligopolies (e.g. Cournot-model, Bertrand-model, Stackelberg-model etc.),
4. knows the most important theories and models of cooperative and non-cooperative (collusions, mergers, predatory conduct) strategic behavior (e.g. trigger strategy, merger paradox, Bain-Sylos-model etc.),
5. knows the most important models of horizontal product differentiation (e.g. Chamberlin-model, Ho-telling’s and Salop’s location models and the spatial version of the Bertrand-model etc.),
6. knows the main methods and motivations of vertical product differentiation and its connection to the second-degree price discrimination,
7. knows the basic forms of price discrimination (linear and nonlinear pricing), bundling and tie-in sales and the conditions and the welfare consequences of their applications,
8. knows the main purposes, fields and tools of regulation and competition policy
9. knows the connection between market structures and R&D (research and development) and the effects of patent systems.

1. can calculate the most important indices of market structure and performance (n-firm concentration ratio, Herfindahl–Hirschman-index, Lerner-index etc.) and describe the market, draw conclusions and suggest policies on the basis of these indices,
2. can identify the learnt market structures and calculate the relevant indices to describe a firm or a market (quantity, share, price, profit, welfare etc.),
3. can describe the strategic interactions of firms with simple game theory models and identify the optimal strategies and the expected outcome (equilibrium) based on these models,
4. can plan, organize and perform independent learning,
5. can understand and use the professional literature of contemporary industrial organization,
6. can communicate properly and professionally, orally and in writing, in their native language and at least one foreign language.

1. cooperates with the lecturer and fellow students during the learning process,
2. continuously gain knowledge and information,
3. is open to use IT instruments,
4. makes every effort to get to know the imperfectly competitive markets and the tools to describe them,
5. makes every effort to solve the problems precisely and faultlessly.

1. independently thinks about problems related to industrial organization and solves them based on given data,
2. is open to accept reliable critical remarks,
3. occasionally takes part in problem-solving teamwork.

Lectures, problem-solving, communication, use of IT tools and techniques.

• Tankönyv: L. Pepall – D. Richards – G. Norman: Piacelmélet, HVG Orac, 2008.
• Példatár, feladatgyűjtemény: Berde Éva (szerk.): Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgyűj-temény, TOKK, 2009.
• Ajánlott kiegészítő irodalom: D.W. Carlton – J.M. Perloff: Modern piacelmélet, Panem, 2003.
• Obligatory textbook: Pepall L. – Richards, D. – Norman, G.: Industrial Organization: Contemporary Theory and Practice, South Western, 2005
• Problems: Berde É. (ed.): Problems in Microeconomics and Industrial Organization, TOKK, 2009
• Recommended textbook: Carlton, D.W. – Perloff, J.M.: Modern Industrial Organization, Pearson, 2000
• Letölthető anyagok, tesztek, videók a tárgy Moodle-felületén
• Downloadable materials, tests, videos at the course’s Moodle site

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése három évközi írásbeli teljesítménymérés (összegző tanulmányi teljesítményértékelés) és az órákon tanúsított aktív részvétel alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Gyakorlati (számítási) feladatokat is meg kell oldani a teljesítményértékelés során, de az emellett elméleti jellegű, a lexikális tudás mérésére szolgáló feladatokat is tartalmaz. (Feladattípusok: különféle tesztek [50%]; számítási feladatok [50%]; zárójelben az egyes feladattípusok súlya szerepel.) Mind a három teljesítményértékelés során külön-külön el kell érni legalább a maximálisan elérhető pontszám 40%-át. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadói határozzák meg a félévre ütemezett órákhoz igazodva. 2. Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgyi tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja. Ennek megjelenési formája lehet a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel az előadásokon, önként vállalt példamegoldás a hallgatók előtt, illetve az oktatók által adott szorgalmi feladatok írásos kidolgozása és beadása például a tárgy Moodle felületén. A kijelölt feladatok határidőre való teljesítésével többletpont szerezhető, az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadói együttesen határozzák meg.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 40%
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 33%
• 3. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 27%
• összesen: 100%+

1) A három összegző tanulmányi teljesítményértékelés mindegyike a szorgalmi időszakban (egy alkalommal) díjmentesen pótolható vagy javítható. Javítás esetén a később megszerzett eredményt vesszük figyelembe. 2) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy a pótlási időszakban egy zárthelyi dolgozat esetében – a szabályzatban meghatározott díj megfizetése és a díjköteles pótlási alkalomra való regisztráció mellett – második alkalommal ismételt kísérletet tehet a sikertelen első pótlás javítására. 3) Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető.

0

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

0

0