Verziók

I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
FENNTARTHATÓ KÖRNYEZET- ÉS ERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS
Azonosító
BMEGT42MN20
A tantárgy jellege
Kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
2
Gyakorlat
0
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
vizsgaérdemjegy
Kreditszám
3
Tantárgyfelelős
Neve
Dr. Horváth György Ádám
Beosztása
egyetemi adjunktus
Email címe
horvath.gyorgy@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Műszaki menedzser mesterszak MSc

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
mikro- és makroökonómia - környezetgazdaságtan, micro- and macroeconomics - environmental economics
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
TVSZ szerint azonos vagy hasonló tematikájú választható tárgy
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa (2022.10.26.) az 580768/11/2022 iktatószámon hozott határozatával, amely érvényes 2022.10.26-tól.

Célkitűzések

A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a környezeti és természeti tőkeelemek gazdálkodásával kapcsolatos főbb kihívásokkal, a gazdasági alapoktól kezdve a gyakorlati problémákon át a jövőtudatos megoldásokig. A tárgy célja, hogy a hallgató megértéssel kövesse a tárgy ismeretanyagához kapcsolódó világeseményeket és helyi történéseket, felmérhesse ezek következményeit, hatásait, és szükség szerint válaszlépéseket határozzon meg.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. Ismeri a közgazdasági megközelítés szerepét a fenntartható fejlődésre való átmenetben;
  2. Tisztában van a közgazdasági döntéshozatalhoz szükséges értékelés alapvető módszereivel;
  3. Ismeri a környezetértékelés célját és alapvető módszereit, eljárásait;
  4. Ismeri a statikus és a dinamikus közgazdasági hatékonyságon alapuló értékelés lehetőségeit és korlátait;
  5. Tisztában van az időtávok szerepével a döntéshozatalban, a különösen hosszú időtávokból fakadó prob-lémákkal;
  6. Ismeri a nem-megújuló erőforrásokkal való gazdálkodás alapösszefüggéseit, problémáit, lehetséges meg-oldásait, tisztában van a helyettesítők szerepével és a különböző költségtényezők változásainak hatásaival;
  7. Ismeri az energetikai átállás okait, hajtóereit, lehetőségeit és korlátait;
  8. Tisztában van az anyagok újrahasznosításának szükségességével, egyes kulcsfontosságú anyag- és erőforrástípusok újrahasznosításának/újrahasználatának sajátosságaival;
  9. Tisztában van az emberi élet fennmaradásához szükséges legalapvetőbb természeti erőforrások, így a víz, a levegő, a talaj és földterület fenntarthatósági kérdéseivel;
  10. Tisztában van az élelmiszertermelés, a halászat, a vadászat, a mezőgazdasági tevékenység és az erdőgaz-dálkodás globális és lokális trendjeivel, problémáival és lehetőségeivel;
  11. Ismeri a szennyezéscsökkentés gazdasági alapösszefüggéseit, a (helyi és térségi) rögzített, pontszerű és diffúz, globális, valamint mozgó forrású szennyezés problémakörének alapjait, főbb megoldási lehetőségeit;
  12. Tisztában van a hulladékok (különös tekintettel a veszélyes és nukleáris hulladékok) előállításának, tárolásának, kezelésének generációkon átívelő gazdasági, társadalmi és környezeti következményeivel;
  13. Tisztában van az éghajlatváltozás folyamataival, jelenségeivel, az éghajlatvédelem főbb törekvéseivel, in-tézményeivel, programjaival, céljaival;
  14. Tisztában van az emberiség XXI. századi céljaival, a fenntartható fejlődés útkeresésének főbb alakítóival, a népesség és fejlődés konfliktusaival, az emberiség jövőjének lehetséges forgatókönyveivel.
Képesség
  1. Érzékeny a jövő nemzedékek problémáival szemben, szolidarít a jövő nemzedékeivel, és képes jövőtuda-tos, méltányos és igazságos döntéseket hozni;
  2. Képes a fenntartható fejlődés érdekében gazdasági, társadalmi és környezeti cselekvési terveket vázolni, ezeket értékelni;
  3. Képes gazdasági, társadalmi, környezeti döntéseket értékelni, figyelembe véve a generációkon átívelő ha-tásokat;
  4. Képes az emberi társadalom szempontjából alapvető erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra;
  5. Képes a szennyezésből fakadó problémák felismerésére, feltárására, ezek megoldására;
  6. Megérti az éghajlatváltozás összefüggéseit, és ezek alapján képes tudatos döntéshozatalra;
  7. Képes az emberiség XXI. századi kihívásait előre jelezni, és a szükséges megelőzési, megőrzési, vagy helyreállítási folyamatokban részt venni.
Attitűd
  1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
  2. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
  3. nyitott az információtechnológiai eszközök használatára,
  4. törekszik komplex kormányzati rendszerek működésének megértésére,
  5. törekszik a társadalom jólétének előteremtésének és fenntartásának érdekében a természeti és környezeti erő-források jobb megismerésére, a konfliktusok feloldásához szükséges tényezők értékelésére,
  6. empatikusan és kellő érdeklődéssel viseltetik a társadalom többi tagja iránt, körültekintéssel és megértően, az elvárható tisztelettel dolgozik a társadalom közös céljai érdekében.
Önállóság és felelősség
  1. Önállóan végzi az erőforrásokkal való gazdálkodás elemzési, értékelési feladatait, és egyénileg is képes a felmerülő problémákra válaszokat adni,
  2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
  3. egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában,
  4. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza,
  5. törekszik arra, hogy az elvárható ismeretek terén felmerülő hiányosságait – így a természettudományok, a filozófia, a társadalomismeret és a gazdasági ismeretek terén – a lehető leghamarabb pótolja

Oktatásmódszertan

Előadások, problémafelvetések, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok, tervek készítése.

Tanulástámogató anyagok

  • Bartus Gábor - Szalai Ákos: Környezet, jog, gazdaságtan. Budapest: Pázmány Press, 2014.
  • Szlávik János (szerk.): Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás. Környezetvédelmi kiskönyvtár 14. Complex kiadó, Budapest, 2005.
  • Tietenberg, Tom – Lewis, Lynne: Environmental & Natural Resource Economics. 11th Edition. Pearson, 2018.
  • Folyóiratcikkek és további, folyamatosan kiadott oktatástámogató anyagok
  • A detailed and up-to-date list is provided during classes.

Általános szabályok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két pillérét: 1. a félév közben elsajátított kompetenciák összegző értékelésére szolgáló cselekmények (2 zárthelyi dolgozat); 2. valamint az elemzési, értékelési és tervezési készségeket bemutató, fakultatív részteljesítmények értékelése (kettő házi feladat elkészítése és benyújtása) jelenti.

Teljesítményértékelési módszerek

A.) Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja kidolgozandó feladat formájában. A dolgozat az elsajátított alapismeretek felmérésére, különösképpen a fogalmi ismeretekre, alapvető összefüggésekre és azok gyakorlati alkalmazására összpontosít. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő 240 perc. A tantárgy félévközi összegző részteljesítményértékelés eredményei alapján a hallgató megajánlott jegyet kaphat. Amennyiben a hallgató megajánlott Jeles osztályzatot szerez, úgy a félévközi összegző részteljesítményértékelések 100%-ban számítanak bele a vizsgajegybe. Egyéb jegy megajánlása nem lehetséges. Amennyiben a hallgató nem szerez megajánlott jegyet a félévközi összegző részteljesítményértékelések során, úgy a vizsgaidőszakban írásbeli vizsgát kell tennie. A vizsgakötelezett hallgatók végeredményébe a félévközi számonkérések 50%, a vizsgadolgozat 50% súllyal számít bele. B.) Vizsgaidőszakban a teljes tananyagrészből vizsgadolgozatot ír a hallgató. A rendelkezésre álló munkaidő 120 perc.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
  • 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
  • Összesen: 100

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • Vizsgadolgozat: 50

Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége

Két összegző tanulmányi teljesítményértékelés sikeres teljesítése.

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles 95-100
Jeles 87–94
75–86
Közepes 62–74
Elégséges 50–61
Elégtelen 0-49

Javítás és pótlás

1) A hatályos TVSZ értelmében a két összegző tanulmányi teljesítményértékelés mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótolási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel a kontakt tanórákon 28
félévközi készülés órákra 12
felkészülés a teljesítményértékelésekre 20
összegző tanulmányi teljesítményértékelés 8
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása 10
vizsgafelkészülés 12
összesen 90

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2022.10.10-én. Érvényes 2022.10.10-től.

A félévben sorra vett témák

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

Előadások témái
1. A jövő víziója. A közgazdasági megközelítés alapjai: tulajdonjogok, externáliák és környezeti problémák.Döntésértékelés: költség-haszon elemzések és más döntéstámogató módszerek. A környezetértékelés módszerei.Dinamikus hatékonyság és a fenntartható fejlődés. A nem-megújuló erőforrások elosztása, az időtáv problémája, helyettesítők és kitermelési költségek.Energia: átállás kimerülő forrásokról megújuló forrásokra. (Újra)hasznosítható anyagok: ásványok, papír, műanyagok és elektronikai hulladékok.A víz, mint korlátos, de megújuló erőforrás. A föld, mint helyhez kötött, sokcélú erőforrás.Újratermelhető magántulajdonú erőforrások: mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság.Tárolható, megújuló erőforrások: erdők.Közös felhasználású erőforrások: halászat és halgazdálkodás.A szennyezés-csökkentés gazdaságtana: áttekintés. Rögzített forrású helyi és térségi légszennyezés.Klímaváltozás. Mozgó forrású légszennyezés.Vízszennyezés. Mérgező anyagok és a környezeti igazságosság.A fenntartható fejlődés útkeresése. Népesség és fejlődés. A jövő víziói – újra. Lehetséges jövőképek, forgatókönyvek.

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség
- - -

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.