PSEUDOSCIENCE AND SCIENCE - BMEGT41V104

The aim of the course is to develop a reflective and conscious view about the distinction between science and pseudoscience. In addition to describing the most important theoretical traditions, the course also places a strong emphasis on examining practical issues that arise in everyday life. In an era when the authority of science is being challenged or exploited by newer and newer trends (see e.g. creationism, parapsychology), an important goal of university education is to develop methodological awareness and prepare students for developing articulated opinions on scientific questions concerning society. Therefore, in addition to the problem of pseudosciences and demarcation, the course examines the difference between reliable and unreliable forms of knowledge, the relationship between science, education, society and the media, and the problem of expertise.

1. Knows the similarities and differences between science and pseudoscience, and their methodological bases.
2. Knows the connections between science, education, society and the media, the different manifestations of this relationship and their consequences.
3. Knows the broader system of her field, recognizes the relationships with related disciplines, uses the opportunities provided by the wider system and the contexts related to the system.
4. Possesses adequate and sufficient knowledge to orient herself in the various mechanisms of social decision-making.

1. Confidently uses the vocabulary and the basic scientific concepts of the profession, and the elements of the special vocabulary based on them.
2. Possesses the ability to gain a new perspective, she is able to approach science and its environment with an interdisciplinary approach.
3. In solving her professional tasks, she is able to independently analyze, evaluate, and synthesize conclusions and explanations.
4. She is able to apply a wide range of well-established techniques for the critical analysis and processing of information.
5. She is able to participate in the process of lifelong learning.
6. Identifies special professional problems with an interdisciplinary approach, explores and articulates the detailed theoretical and practical background needed to solve them.
7. Using the learned theories and methods, she explores, systematizes and analyzes facts and basic connections, formulates independent conclusions, critical remarks, and decision-making proposals, and makes decisions in routine and partly unknown - domestic and international - environments.

1. Accepts and consistently embraces the diversity of social scientific thinking and credibly represents its conceptual foundations in her narrower and wider environment.
2. Open to critical self-reflection, various forms of professional development, self-improvement methods of intellectual worldview and strives for self-development in these areas.
3. Possesses a problem-centric perspective and problem-solving thinking.

1. In her own professional environment, she develops a historically and politically coherent individual position, which helps the development of herself and her environment.
2. She is independent, constructive and assertive in forms of cooperation inside and outside the institution.
3. Carries out her work independently with a critical evaluation and continuous correction of her activity.
4. Participates responsibly in the development and justification of her professional views.
5. Responsible for her analyzes, conclusions and decisions.

Lectures

• Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor: A tudomány határai. Budapest: Typotex, 2008.
• Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor (szerk.): „Tudományon innen és túl”. Tematikus blokk a Replika c. folyóiratban 54–55. szám (2006), 119-205. o. (Lásd Kutrovátz–Láng–Zemplén, Vermeir, Shapin, Gieryn, Gregory–Miller cikkeit.)
• Beck Mihály (2004): Parajelenségek és paratudományok. Budapest: Vince Kiadó.
• Bunge, Mario A. (1982): Demarcating Science from Pseudo-Science. In Fundamenta Scientiae 3: 369–388.
• Grim, Patrick. (1982): Philosophy of Science and the Occult. Albany: State University of New York Press.
• Shermer, Michael (2001): Hogyan hiszünk. Istenkeresés a tudomány korában. Budapest: Typotex.
• Jegyzetek, letölthető anyagok - Downloadable materialsA tárgyhoz kapcsolódó jegyzet és a bemutatott slide-ok. / Lecture notes and PPT-slides.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: kettő évközi írásbeli teljesítménymérés és az aktív órai részvétel alapján (opcionális) történik.

1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat tudáselemekre, értelmezési feladatokra, következtetési feladatokra koncentrál írásos kérdésválaszolás formájában. Munkaidő anyagrésztől függően 30-60 perc. Minden összegző tanulmányi teljesítményértékelésen legalább a szerezhető pontok 50%-át el kell érni a tárgy teljesítéséhez. 2. Részteljesítmény-értékelés (órai aktív részvétel, opcionális): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a gyakorlat folyamatában, felkérésre vezetett példamegoldás a hallgatók előtt; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
• részteljesítmény értékelés (órai aktív részvétel): 25%
• összesen: 100%+

Egy összegző tanulmányi teljesítményértékelés a pótlási időszakban díjmentesen pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a pótláskor vagy javításkor elért eredmény kerül beszámításba.