ÉRVELÉS ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK - BMEGT41M101

A tárgy célja, hogy a hallgatók magas szinten elsajátítsák az argumentáció-elméleti és (formális és informális) logikai elemzési eszközök használatát, és képesek legyenek ezeket tudatosan alkalmazni szóbeli és írásbeli kommunikációjuk során. Az elemzési képességek fejlesztése mellett kiemelt figyelmet fordítunk az érveléstervezési módszerekre és az érvelési gyakorlat növelésére. Tanulmányozzuk azokat a komplex kommunikációs helyzeteket, amelyek érvelések stratégiai integrálását igénylik.

1. Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
2. Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
3. Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
4. Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.

1. Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
2. Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni. Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
3. Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
4. Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni a társadalmi kommunikáció színterein zajló folyamatok valóságos viszonyait feltáró, a tények vizsgálatára irányuló munkahipotézisét, az ennek vizsgálatára szolgáló legalkalmasabb empirikus módszert és a feldolgozás folyamatának koncepcióját.
5. Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
6. A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
7. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
8. A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni.

1. A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
2. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
3. Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
4. A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
5. Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
6. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.

Előadások, elemzési gyakorlatok, önálló és csoportos munkavégzés, audiovizuális és prezentációs eszközök/technikák.

• Elektronikus jegyzetek a tárgy Moodle felületén.
• Johnson, Ralph H. - Blair, J. Anthony. Logical Self-Defense. IDEA, 2006.
• Margitay Tihamér. Az érvelés mestersége. Második kiadás. Budapest: Typotex, 2007.
• Murray, Rowena. How to Write a Thesis. Third Edition. Maidenhead, England: Open University Press, 2011.
• van Eemeren, H. F. – Grootendorst, R. – Henkemans, F. S. Argumentation: Analysis, Evaluation, Presentation. Mahwah, New Jersey/London: Elrbaum, 2002.
• Walton, Douglas. Fundamentals of Critical Argumentation. Cambridge: Cambridge University Press, 2006.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése kettő évközi írásbeli részteljesítmény értékelés (1-2. ZH) alapján történik.

1. Részteljesítmény értékelés (1-2. ZH): a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a helyzetfelismerés és önálló kritikai elemzést helyezi a középpontba, az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt és a rendelkezésre álló munkaidőt a tantárgy előadója határozza meg. 2. Részteljesítmény értékelés (házi feladat): kötelezően választható feladatokból az egyik elvégzése.

• 1. részteljesítmény értékelés (1. ZH): 40 %
• 2. részteljesítmény értékelés (2. ZH): 40 %
• 3. részteljesítmény értékelés (házi feladat): 20 %
• összesen: 100%+

A félév végi aláírás megszerzésének feltétele 2 ZH megírása és egy kötelezően választható feladat elvégzése. Pótlási lehetőségek: a pótlási héten a ZH-k pótolhatók, illetve javíthatók.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2020. … …-n,érvényes 2020. szeptember 1-től.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.