Térségi gazdaságfejlesztés - BMEGT42M107

Megismertetni a hallgatókat a térségi, regionális gazdaságfejlesztés elméleti alapjaival, nemzetközi és hazai tapasztalataival, főképpen a térségi gazdaságfejlesztés fő céljaival, feladataival, intézményrendszerével és eszközeivel.

1. Ismeri a fenntartható fejlődés gondolatiságát, képes megkülönböztetni a globális és lokális problémákat;
2. Ismeri a különböző területi egységek szintjén megjelenő fenntarthatósági kihívásokat és képes megkülönböztetni az adott szinthez tartozó megfelelő válaszokat;
3. Ismeri a helyi gazdaságfejlesztés eszközrendszerét, a kapcsolódási pontokat az egyes szakpolitikák és az integrált településfejlesztés között;
4. Ismeri a klímaváltozás által okozott globális és helyi kihívásokat, megoldási javaslatokat és innovatív be-avatkozási lehetőségeket;
5. Ismeri a térségi gazdaságfejlesztés és a területfejlesztés legfontosabb fenntarthatósági és klímavédelmi indikátorait.

1. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatos legfőbb kihívások értékelésére;
2. Képes egyes gazdaságpolitikák területfejlesztési hatásának beazonosítására,
3. Képes egyes szakpolitikák és eszközkészletük területi egyenlőtlenségek kezelésében való eredményessé-gének felismerésére,
4. Képes a helyi és globális gazdasági folyamatok specifikus lokalizációkra gyakorolt hatásának megállapítására,
5. Képes a klímaváltozás által okozott kihívások helyi szintű válaszainak feltárására, megértésére,
6. Képes önálló elemző-értékelő munkát végezni a helyi gazdaságfejlesztés területén;
7. Képes önálló elemző-értékelő munkát végezni a stratégiaalkotás és a helyi klímastratégiák területén;
8. Valamint képes a fentiek közérthetű, nem szakmabeli közönség előtti interpretálására.

1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
2. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
3. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára,
4. Törekszik komplex rendszerek megértésére,
5. Törekszik a gazdaság emberi jóllétre gyakorolt hatásának, az erőforrás elosztás egyenlőtlenségeiből fakadó igazságtalanságok megértésére, feloldásaihoz szükséges tényezők értékelésére.

1. Önállóan végzi a helyi és térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó problémák megoldását,
2. Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
3. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában,
4. Gondolkodásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.

Előadások, problémafelvetések, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, önállóan és csoportmunkában készített feladatok, tervek készítése.

• Illés Iván: Regionális gazdaságtan, területfejlesztés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye-tem. Typotex Kiadó, Budapest, 2008.
• Előadásanyagok diasorai.
• Bajmóczy Zoltán: Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztésbe. JATEPress, Szeged, 2011.
• Lengyel Imre: Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése kettő pillérét: 1. a félév közben elsajátított kompetenciák összegző értékelésére szolgáló cselekmények (2 zárthelyi dolgozat); 2. valamint a félévközi haladás regisztrálása folyamatos oktatói visszajelzés mellett történő részteljesítmény értékelése (3 rendszeres, a tananyag elsajátítását segítő, önállóan elkészítendő feladatok beadása) jelenti. 3. Az aláírás megszerzésének feltétele a két zárthelyin elért legalább 50%-os teljesítmény és a teljes megszerezhető pontszám legalább 50%-nak megszerzése.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál, így a probléma felismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő 60 perc. 2. Részteljesítmény-értékelés (gyakorlati feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és fele-lősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy csoportosan készített gyakorlati feladat. A gyakorlati feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját az oktató határozza meg. B. Vizsgaidőszakban: Szóbeli vizsga

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés : 20%
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés : 20%
• 1. részteljesítmény értékelés : 20%
• 2 részteljesítmény értékelés : 20%
• 3. részteljesítmény értékelés : 20%
• összesen: 100%

1) A kettő összegző tanulmányi teljesítményértékelés mindegyike pótolható. Az összegző tanulmányi teljesít-ményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 2) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 3) A leadandó feladatok pótlására a pótlási héten van lehetőség.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2020. november 30-n, érvényes 2020. december 1-től.

Subject includes the topics detailed in the course syllabus to ensure learning outcomes listed under 2.2. can be achieved. Timing of the topics may be affected by calendar or other circumstances in each semester.

A Tantárgyi adatlap I-III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan Tanszék vezetője hagyja jóvá.